Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-20 / 167. szám
16 MAGYAR SZÓ-A HÍD______________________________________EGÉSZSÉG_____________________________________________2003. AUGUSZTUS 20. í Tiszta fejjel MÁJELLENES ROHAM Az alkohol különleges vegyület. Fogyasztása okozhat élvezetet, de ugyanakkor szenvedést is: káros hatást gyakorolhat az egészségre, az alkoholizmus szenvedélye kihathat a családi életre, a munkára. A fehér kenyér hizlal a legjobban Amerikai kutatók azt vizsgálták, miért is hizlal annyira a fehér kenyér. A táplálkozástudományi szakemberek szerint a fehér kenyér sokkal több kalóriát tartalmaz, mint a barna. A tudósok azonban többször is hangsúlyozták, hogy nem elég kihagyni a fehér kenyeret az étkezésünkből, sportolni is kell a testsúlycsökkenés eléréséhez. A fogyókúrázók számára már eddig is tiltólistán szerepelt a fehér kenyér. A bostoni Tufts Egyetem kutatói 459 egészséges diétázó férfit és nőt vizsgáltak meg. A kísérleti személyeket öt csoportra osztották, aszerint, hogy milyen tápanyag került leggyakrabban a szervezetükbe: egészséges ételek, fehér kenyér, alkohol, édességek, hús és burgonya. Megfigyelték, hogy a búzából készült kenyeret fogyasztók szedték fel magukra a legtöbb súlyt. Egy év alatt háromszor annyit híztak, mint amit a többi kontrollcsoport tagjai. A kutatás vezetője, Trucker professzor elmondta, hogy a zsírszövetek elszaporodása a finomított gabonafélék fogyasztásából származik. Ennek okát valószínűleg a liszt összetételében és a szervezet emésztésében kell keresni. Az egészséges, rostban gazdag ételeket (például barna kenyeret) fogyasztó csoport tagjai híztak ugyanis a legkisebb mértékben. A kutatók véleménye szerint a sok rostot tartalmazó tápanyagok hamarabb keltenek teltségérzést, és a glükóz-indexük is magasabb. A glükóz index az élelmiszerekben található szénhidrátokat rangsorolja, hogy milyen azonnali hatást váltanak ki a szervezet vércukorszintjére. A magas glükóz indexű szénhidrátok (például a fehér kenyér) gyorsan le- bomlanak az emésztés alatt, ami a vér- cukorszint gyors és hirtelen emelkedéséhez vezethet. Azok a szénhidrátok viszont, amelyeknek alacsony a glükóz indexük, lassan bomlanak le, és fokozatosan engedik a cukrot a vérbe. A magas vér- cukorszint éhségérzetet okoz, ezért a fogyókúrázóknak lehetőleg kerülniük kell a magas glükóz indexű ételeket. A professzor a BBC-nek azt is elmondta, hogy azok a kísérleti személyek, akik fehér kenyeret ettek, a napi energiaszükségletük mintegy tizenhat százalékát abból nyerték. A sör, a bor, a pálinka, a likőrök és az egyéb alkoholos italok különböznek az alkoholtartalom tekintetében. Mégis bármelyikből iszunk egy-egy pohárral, az többé-kevésbé ugyanannyi tiszta alkoholt tartalmaz. Ennek az az oka, hogy az italok poharainak tervezésekor gondoltak erre. Észrevette-e már, hogy minél erősebb italt iszik, annál kisebb a pohár? A sört például nagy pohárban, a pálinkát pedig kicsiben szolgálják fel. Nem árt, ha tudatában vagyunk, hogy egy pohárnyi pálinka alig tartalmaz több alkoholt, mint egy pohár sör. Az alkohol, miután lenyeljük, a nyelő- csövön át a gyomorba, majd a belekbe kerül. A bélből felszívódva a vérkeringésbe jut, majd a vér elszállítja az összes testfolyadékba. Az alkohol tehát kimutatható az agyban lévő folyadékban is. Az agy a szervezet rendkívül fontos része, mivel közvetlenül felelős számos funkció koordinálásáért. Kis mennyiségű alkohol elfogyasztása után kellemesen érezzük magunkat, élénkebben gondolkodunk, aktívabbak, vidámabbak vagyunk. Ha azonban folytatjuk az ivást, a tompító hatások felerősödnek. Ilyenkor csökken a reakciókészség, a mozgás kontrollálása, nehezebb visszatartani a vizeletet, és csökkennek a szexuális képességek is. Ha valaki még ezek után is folytatja az ivást, öntudatlan állapotba kerülhet, és később nem emlékszik arra, hogy mi történt. Ez természetesen igen veszélyes mind magunkra, mind környezetünkre. Azt, hogy ezek a hatások hány pohár ital után következnek be, számos tényező befolyásolja pl. a testsúly vagy a nem (férfi vagy nő). A kisebb testsúlyú emberek gyorsabban érzik az ital hatását, mint a nagyobbak. A nők testében kilogrammonként kevesebb a folyadék, mint a férfiaknál, ezért a nők gyorsabban érzik az alkohol hatását, mint az ugyanolyan súlyú férfiak. Az alkoholt a máj bontja le, lebontásának sebessége 0,1 g/óra/testsúlykilo- gramm, tiszta alkohollal számolva. (300 ml sörben 12 g tiszta alkohol található, így ha egy 60 kg-os férfi megiszik egy pohár sört, a májának két órába telik az alkohol lebontása.) A szokásos vélekedésekkel ellentétben az alkohol lebontásának idejét nem lehet felgyorsítani házi orvosságokkal, tehát hiába iszik valaki kávét, felvert tojást, szed vitamint vagy zuhanyozik hideg vízzel. Ezek a gyógymódok nem képesek befolyásolni azt a folyamatot, mely során a máj lebontja az alkoholt, ezért csak tüneti kezelésként érhetnek valamit. A rendszeres alkoholfogyasztás károsítja a szervezetet, ezek a hatások azonban nem észlelhetők azonnal. Hosszabb folyamatról van szó, s ennek során a máj, a gyomor és az epe, a legsérülékenyebb szervek károsodhatnak. A gyakorta, nagy mennyiségben, hosszabb időn keresztül fogyasztott alkohol károsítja továbbá a szívet, az ideg- rendszert és az agyat. Ráadásul nő a daganatos betegség rizikója a szájban, a torokban és a nyelőcsőben. Egy idő után a férfiaknál impotencia, a nőknél pedig menstruációs zavarok léphetnek fel. Nincs okuk aggodalomra azoknak, akik csak időnként isznak, és akkor is csak keveset. A kérdés az, hogy hol húzzuk meg a határt. Csak sajnos, erre a kérdésre nem adható egyértelmű válasz. Egyáltalán nem javasolt alkoholos italokat inni, ha valaki tudja, hogy az alkohol problémát okoz nála, vagy ha bizonyos gyógyszereket szed. Azok a nők, akik terhesek vagy szeremének teherbe esni, jobban teszik, ha egyáltalán nem isznak szeszes italt, a veszély ugyanis túlságosan nagy. Vizsgálatok igazolták, hogy az alkohol közvetlenül befolyásolja a reakciókészséget és a teljesítményt. Ezért nyilvánvalóan ajánlatos tartózkodni tőle, ha valaki vezet, sportol, dolgozik vagy tanul. A másnaposság azt az általános rossz közérzetet jelenti, ami az alkohol fogyasztását követi. A konkrét tünetek: fejfájás, hányás, szomjúság, rossz szájíz, kábultság és izzadás. A másnaposság tünetei csak akkor jelentkeznek, ha valaki túl sokat ivott. Elkerülése rendkívül egyszerű: ne igyunk, vagy csak keveset. Ha valaki mégis iszik, akkor feltétlenül evés után tegye. Telt gyomornál ugyanis az alkohol lassabban halad át a beleken, és szívódik fel a vérbe. A hosszú ideig tartó alkoholfogyasztás - még akkor is, ha csak alkalmi alkoholfogyasztásról van szó - károsíthatja egészségünket. A szervezetbe jutó alkohol lebontását végző máj csak egy meghatározott mennyiséget képes feldolgozni, így a vér által a különböző szervekbe eljutó anyagok bizonyos idő után súlyos szervi károsodásokat okozhatnak. Nem feltétlenül kell mértéktelen alkoholfogyasztás ahhoz, hogy valaki károsítsa egészségét. Az alkalomszerű tartós alkoholfogyasztás szintén okozhat különböző egészségügyi problémákat. Nagyon gyakran különféle panaszaink hátterében az alkohol okozta elváltozások állnak. Ha valakinek hosszú ideje van gyomorégése, sokszor érzi úgy, hogy emésztése nem megfelelő, ha puffadtságról vagy teltség- érzésről panaszkodik, akkor nem csak emésztőszervi megbetegedésekre, hanem az alkohol okozta máj károsodás közvetett hatásaira is gondolni kell. Ha valaki már régen panaszkodik fáradtságról, úgy érzi, hogy nincs meg a régi életkedve, sokszor fáradékony, esetleg kissé depressziós vagy éppen nyugtalan, akkor általában ezeket a tüneteket ideg- rendszeri okokra vezetjük vissza. A neurológiai panaszok mögött azonban szintén állhatnak alkoholos májkárosodás okozta közvetett hatások. Nagyon fontos, hogy az ilyen tünetek jelentkezése esetén felkeressük háziorvosunkat, és a panaszaink mellett mindenképpen tájékoztassuk alkoholfogyasztási szokásainkról is. A felsorolt tünetek - amennyiben alkoholos eredetűek - az alkoholfogyasztás elhagyásával rendszerint mérséklődnek vagy teljesen megszűnnek. Alzheimer ellen szellemi munka A magasabb munkahelyi követelmények fokozzák az agy aktivitását, ezért azokat, akik szellemi kihívásokkal teli munkát végeznek, később kevésbé fenyegeti az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye. A Case Western Reserve Egyetem kutatói 357 hatvan év feletti teszt-személy bevonásával végezték a vonatkozó kísérletet. A vizsgált idős emberek közül 122 volt Alzheimer-kóros. Analizálták a tesztszemélyek korábbi munkaviszonyait, arra is kitérve, hogy milyen tevékenységet végeztek a huszadik és az ötvenedik életévük között. Általános jelleggel az mutatkozott, hogy az Alzheimer-páciensek nagyrészt szellemileg kevésbé megterhelő tevékenységgel töltötték munkás éveik nagyobb hányadát. A tesztszemélyek húszévesen nagyjából hasonló szellemi kihívásoknak feleltek meg. Később azonban ez változott. Azok, akiket nem támadott meg az Alzheimer-kór, később mind igényesebb, jelentősebb szellemi kapacitást megmozgató munkát végeztek. A tanulmány szerint az Alzheimer-betegek esetében jellemző volt á fizikai munkavégzés. A kutatók hangsúlyozták, hogy az összefüggések feltárásához további tanulmányok szükségesek. Természetesen egyéb járulékos elemek is jelentős szerepet játszanak a folyamatban, ám ebben a tanulmányban nem vizsgálták a tesztszemélyek gazdasági és szociális körülményeit. Korábbi kutatások már feltárták, hogy a folyamatos szellemi aktivitás védhet az Alzheimer kialakulásától.
