Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-13 / 166. szám
20 MAGYAR SZÓ-A HÍD Sorozat 2004. AUGUSZTUS 13. Ronald Reagan - belpolitika (1984-1988) Ronald Reagan - domestic policy (1984-1988) “A baléi is az adózás elkerülhetetlen, azonban az igazolatlan adóztatás elkerülhető. ” Ronald Reagan , Tax Reform beszéd, 1985. május 28. Ronald Reagan második terminusár nak belpolitikájában, azon belül is a gazdaságpolitikájában legfőképpen- az adóreformra koncentrált, és azt az 1985-ös Gramm-Rudman-Hollings záradék, valamint az 1986-os Adótörvény módosítás határozta meg. Sajnos azonban, két kellemetlen és fájdalmas eseményt szintén meg kell említenünk, mint meghatározó tényezőket, amik Amerika képét az 1980-as évek második felében alakították. Az egyik a Challenger űrrepülőgép katasztrófája 1986-ban, a másik az 1987-es tőzsde krach. Habár, a belpolitikát részletezve legjobban a Gramm-Rudman- Hollings Törvényre és az adóreformra kell fókuszálni. A Gramm-Rudmann-Hollings Törvény, amit hivatalosan az 1985-ös “Költségvetés Kiegyenlítő és Sürgős Költségvetéshiány Kontrolláló Törvényként” (Balance Budget and Emergency Deficit Control Act) ismerünk, és ami rövid távon belül célozta meg a költségvetés kiegyenlítését, valamint hosszútávon a költségvetés hiányt csökkentését. Reagan mélyen az adónövelés ellen volt. így a Reagan adminisztráció az adó növelése helyett, csökkentette a szövetségi programokat, beleértve az SDI-t, annak érdekében, hogy kiegyenlítsék a költségvetést. Reagan egyszer egy beszédében biztosította a kétkedőket afelől, hogy nem lesz “adónövelési elképzelés”. “A vétózó toliamat itt tartom a legfelső fiókban bármely törvény ratifikálásakor. Itt ül éppen most is, készen arra, hogy bármilyen adónövelést megvétózzon, ami az utamba kerülhet.” Reagan betartotta az ígéretét. Az akkori adminisztráció előterjesztett egy adóreformot azzal a céllal, hogy egy un. adózási egyszerűsítést hozzanak létre. Ez nem csak azt célozta meg támogatni, hogy kiküszöböljék a joghézagokat, hanem azt is, hogy csökkentsék a összes Csonka Judit Éva 2003-ban diplomázott angol és amerikanisztika szakon a Szegedi Tudományegyetemen. Diplomamunkáját Ronald Reagen elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 1980-as években címmel itta. Már előzetesen tartott előadásokat John F. Kennedy politikai életéről, az amerikai kormányról, választásokról, és a first lady szerepéről az amerikai politikai életben Több publikációja megjelent Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának tanulója és Washingtonban a CHARC-ban tevékenykedik Ronald Reagen halálának alkalmából most sorozatban közöljük diplomamunkáját angnl-magyar nikfirfm-Hrrkhan adósáv számát. Maga Reagan volt az, aki “Tax Reform” beszédében legjobban meghatározta, hogy az indítvány hogyan nézne ki a gyakorlatban: “A jelenlegi adórendszerben 14 különböző adósáv szerinti kategória van, kezdve a 11-től az 50 százalékig. Hatalmas lépést tennénk az ideális rendszer felé, ha a jelenlegi összes adósávot egy három-kategóriájú adósávvá módosítanánk, olyan sávokkal, mint 15, 25 és 35 százalék... elvéve az alap levonásokat, egy átlagos család, akinek az éves bevétele 12.000 dollár, vagy a vakokét, vagy azok az idős amerikaiakét, akik a létminimumon vagy az alatt élnek, teljes egészében az adózáson kívül esnének. A levonások után az első adósáv 15 százalékos lenne, ami a 29.000 dolláros adóköteles jövedelembevételre vonatkozna... A második sáv 25 százalékos lenne, ami a 29.000-től a 70.000 dolláros adóköteles jövedelembevételre lenne érvényes. Ugyanezek az alapelvek érvényesülnének mindenütt. Csak a 70.000 dolláros adóköteles jövedelembevétel fölé esők kerülnének a harmadik, és egyben legmagasabb 35 százalékos adósávba... Ez a legmagasabb - 35 százalék - a mai 50 százalékossal ellentétben.” A. Kongresszus Reagan második terminusának legfontosabb gazdasági kezdeményezését keresztülvitte, és az elnök 1985. október 22.-én, Adó módosítási törvény (Tax Reform Act) néven írta alá. Az új törvény meghatározta, hogy az adókategóriákat tizennégyről háromra csökkentette, és az adósávokat 15, 28 és 33 százalékban határozta meg. így számos alacsony jövedelembevételű amerikait - hat millió embert - megszabadított az adófizetés kötelezettsége alól, valamint a leggazdagabbaknak megengedte, hogy jóval az eredeti adósáv alatt fizessék adójukat. "Death and taxes may be inevitable, but unjust taxes are not.” Ronald Reagan, Address to the Nation on Tax Reform -May 28,1985 During Ronald Reagan's second presidential term the domestic policy of the United States in the field of economics was mainly focused on tax reform and determined by the Gramm-Rudman-Hollings amendment of 1985 and the Tax Reform Act of 1986. Unfortunately, two unpleasant and painful events have to be mentioned as significant factors in shaping the picture of America in the second half of the 1980s, One is the disaster of the Challenger space shuttle in 1986 and the other is the stock market crash of 1987. However, entering into details of domestic issues the focus must be first on the Gramm-Rudman-Hollings Law and tax reform. The Gramm-Rudman-Hollings Act, officially known as the Balanced Budget and Emergency Deficit Control Act of 1985 aimed to move toward a balanced budget in the shortterm, and to reduce the budget deficit as a long-term commitment. Reagan was deeply against tax increases. Thus the Reagan administration, instead of tax increase, cut some federal programs, including SDI research to balance the budget. Reagan once in a speech ensured the doubters of the 'no tax increase idea': "I kept my veto pen ready in the top drawer [when signing the Act]. It's sitting there right now waiting for any tax increase that might come my way." Reagan kept his promise. • The administration put forward a tax reform with the purpose of a so called tax simplification. It stood up not only to eliminate loopholes for taxpayers, but also to reduce the overall number of tax rates. It was Reagan himself in his Address to the nation on Tax Reform who defined best how the proposal would work out: The present tax system has 14 different brackets of tax rates ranging from 11 to 50 percent. We would take a giant step toward an ideal system by replacing all that with a simple three- bracket system - with tax rates of 15, 25, and 35 percent... by taking the basic deductions, the average family earning up to $12,000 or any blind or elderly American living at or below the poverty level would be dropped completely from the tax rolls... After taking the basic deductions, the first tax rate of 15 percent would apply to taxable income up to $29,000 on a joint return. The second rate, 25 percent, would apply to taxable income above $29,000 up to a maximum of $70,000. The same principle applies throughout. Only taxable income above $70,000 would be taxed at the third and highest rate of 3 5 percent... That's the top - 35 percent - down from 50 percent today. Congress passed the most important economic accomplishment of Reagan's second term and the president signed the Tax Reform Act, on October 22, 1985. This new act said that the tax brackets had reduced from fourteen to three, with the maximum rate of 15, 28 and 3 3 percent. It removed many low- income Americans - six million people - from the tax rolls and allowed the richest to pay far below the tax rate, which had originally been required for the upper middle class. Figure 4 Federal Budget Deficit, 1973-95-Real Budget 3e6c* ------Budget D*6«t ib of GDP S«*re. qftht Ug. (formaiak fired 1557fi »■$ <9 % 8
