Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-13 / 166. szám
2004. AUGUSZTUS 13. A NAGYVILÁG HlREI MAGYAR SZÓ—A HÍD 3 Wt Szaddám megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit? ÁRTATLAN DIKTÁTOR Szaddám Húszéin megbuktatott iraki diktátor 1991-ben, az első öbölbáború után megsemmisítette valamennyi tömegpusztító fegyverét - jelentette ki szerda este a BBC televízióban Dzsafar el-Dzsafer, az iraki atomprogram egykori irányítója. Augusztus 10. Az iraki tudós szerint “Szaddám 1991 júliusában döntött úgy, hogy véget vet a programnak és minden megmaradt berendezést megsemmisít”. “Mindent megsemmisítettek, oly módon, hogy a program nem indulhatott újra, és nem is indult el soha újra” - mutatott rá az iraki atombomba atyja. “Nem voltak vegyi vagy biológiai fegyverek vagy bármi, amelyet tömegpusztító fegyvernek lehet nevezni” - tette hozzá. A programhoz szükséges berendezések az első Obölháború idején megrongálódtak. A szankciók sújtotta Iraknak Augusztus 10. “Azt üzenem ezeknek az úgynevezett orosz turistáknak: ne gyertek olyan földre nyugágyakba napozni, amit grúzok vére áztatott!” “Hogy lőni fogunk-e rájuk? Természetesen! Melyik állam ne használna erőt, ha megsértik a területi épségét?” - ilyen és ehhez hasonló harcias nyilatkozatok aligha hangzottak még el “idegenforgalnem állt a rendelkezésére elegendő forrás a program folytatásához - közölte Dzsafar el-Dzsafer. A tudós elmondta, hogy parancsot kaptak, adják át a berendezéseket a Köztársasági Gárdának, az pedig a berendezések megsemmisítésére kapott parancsot. A BBC munkatársának kérdésére, hogy valamennyi berendezést megsemmisítettek-e, Dzsafer igennel válaszolt. A professzor cáfolta azokat a brit állításokat is, amelyek szerint a megbuktatott diktátor Nigerből kísérelt meg uránt beszerezni atombomba előállításához. Az Irak elleni invázió előtt az amerimi” viták miatt. Grúzia és Oroszország viszonya ugyanis többek között azért éleződött ki, mert Mihail Szaakasvili grúz elnök és Georgij Gomiasvili külügyminiszter-helyettes azzal fenyegetőzött: Grúzia területi épségének megsértéseként értelmezik a jövőben, hogy Szocsiból rendszeresen turistahajók érkeznek a szakadár Abházia, Szuhumi kikötőjébe, ezért tűzparancsot adtak a parti őrségnek. A hét végén történt is egy ilyen incidens, de a török zászló alatt orosz legénységgel hajózó kompnak sikerült épségben bemenekülnie a kikötőbe. kai kormány elsősorban az iraki nukleáris fenyegetéssel indokolta a háborút. Az ENSZ fegyverzetellenőrei nem találtak arra bizonyítékot, hogy Irak ismét megpróbált volna atomfegyvereket gyártani. A hivatalos grúz nyilatkozatok egyébként nem is turistákról, hanem “csempészekről” szólnak, valószínű azonban, hogy Tbiliszi megpróbálja “kiéheztetni”, és így jobb belátásra bírni Vlagyiszlav Ardzinba abház elnököt.' A régiónak ugyanis mintegy 115 millió dollárnyi bevétele származik az orosz turistákból - igaz, a legtöbben nem hajón, hanem busszal vagy autóval utaznak, a szárazföldi határok ugyanis orosz-abház ellenőrzés alatt állnak. Egy orosz cég ráadásul a múlt héten nekilátott a Szocsi-Szuhumi vasútvonal helyreállításához. Grúz részről máris jelezték, hogy ezt az 1993-as szocsi egyezmény megsértésének tekintik, ami kimondja: a vasutat csak azután nyitják meg, hogy a grúz menekültek visszatértek Abháziába. Kiéleződött a helyzet Dél-Oszé- tiában is. Itt szerda este ismeretlenek lövéseket adtak le Andrej Kokoskin orosz parlamenti képviselő és kísérete autókonvojára. Orosz és őszét részről Grúziát hibáztatják, Tbilisziben provokációról beszélnek. A fenti események miatt az orosz parlament alsóháza tegnap határozatot fogadott el. Ebben az MTI szerint az áll, hogy “az egykori Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság területén zajló konfliktus gyors ütemben halad egy széles körű kaukázusi háború felé”, amelybe - Grúzia hibájából - Oroszország is belekeveredhet. Szakértők szerint azonban Szaakasvili csak az otthoni gondokról akarja elterelni a figyelmet. A hivatalba lépése óta ugyanis tovább nőtt a szegénység az országban, ráadásul az ország területi épségének vissza- • állítását sem sikerült még elérnie. Röviden szén, közölte szerdán annak a szakértői csoportnak a vezetője, amely az exhumálást végezte. Aleksandar Radeta elmondta: 59 ember; köztük 18 gyermek tetemét ásták ki. A kiskorúak 3 és 17 év közöttiek voltak, amikor meggyilkolták őket. A tömegsírt Sijekovac falu muzulmán temetője mellett tárták fel. Előbb arra gyanakodtak, hogy muzulmánok voltak az áldozatok, de később kiderült: boszniai szerbeket temettek el a gödörbe. Valószínűleg 1992. áprilisa és novembere között végeztek velük a boszniai háború (1992-95) idején. Boszniában a konfliktus óta 300 tömegsírt találtak, amelyekből 18 ezer, többségében muzulmán személy földi maradványait emelték ki. A becslések szerint még 25 ezer tetem rejtőzhet boszniai tömegsírokban. Hat nap alatt összeroppanna A TAJVANI ELLENÁLLÁS Augusztus 11. Tajvan 130 órán belül megadásra kényszerülne a kínai hadsereg egységeinek partraszállása esetén, mutatta ki egy nemrégiben elvégzett tajvani számítógépes szimuláció. A számítógépbe betáplálták a tajvani és a kínai haderőről rendelkezésre álló adatokat és számos külső körülményt. A komputer azt hozta ki a beletáplált adatokból, hogy a kínai rakétacsapásoktól már az offenzí- va első napján használhatatlanná válnának. Tajvan repülőterei, kikötői és a kormányépületei. A háború hatodik napján elesne a főváros, Tajpej, és azzal véget is érne a küzdelem. A tajvani védelmi doktrínában kevés figyelmet szenteltek a partraszállás utáni védekezésnek, abból a feltevésből kiindulva, hogy a kínai szárazföld és a sziget közti, 140 kilométer széles Tajvani-szorosban lehetséges és szükséges a kínai inváziós erők feltartóztatása. Norvégia megint nemet MONDANA AZ EU-RA Augusztus 11. A Sentio-Norstat közvélemény-kutató intézet három norvég napilap megbízásából készített felmérést, amelynek adatai szerint a megkérdezettek 45 százaléka ellenzi az ország európai uniós csatlakozását, 42,2 százalékuk támogatja azt, a fennmaradó 12,7 százalék pedig nem foglalt állást. Norvégia polgárai két szavazáson - 1972-ben és 1994-ben - már elutasították országuk EU- csatlakozását. Az Európa-programmal politizáló pártok azt remélték, hogy a 2005. szeptemberében tartandó parlamenti választások után újabb referendumot kezdeményezhetnek. Szakértők szerint ez a remény nem volt megalapozatlan, ugyanis a májusi EU- bővítés időszakában úgy tűnt: a norvégoknak megjött a kedve a csatlakozáshoz. Azóta a helyzet megváltozott, aminek egyik oka az EU-alkotmány körül kirobbant vita lehetett. Palesztinokat és Izraelt bírálja az ENSZ Augusztus 11. Nemzetközi kötelezettségeik megsértésével, valamint a civilek védelmének elmulasztásával vádolta Izraelt és a Palesztin Hatóságot szerdán Kieran Pren- dergast, az ENSZ politikai ügyekben illetékes főtitkár-helyettese. Szerinte Izraelnek, mint megszálló hatalomnak, kötelessége megvédeni a palesztin civileket és csak akkor semmisítheti meg javaikat, ha az feltétlenül szükséges egy katonai akció keretében. Szerkesztette: Czika Tihamér Ismétlődő török szerencsétlenség Hat ember életét vesztette és több tucatnyian, egyes források szerint százan megsebesültek két utasszállító vonat - köztük egy vadonatúj expresszvonat - frontális ütközésében szerdán Törökország északnyugati részén. Augusztus 11. A súlyos vasúti baleset Isztambultól 60 kilométerre keletre, Kocaeli tartományban, Gebze város közelében történt, nem messze attól a helytől, ahol a múlt hónapban 39 ember halt meg egy másik vasúti szerencsétlenségben. A török közlekedési minisztérium egyik illetékese szerint úgy tűnik, hogy a szerelvények egyike nem vette figyelembe a tilos jelzést. Más forrás szerint az Ankarából Isztambulba tartó expresszvonat hagyta figyelmen kívül a piros lámpát. A két hónappal ezelőtt látványos ünnepséggel üzembe helyezett nagy- sebességű Ankara-Isztambul vonaton 171 utas és kilencfőnyi személyzet utazott. A karambolban a másik, az Isztambulból Adapazariba tartó személyvonat járt rosszabbul, mivel annak négy kocsija rongálódott meg, sőt az első kocsija oldalára dőlt és összenyomódott, mint egy harmonika. A szuperexpressznek egy vagonja rongálódott meg. A tévében megszólaló szemtanúk szerint mindkét vonat első kocsijában sokan megsebesültek. A legközelebbi település, Tavsancil falu polgármestere a halottakon kívül 30 sebesültről beszélt, míg a csendőrség száz sebesültről tett bejelentést. Az egyik helyi kórházba eddig 19 sérültet szállítottak be. ÜK Kaukázusi háború van készülőben? FORRÓ KAUKÁZUS Háborút idézhet elő a Kaukázusban, ba a grúz hatóságok valóban lőni fogják a szakadár Abbáziába tartó orosz turistabajókat - figyelmeztette Oroszország Mihail Szaakasvili grúz elnököt. Növekszik a feszültség a Tbiliszitói szintén elszakadni kívánó Dél-Oszétiában is. Grúzia azt állítja, Moszkva beavatkozik a konfliktusba, orosz vélemények szerint Szaaksvili csak erőt fitogtat, hogy az otthoni gondokról elterelje a figyelmet.
