Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-20 / 167. szám
2004. AUGUSZTUS 20. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ—A HÍD 17 meg egy marék füvet a rétről.- No, a te urad nagyon szerény ember - mondta a bolgár király szívesen látnám vendégül. Csak akkor hűlt el szegény feje, mikor Árpád nagyon sokadmagával állított be vendégségbe, s a vendégek kardot, buzogányt hoztak magukkal kés, villa helyett.- Mit akartok? - kérdezte ijedten. A magyarok azt felelték, hogy az országot akarják, amelyből már zálogot adott víz, föld és fű képében. El is vették az országot az alpári csatában. Ez mind csak rege, annyi igazság azonban van benne, hogy Árpád ésszel és karddal szerezte a hazát. De nemcsak földet szerzett a népnek, hanem törvényt is adott nekik, amellyel megtarthatja az új hazát a világ végezetéig. Pusztaszer síkján tartották az első országgyűlést, amely érdem szerint felosztotta az országot a honfoglalók közt. VÉGE Az ókori világ 1. AZ ALEXANDRIAI VILÁGÍTÓTORONY Az alexandriai világítótorony a tengerészeknek állandó biztonságot nyújtott a kikötőbe való visszatérésre. Sokáig a világ legmagasabb épülete volt, a tudósokat pedig a torony tetején található varázslatos tükör bűvölte el, amelynek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni. A világítótorony a mai Egyiptom területén állt. Története egészen Nagy Sándor haláláig nyúlik vissza. Sándor halála után parancsnoka, Ptolemy Soter vette át a hatalmat Egyiptomban. A hadvezér tanúja volt Alexandria megalapításának és fővárossá alakításának. A városhoz közel fekszik egy picinyke sziget: Pharos, melyet gát köt össze a szárazfölddel, ezáltal kettős kikötőt biztosítva a városnak. A veszélyes hajózási lehetőségek és a zátonyokkal teli partszakasz miatt nagy szükség volt a világítótorony megépítésére. Évszázadokon keresztül az alexandriai világítótorony messziről jelezte a kikötő helyét a tengerről érkezőknek. Éjszaka a tűz fénye mutatott utat a hajósoknak, nappal pedig a napsugarakat tükrözte vissza a torony hatalmas pükre, és ez segített a tájékozódásban. . A világ hét csodája közül ma már Hsak egyetlen látható. A világítótorony volt, amely utolsónak tűnt el az emberiség szeme elől, ezért is lehetséges, hogy megfelelő számú ismeretünk van róla. A világítótoronyról a legtöbb információt egy arab utazó, Abou-Haggag Al-Andaloussi hagyta az utókorra, segítséget nyújtva a modern régészeknek az épület rekonstrukciójában. Szeretem, ó a fanépet, A fák is oly szépek^ szépek Nem mások ók nézz csak rájok Égigérö zöld virágok Nincs nekem kedvenc virágom, Melyik szebb, nem prédikálom. Mind szeretem, mind csodálom, Tavasszal mind alig várom. És szeretem én a fókát, Amennyit csak szem elláthat Móra Ferenc Mondák és mesék A Árpád, a honalapító Sokféle nép lakta a magyar földet ezer esztendővel ezelőtt, mikor honfoglaló őseink ideértek. Legtöbbet számított köztük a morva nép meg a bolgár. Azt mondja a rege, hogy Árpád fejedelem aranyos nyerget, gyémántos fé- kű paripát küldött ajándékba a morva királynak. Nagyon megörült a morva király az ajándéknak, és azt mondta Árpád követének:- 'l isztelem gazdádat, mondd meg neki, hogy jó szívvel vettem ajándékát. Azt látom belőle, hogy engedelmes szolgám akar lenni.- Megmondom, uram - mosolygott a követ. Hamarosan azonban megint visszatért.- Mit hoztál már megint? - kíváncsiskodott a morva király.- Üzenetet hoztam a magyarok fejedelmétől. Azt üzeni, hogy most már tisztulj az országodból, ha eladtad nekünk.- Hogy adtam volna el?- Bizony eladtad. Megvettük tőled az aranyos nyergű, gyémántos fékű fehér paripán. Felingerült erre a morva király, és azt felelte:- A fehér lovat agyonüttetem, aranyos nyergét vízbe vettetem, a gyémántos féket fűbe rejtettem.- Nem tesz semmit - legyintett a követ. - Az agyonütött ló húsát a mi kutyáink eszik meg, az aranyos nyerget a mi halászaink halásszák ki, a gyémántos féket a mi vitézeink találják meg. Megfúvatta erre a kürtöt a morva király, de nem ért az semmit. Seregét úgy szétkergették a magyarok, mint a forgószél a szalmát. Azután a bolgár királynak küldött Árpád dús ajándékokat. Áz is nagyon megörült, s azt kérdezte a követtől, mit adjon ő ezért.- Nem kíván az én uram semmit - felelte a követ -, csak egy kulacs vizet a Tiszából, egy marék földet a mezőből Jöjj el hozzám hétfőn, de ne gyere későn! Jöjj el hozzám kedden! Hadd nőjön a kedvem! Jöjj el hozzám szerdán, kopogtass a meggyfán! Csütörtökön jönnél, tán még itthon lelnél. Pénteken a kedvem, szétgurul a kertben. Szombaton, barátom, a világot járom. Vasárnap, vasárnap : engemet is várnak. ÁRPÁD (840-907) Feszti körkép, részlet (Ópusztaszer) Szép Ernő Virágok
