Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-20 / 167. szám

Tudomány magyarszó-ahíd is 2004. AUGUSZTUS 20. H Gigantikus gázörvények a Föld közelében KÖPÖNYEGFORGÁS A Föld mágneses mezeje elméletileg áthatolhatatlan gátat jelent az elektromosan töltött napszél számára. A kutatók 1987-ben fedeztek fel, hogy bizonyos körülmények között áthatolható a védőpajzs, most pedig arra jöttek rájbogy a szál­lítást gyorsan eltűnő, hatalmas örvények végzik. Augusztus 16. A Napból érkező ré­szecskéktől a Föld felszínét annak mág­neses mezeje védi meg. Eddig nem volt azonban világos, hogy a védőpajzs a töl­tött részecskék számára ennek ellenére hogyan kerülhető meg. A talány az ESA Cluster szondáinak új mérései alapján megoldódni látszik: a magnetoszféra belsejébe hatalmas gázörvények szállítják a Napból érkező anyag egy részét. Az Európai űrügynökség (ESA) négy szondája gyorsan eloszló giganti­kus gázörvényt fedezett fel a Föld köz­vetlen szomszédságában. A 40 ezer ki­lométer átmérőjű örvény segítségével a Napból érkező anyag, az úgyneve­zett napszél elektromos töltése ellené­re képes áttörni a Föld mágneses védő­burkát. A részecskék ezt követően a légkörbe zuhannak, és az ismert sarki fény jelen­séget okozzák. Az eredményeiket a Nature hasábjain közlő kutatók szerint ezzel megoldódott a rejtély, hogyan tör­hető át bolygónk áthatolhatatlannak képzelt mágneses pajzsa. A Föld mágneses mezeje, vagyis a magnetoszféra egyfajta elnyújtott vé­dőzsákként viselkedik, amelyről lepat­tan az akár egymillió mérföldes órán­kénti sebességgel érkező, elektromosan töltött napszél. Mivel a napszél maga is rendelkezik mágneses térrel, a két mező között kölcsönhatás jöhet létre. Ha a napszél mágneses erőtere pon­tosan ellenkező irányba mutat, mint a Földé, a napszél áttörheti a magne- toszférát. Ha viszont mindkét mágne­ses mező egyazon irányba mutat, a vé­dőpajzs áthatolhatatlan. 1987-ben el­végzett mérések viszont cáfolták az el­gondolást: pontosan akkor jut át több napszél, ha az erőterek egy irányba ha­ladnak. A 2000-ben fellőtt négy európai Cluster szonda mérési adatainak segít­ségével sikerült megtalálni a talány nyitját. A napszél magnetoszféra mel­letti elhaladása során hatalmas örvé­nyek keletkeznek, amelyek a napszél részecskéit a magnetoszféra belsejébe juttatják, idézte a Space.com híroldal Hiroshi Hasegawa, a Dartmouth Coll­ege kutatójának szavait. Az örvényeket eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni, ahogy az sem tisztázott, miként vihetik be ma­gukkal a részecskéket. A feltételezések szerint hasonlóképpen működik a fo­lyamat, ahogy az óceánon feltornyo­suló hullámok levegőt visznek maguk­kal a mélybe. Az eddigi adatok alapján a hatalmas örvény kialakulása majd eltűnése 10 perc alatt végbemegy. A folyamat pedig kedvező feltételek mellett tetszőleges számban ismétlődhet, jelentette ki Hiroshi Hasegawa. Egyelőre viszont még az sem tisztázott, hogy az örvé­nyek elegendőek-e ahhoz, hogy a meg­figyelt napanyag mennyiséget egyma- guk a Föld közelébe hozhassák. Röviden ókori Görögország sportjáról szóló kötetet összeállítva fedezte fel, hogy az egyik ró­mai sportoló, Marcus Aurelius Aszklepiadész szinte élethosszig tartó si­kert tudhatott magának. A rómaiaknak - köztük Aszklepiadésznek - a 181-es olimpi­án aratott győzelmeit megörökítő kőtáblá­kat száz évvel ezelőtt találták Rómában. Aszklepiadész 25 évesen vonult vissza a pankrációban veretlen karrierje után. A második századi feliratok szerint sok ellen­fele annyira tisztelte a sportolót, hogy már az összecsapás előtt feladták a mérkőzést. Annyi szobor, mozaik és festmény örökí­tette meg Aszklepiadészt, hogy König úgy véli: a maga korában sok költőnél és filozó­fusnál is híresebb lehetett. A kőtáblák hosszan és részletesen zengik az atléta sike­reinek történetét. Aszklepiadész nem csak az olimpiai játékokon, hanem szerte a Ró­mai Birodalomban sikeres sportoló volt. A kőtáblák felsorolják mindazon városokat, melyek polgárjogot adtak az atlétának. Újabb DVD-formátum készült A jelenlegi DVD-lemezek kapacitásának ötszörösének, 25 gigabájtnyi információ tá­rolására képes a szerdán bemutatott BD- ROM 1.0 formátum. A 13 szórakoztató­elektronikai világcéget tömörítő Blu-Ray Disc Founders konzorcium szerint az első lemezek és meghajtók 2005 végén jelenhet­nek meg. A Blu-Ray (kék sugár) nevet az új szabvány által alkalmazott kék lézer miatt választották. Az új szabvány a szintén kék lézert használó HD-DVD formátum ve- télytársa lehet. Eközben a hagyományos DVD lejátszók vörös lézerfénnyel is meg­elégednek. Blue-Ray filmeket ugyan még nem lehet kapni, a filmstúdiók és videokölcsönzők máris a várható nyeresé­güket számolgatják. Az egy rétegű lemezre 25 gigabájtot író technológia iránt a követ­kező években a remények szerint komoly igény mutatkozik majd a film- és videovál- lalatok, majd pedig a hétköznapi felhaszná­lók körében. Késnek a biometriai ÚTLEVELEK George W. Bush amerikai elnök egy évvel meghosszabbította a biometriai azonosító­kat tartalmazó útlevelek bevezetésének dá­tumát. Az amerikai nemzetbiztonsági tárca egyik rendelkezése viszont előrevetíti, hogy 2004. szeptember 30. után rögzítik valamennyi beutazó ujjlenyomatait és fényképét, értesült a Neue Zürcher Zei­tung (NZZ). Mint ismeretes, az USA ható­ságai a repülőtereken az év eleje óta ujjle­nyomatot vesznek minden vízummal érke­ző külfölditől. Az amerikai kongresszus ál­tal elfogadott jogszabály eredetileg 2004. október 26-át szabta a külföldi biometriai útlevelek bevezetésének határidejeként. Ez viszont igénylések áradatát zúdította volna az USA külképviseleteire, vetette fel az amerikai külügyminisztérium. Mivel a vi­lág egyetlen országának sem sikerült betar­tania a kitűzött határidőt, ennek egy évvel való kitolását az amerikai kormány maga kezdeményezte. Viszont október 26-tól géppel olvasható útlevélre van szükség a ví­zumra különben nem kötelezett országok polgárainál is. Ellenkező esetben vízumot kell váltaniuk. ■ Engedély emberi embriók klónozására TEREMTENI ENGED Augusztus 17. A terápiás célú klónozás Nagy-Britanniában 2001 óta törvény által engedélyezett tevékenység, de az illetékes hatóságok eddig senkinek nem adtak zöld utat e tekintetben. A mostani döntés a BBC szerint markán­san jelzi Nagy-Britannia álláspontját a várhatóan ez év októberében megrende­zésre kerülő ENSZ-vita előtt, ahol a tag­országok az emberi klónozás szabályozá­sáról dönthetnek majd. Nagy-Britannia - és mintegy 30 további ország, például Franciaország, Belgium és Japán - azt szeretnék elérni, hogy tiltsák meg az egész szervezet létrehozását célzó repro­duktív klónozást, ám minden ország ma­ga dönthesse el, hogy engedélyezi-e a gyógyászati célú terápiás klónozást. Az Egyesült Államok kormánya nem­csak a reprodukciós, hanem a terápiás klónozást is be akarja tiltani, és ebben a szándékában 60 ország támogatja, első­sorban latin-amerikai és európai katoli­kus országok. Olaszország, Spanyolor­szág, Portugália és Írország úgy tekinte­nek a gyógyászati célú klónozásra is, mint emberi életek elvételére. Az Egye­sült Államokban főleg az abortuszellenes mozgalmak lobbiznak a teljes tilalom mellett, számos tudós azonban a kutatá­sok folytatásának jogát követeli. Világszerte több mint 70 tudományos akadémia támogatja, hogy kísérleteket lehessen végezni a terápiás klónozás te­rületén. A terápiás klónozás célja nem teljes emberi szervezet létrehozása, ha­nem embrionális őssejtek előállítása és tenyésztése gyógyászati (sejtterápiás) célból. A terápiás klónozás lépései: a kezelni kívánt személy egyik egészséges testi sejtjének és egy kiüresített (azaz sejtmag­jától, így genetikai anyagától megfosz­tott) petesejtnek az egyesítése, vagy csak a testi sejt magjának a kiüresített pete­sejtbe való bejuttatása (azaz a két sejtmag "kicserélése" - CNR, Cell Nuclear Replacement); az így létrehozott sejt te­nyésztése, hólyagcsíra létrehozása (kb. 100 sejtből álló, 5-6 napos állapot); emb­rionális őssejtek kinyerése a hólyagcsírá­ból; a kinyert embrionális őssejtek te­nyésztése; az őssejt-tenyészet fejlődési irányának meghatározása az előállítani kívánt sejttípus(ok) létrehozása céljából; az így előállított sejtek visszajuttatása a kezelni kívánt személybe (sejtterápia). Ez természetesen felvet egy csomó etikai problémát: emberi lénynek tekint­hető-e a hólyagcsíra? Az élet mestersé­ges létrehozása és ko­rai állapotban törté­nő elpusztítása indo­kolható-e gyógyásza­ti céllal? Es vannak természetesen sokkal konkrétabb, szakmai kérdések is: mi törté­nik a testi sejt és a ki­üresített petesejt egyesítésekor mole­kuláris szinten, azaz hogyan fejlődik visz- sza a petesejt hatásá­ra a testi sejt őssejtté? (amennyiben ezt si­kerül kideríteni, nincs szükség többé pe­tesejtekre)? Hogyan lehet megfelelő mó­don befolyásolni az őssejtek fejlődési irá­nyát? Jelenleg intenzív állatkísérletek folynak e téren; rendszeres klinikai pró­bák 5-10 éven belül várhatók. Európában elsőként brit kutatók kaptak engedélyt az ún. terápiás klónozásra, vagyis arra, bogy őssejtek tenyésztése céljánál emberi embriókat klónozzanak Aoivatalos brit szerv (Human Fertilisation and Embryology Authority) a Newcastle városában lévő életkutató központnak adott engedélyt az eljárás kivitelezésére. Tofipotens sejtek F) Klónozás Jünjj petese? te tete sejt faihaszrátósávaíj

Next

/
Thumbnails
Contents