Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-27 / 168. szám
2004. AUGUSZTUS 27. Kultúra MAGYAR SZÓ—A HÍD H ■ Emlékezés nagy költőinkre RADNÓTI MIKLÓS A második világháború súlyos évei és nem utolsósorban a cenzúra kíméletlensége, s az embertelen faji törvények az irodalom legnehezbb, valóban embert próbáló korszakát hozták. A doni katasztrófa után nemcsak az egyszerű katonákban, hanem az itthoniakban is nőtt a keserűség, fokozódott az ellenmás. Ennek ellensúlyozására a kormány még drasztikusabb intézkedéseket hozott, bogy a szellemi ellenállást is megbénítsa Az erösődó elnyomással terrorral szemben született meg az a magyar költészet nelyben Radnóti Miklós, aki már korai verseiben a halálraítélt tudatával fogalmazza meg sorsát. Radnóti Miklós a harmincas évek elején jelentkezett az irodalomban. Polgári neveltetése ellenére már induláskor érzelmileg odaáll a tömegek mellé. Több versében megerősíti, hogy együtt akar küzdeni velük. A szegedi egyetem hallgatója, mikor költészete kibontakozik. A háború kitörése után a pusztulás rejtelmes árnyéka egyszerre ráborul, foglalkoztatni kezdi a halál gondolata, hogy ebben a véres korban nem menekülhet ő sem, hogy ő is „Olyan, kit végűi is megölnek, mert maga sosem ölt.” Mégsem a pesszimizmus hanem az áldozatvállalás - ha kell, az élete árán - a jövő, az új élet vállalása csendül ki soraiból. A fiatalon tüdővészben elhunyt festő Dési Huber István halálakor 1944 februárjában még a barát életművének summájaként azt látja az árván maradt képekben, hogy arra intenek: Éld e rossz világot, és mindig tudd, bogy mit kell tenned érte, hogy más legyen. Tud hinni az emberekben, a humanizmusban, akkor is, amikor a legkeserűbb szavakat kell elmondania koráról Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt nemcsak parancsra s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kétiyszerképzetek Eclogáiból - amelyek életműve legszebb darabjai - és szerelmi költeményeiből is ez a mély emberség csendül ki. ez teszi olyan felejthetetlenül széppé és maradandóvá sorait: „Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító, oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor”. Hazaszeretetét gyönyörű versben foglalja össze: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt, kis ország, messzeringó gyermekkorom világa, Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? Gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg....” Radnóti életének utolsó, költőileg legérettebb s megrázóbb szakasza, melyben annyit szenvedett, a háború utolsó hónapjaira esik. 1944 nyárelelőjén - a jugoszláviai Borba hurcolták - szögesdrótok közt élte a meggyötört foglyok sorsát. Megrendítő versei születnek a legnehezebb körülmények között Otthontól, hitvestől távol, fájdalmas megnyugvással, felcsillanó reménnyel gondol a hazai tájra, ugyanakkor férfias keménységgel néz szembe sorsával. 1944 őszén a közelgő front elől nyugatra hajtják a foglyokat. Erőltetett menetben volt kénytelen elgyengül testét vonszolni. Megrendítő arra gondolni, hogy amíg a vér és sár mocskolta be a halálba menetelőket, egy sápadt sovány férfi szívében és ajkán gyönyörű magyar verssorok születtek. „Bolond, Ki földre rogyván főikéi és .újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer... de hisz lehet talán még! A hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom kiálts rám! s fölkelek!” A költő 1944 őszén a jugoszláviai lágerből majdnem a Győr megyei Abda község határában megásott tömegsírig gyalogmenetben tette meg az utat. A szörnyű menetelés véres stációként íródtak azok az utolsó versek, melyeket Razglenicák (Képeslapok) címmel ismert meg az utókor A négy darabból álló ciklus utolsó verseit a Veszprém melletti Szentkirályszabadján írta noteszébe 1944 október 31-én, s így hangzik: Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés - így végzed hát te is - súgtam magamnak - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem Der springt noch auf! - hanzik fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Harmincöt éves volt, mikor a sáros tömegsírba lőtték és elföldelték. Az új színházt évad Budapesten Több fővárosi színházban is megkezdődött az íj évad: a Nemzeti Színház MEGTARTOTTA ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉSÉT, DE A VÍGSZÍNHÁZBAN ÉS A PESTI Színházban is elindultak a próbák. A Nemzeti Színház új tagjai között köszöntötték Bognár Annát, Garas Dezsőt, Csankó Zoltánt és Schmied Zoltánt. Elköszönt a társulattól Tallián Marianne és Tóth Auguszta színész, valamint Duró Győző és Upor László dramaturg. A teátrum bemutatói között szerepel William Shakespeare III. Richard című drámája (rendező: Valló Péter, premier: október 30.), Marina Carr A Macskalápon munkacímű előadása Radoslav Milenkovic rendezésében, továbbá Mihail Bulgakov Mester és Margarita című színpadi játéka (rendező: Szász János). Arthur Miller Az ügynök halála című darabját a Thália Színház nagyszínpadán mutatják be Alföldi Róbert rendezésében, Bodrogi Gyulával és Csomós Marival a főszerepben. Az előadásban Ben szerepében - videofelvételről - Jordán Tamás is közreműködik. Ugyancsak a Nemzeti bemutatói között szerepel Füst Milán Boldogtalanok című drámája (rendező: Acs János), Ion Luca Caragiale Farsang című komédiája (rendező: Jordán Tamás), valamint Heinrich von Kleist Pentheszileia című tragédiája (rendező: Zsótér Sándor), a címszerepben Básti Julival. Bár egyelőre még csak próbákkal, de a Vígszínházban és a Pesti Színházban is megkezdődött a 2004/2005-ös évad - olvasható a teátrumok internetes honlapján. A Vígszínház Nagyszínpadán Shakespeare Tévedések vígjátékának próbái folynak Eszenyi Enikő rendezésében. A darab bemutatója október 9-én lesz. A bemutatók között szerepel még Örkény István Pisti a vérzivatarban című darabja Marton László rendezésében (december 17.), valamint Á kávéház című Goldoni-előadás, amelyet Valló Péter állít színpadra (március közepe). A Pesti Színházban az első előadás szeptember 24-én Martin McDonagh Vaknyugat című művének bemutatója lesz, amelyet Gothár Péter rendez. Joanna Murray-Smith Hűtlenek című drámáját Mészáros Tamás rendezésében láthatja majd a közönség (október 16.). Neil LaBute A modell című darabját Lukáts Andor rendezi (december 22.), míg Schiller Stuart Maria című művét (2005) Alföldi Róbert állítja színpadra. A Bárka Színház William Golding A Legyek Ura című darabját augusztus 28-án mutatja be, Vidovszky György rendezésében. J. M. Synge The Playboy of the Western World című komédiájából Nádasdy Adám új fordítást készít, az előadás bemutatóját október 22-ére terveik, Bérezés László rendezésében. Magyar kultúrközpont Szlovéniában Megnyílt a szlovéniai magyarok új közösségi háza, a Bánffy-Központ hétfőn Lendván. Az intézmény legfontosabb célja az, hogy közvetítő szerepet játsszon a többségi nemzet, valamint a kisebbség és annak anyaországa között - mondotta Kepe Lili, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgató- helyettese. A Bánffy Központnak mindenképpen olyan szerepet szántunk, hogy továbbítsa az egyetemes magyar kultúrát, mégpedig ne csak az itteni többségi - vágyás a szlovén - nemzet felé, hanem Horvátország, Ausztria és Olaszország felé is - tette hozzá. Az új kulturális központ fő attrakciója a Bánffy könyvesbolt, amelyet hat évvel ezelőtt, - a korábbi polgári stílus megőrzésével - egy lakatlan, romos családi ház átalakítása és felújítása után nyitottak meg. Az épületet újabb helyiségekkel bővítették ki: klubbal, internet- és irodalmi kávézóval. Az épület átalakítása, számítógépekkel való felszerelése mintegy 60 millió forintba került, amelynek kétharmadát az Illyés Közalapítvány teremtette elő, de hozzájárult a szlovén kormány és Lendva önkormányzata is. ősz elején újabb művelődési ház nyátja meg kapuit Lendván: várhatón szeptember 18-án adják át a 444 főt befogadó, Makovecz Imre tervei alapján épült színházat, ahol az előadásokon kívül konferenciákat, fesztiválokat és szimpóziumokat is rendeznek.
