Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-13 / 166. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Washington: milíciák hálózat világszerte? Augusztus 10. Ötszázmillió dollárt kért az amerikai védelmi minisztérium a kongresszustól helyi milicisták fegyverkezésére világszerte. Nem nevezte meg, hogy kiknek adná a pénzt. Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes a legfőbb szószólója volt a Szaddám Húszéin rendszerét elsöprő tavalyi iraki háború megindításának. Szerinte az igényelt ösz- szeg nemcsak a hadseregek, hanem helyi biztonsági erők kiképzését és felszerelését is szolgálja majd, hogy azok is harcolhassanak a terrorizmus és a lázadások ellen. A képviselőház fegyveres erők bizottsága előtt kedden megjelent miniszter egyet sem nevezett meg a program lehetséges haszonélvezői közül, amerikai tisztségviselők azonban úgy vélekednek, hogy a segítségnek a pakisztáni-afgán határ mentén, Irakban, a Kaukázusban, Afrika szarván és a Fülöp-szigetek több részén vehetnék hasznát, ahol szélsőséges iszlám fegyveresek tevékenykednek. A szóban forgó stratégiát lényegében már alkalmazták Afganisztánban, ahol az amerikai különleges erők szövetségre léptek helyi hadurakkal, és ez tette lehetővé a tálib rendszer gyors megdöntését 2001- ben. "Legfontosabb szövetségeseink a terrorizmus elleni harcban azok a muzulmánok lesznek, akik a szabadság után áhítoznak és ellenszegülnek a szélsőséges eszméknek" - jelentette ki Wolfowitz. Amerika hírei 2004. AUGUSZTUS 13. B Republikánus politikus lehet a CIA igazgatója AZ ÚJ CÉG NEVÉBEN Republikánus kongresszusi képviselőt jelölt az amerikai hírszerzés élére George W. Bush. Porter Goss mindazonáltal alkalmas lebet a komoly kihívások előtt állő CIA vezetésére, hírszerzői tapasztalata mellett az utóbbi években a képviselőház hírszerzési bizottságát vezette. Augusztus 11. Porter Goss floridai republikánus képviselőt, a Kongresz- szus alsó háza hírszerzési bizottságának elnökét (képünkön) jelölte a CIA élére George W. Bush. A hírszerzés igazgatója, George Tenet június legelején jelentette be visszavonulását. A váratlan döntés indokaként családi okokat jelölt meg. Goss esélyesnek számított a posztra, jelölését azonban még a Kongresszus mindkét házának jóvá kell hagynia. Tekintve, hogy mindkét házban a republikánusoké a többség - igaz, a szenátusban ehhez a házelnök Dick Cheney szavazatára is szükség van -, kinevezése gyakorlatilag biztosított. Goss korábban a hadsereg hírszerzésénél és a CIA-nál is dolgozott, a hírszerzési bizottság élén eltöltött idő is alkalmassá teszi a feladatra - írja a BBC. Ami nem lesz könnyű, hiszen a szeptember 11-i terrortámadások okait és előzményeit vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottság a hírszerzés jelentős átalakítását javasolta zárójelentésében. A legfrissebb hírszerzési jelentések ráadásul az Egyesült Államok fokozott veszélyeztetettségéről szólnak, az al- Kaida feltehetően a novemberi elnök- választás megzavarására készül. Goss kinevezése esetén a hírszerzést Tenet távozása után ideiglenesen irányító John McLaughlin CIA-aligazgatótól veszi át az irányítást. ■ Bírálják az FBI-t egy álmerénylet megrendelése miatt AZ ÜGYNÖK HALÁLA. Hevesen tiltakozott Pakisztán az Egyesült Államoknál, amiért az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy akciójával veszélybe sodorta az ázsiai ország ENSZ-nagykövetének életét. Augusztus 10. Maszúd Hán, az iszlámábádi kormány szóvivője furcsának és veszélyesnek nevezte hétfői sajtóértekezletén az FBI eljárását. James Comey amerikai igazságügyminiszter-helyettes - sajtóértesüléseket megerősítve - a múlt héten elmondta, hogy az FBI tőrbe csalta a New York állambeli Albany egyik mecsetjének két emberét, s belekeverte őket egy mondvacsinált terrorista összeesküvésbe. Egy magát terroristának kiadó ügynök rávette a két férfit, hogy segítsenek neki egy föld-levegő rakéta vásárlásában, hogy megölje Munir Akramot, Pakisztán ENSZ-nagykövetét. A két embert letartóztatták. A pakisztáni kormányszóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy az amerikai hatóságok helyesnek látták egy szövetséges ország nagykövete elleni fiktív fenyegetésről beszélni. "Elképesztő, hogy nem egy amerikai hivatalnok nevét használták" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez az összeesküvés fokozta a pakisztáni nagykövet és a képviselet sebezhetőségét. "Reméljük, hogy az Egyesült Államok felfogja, milyen hibát követett el, és hatóságai megfelelő utasításokat adnak ki, hogy az ilyen elhibázott módszereket kiküszöböljék" - mondta Maszúd Hán. VÁDAT EMELTEK A FELHŐKARCOLÓT FILMEZŐ PAKISZTÁNI ELLEN Az amerikai szövetségi hatóságok vádat emeltek egy 35 éves pakisztáni férfi ellen, akit rendőrök július 20-án őrizetbe vettek, mert videofelvételt készített a Bank of America pénzintézet 60 emeletes charlotte- i épületéről és egy másik felhőkarcolóról, amelyben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik irodája található. A vádemelést kedden jelentette be Gretchen Shappert szövetségi ügyész. Rendőrök elmondták, hogy amikor kérdőre vonták a férfit, Kamran Ahtart, el akart menekülni, majd miután előállították, ellentmondásosan beszélt arról, hogy mit csinált, és hova készült. Kiderült, hogy illegálisan tartózkodik az országban. A férfinál talált videofelvételen a szövetségi ügyészség szerint szerepeltek még más atlantai, houstoni, dallasi, New Orleans-i és austini épületek is, valamint közlekedési épít- ménvek és egy texasi duzzasztómű. A vádiratban hamis vallomástétel és a bevándorlási törvény megsértése szerepel. Keveset tudnak a világról az amerikai fiatalok Tízből nyolc amerikai középiskolás nem tudja, hogy a világ legnagyobb demokráciája India, vagy bogy a Kínai Nép- köztársaságot Mao Ce-tung vezetésével hozták létre. Augusztus 7. A fiatal amerikaiak keveset tudnak a világról és a külföldi kultúrákról - állapították meg 2001. szeptember 11. után elvégzett felmérések, amelyeket nemrég tettek közzé az Egyesült Államokban. Különösen riasztó az Ázsiát illető tudatlanság, holott ott él a föld lakosságának 60 százaléka. Az Asia Society és más intézmények által végzett tanulmányokból kitűnt, hogy 10-ből 4 középiskolás nem tudja, melyik óceán választja el az Egyesült Államoktól Ázsiát. Tíz diák közül nyolc nem tudja, hogy a világ legnagyobb demokráciája India, vagy hogy a Kínai Népköztársaságot Mao Ce-tung vezetésével hozták létre. Mindezért nem csak a fiatalok a felelősek - az oktatók sem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel és eszközökkel ahhoz, hogy bemutassák a mai helyzetet. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta azonban, amelyek sokkja ráébresztette az oktatásban dolgozókat a problémára, több olyan programot indítottak el, amelyek célja elősegíteni a világ jobb megismerését az amerikai fiatalok számára. Az Egyesült Államokban ma egymillióan tanulják a francia nyelvet, amelyet 80 millió ember beszél, viszont csak 40 ezren a kínait, amelyet 1,3 milliárd ember használ. Ezért az Asia Society és más társaságok a világról való ismeretek erőteljesebb terjesztését szorgalmazzák, arra hivatkozva, hogy a globalizáció jobb tájékozottságot követel meg. Ma minden hatodik amerikai munkahely' a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódik, de a mai veszélyek - a terrorizmus, az AIDS, a szegénység - elleni harc is jobb nyelv- ismeretet és tájékozottságot követel - mutatott rá Nicholas Platt, az Asia Society elnöke. Hozzáfűzte: “A világ ismerete nem fényűzés, hanem szükséglet.”
