Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2003. JÚLIUS 2. Az Alzheimer kór Az Alzheimer-kór jellegzetes tüneteit Alois Alzheimer német pszichiáter írta le először 1907-ben. Századunk első felében még úgy vélték, a betegség ritka, és kizárólag a viszonylag fiataloknál, vagyis 65 alatt fordul elő. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a 65 éven felüli populáció 6- 8 százaléka szenved ebben a betegségben. A kór kialakulásában szerepet játszik bizonyos genetikai hajlam, a halmozott családi előfordulásból legalábbis erre lehet következtetni, ám jelentősebb tényező a beteg életkora. Az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága 5 évenként megkétszereződik, 95 éves kor fölött ez az arány már eléri a 25-30 százalékot. Az utóbbi 15-20 évben a korszerű klinikai ismeretek és az úgynevezett lépalkotó jellegű radiológiai vizsgálatok használatával a diagnózis megbízhatósága 90 százalékosra nőtt. A világon több száz különböző vegyületet próbáltak már ki, idáig azonban csupán eg)' készítményt törzskönyveztek az Egyesült Államokban és Franciaországban (Tacrin, acetil-kolin-pótló.) Jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, vajon egy vagy több ok váltja-e ki a betegséget. Annyit azonban sikerült meg-állapítaniuk a kutatóknak, hogy az acetilkolin nevű neurotrans- mitter (agyi ingerületátvivő anyag) mennyisége csökken az Alzheimer- kór során. A betegség egyébként rendkívül alattomos, hiszen tünetei a kialakulás kezdetétől számított évek, évtizedek (20-30 év) múlva jelennek meg, s mire felismerhetővé válnak a szimptómák, addigra már olyan mértékben alakult át az idegsejtek nagy része, hogy kevés a lehetőség az előrehaladott állapot látványos javítására. Az Alzheimer-kór folyamán az emlékezet és tanulás működése sérül, válik kevésbé hatékonnyá. Az emlékezeti működés jelentős csökkenése általában a közelmúltban történtek felidézésének zavarában nyilvánul meg. Az emlékezészavarhoz - melynek természetesen számos, köztük nem betegség miatti oka is lehet,- egyéb jellegzetes központi idegrendszeri kiesési jelenségek: például beszéd - és írászavar csatlakoznak. Jelzésértékű lehet az ítélőkészség, a kritikai készség megváltozása, gyökeres viselkedésváltozás (teljesen ösztönös magatartás), beszéd-, írás-, olvasás-, és számolási zavarok, valamint az egész személyiség átalakulása. Az Alzheimer-kór legsúlyosabb stádiumában beszéd- és mozgásképtelenség alakul ki, és a beteg teljesen magatehetetlenné, apatikussá válhat. Az Alzheimerben szenvedők értelmi síkon nem különböznek egészséges embertársaiktól, jelentős részük észleli a velük történeteket, ezért gyakori körükben az amúgy szintén kezelt depresszió is. Ezek az idős betegek egyfajta szociális ellátást igényelnek, és nem kórházi kezelést, ám a leginkább megfelelő ápolási forma számukra - ideális esetben - az otthoni szeretteljes környezet. (Szecsó Barbara) H Hová vezethet az önpusztító életmód? A JÁRVÁNYOK KORA Az ókorban Rómát, a ragyogó birodalmi fővárost egy nyomorult szúnyogfajta által terjesztett nyavalya hosszú időre tönkretette. Kettőmillióról mindössze húszezerre csökkent az akkori világfóvárosának lélekszáma. Ez kilencvenkilenc százalékos létszámcsökkenést jelent. Természetesen nem mindenki pusztult el, voltak, akik időben elmenekültek, majd később visszaszivárogtak az örök városba. Hargitai Károly A demokrácia őshazáját, Athént egyszerre négy járvány tizedelte meg: kétféle tífusz, kolera, feketehimlő. A járványok elmúltával alig maradt életben annyi ember, ahányan a halottakat tisztességgel eltemethették. A középkorban, pontosabban a tizedharmadik században, pestis,- majd tífusz,- kolera- és feke- tehimlő-járványok tizedelték az akkor emberiséget. Napóleon seregeit sem annyira az ellenfelek verték meg, hanem a járványok végeztek velük. A zaklatottan élő, keveset pihenő, rosszul táplált katonák szervezete nem bírt a fertőzésekkel. Az első világháború utáni szörnyű influenzajárvány húszmillió, a vele párhuzamosan jelentkező kolerajárvány másik húszmillió ember élete fonalát vágta el kíméletlenül. Az emberek világszerte ki voltak merülve, ahogy mondani szokás: padlón voltak, és így a kórokozóknak könnyű dolguk volt. Ma járványügyi szempontból a világhelyzet igen hasonló a korábbi évezredekhez, évszázadokhoz. A világ vezető járványügyi szakemberei szerint mindössze egy-két évben belül az orvosoknak a járványos megbetegedések ellen semmiféle fegyver nem lesz a kezükben. A kórokozók hihetetlen gyorsasággal alkalmazkodnak az újonnan előállt helyzethez. Új változatok jelennek meg, újfajta mérgeket termelve, amelyek ellen immunrendszerünk egyáltalán nincs felvértezve. A kórházak világszerte lassan ugyanúgy fertőző gócokká válnak majd, mint voltak a múlt században. Gondoljunk csak például a gyermekágyi láz pusztításaira. Immunrendszert gyengítő tényező van elég: a mélyhűtött, mikrobán fony- nyasztott, agyonsütött, -főzött, cukorral A nyári hónapokban benépesítik az erdőt a kullancsok, melyektől súlyos fertőzéseket kaphatunk. Az apró rovar akkor akaszkodhat belénk, ha a magas fűben vagy a bozótosban járunk. Védekezésként húzzunk hosszú ujjú blúzt és hosszúnadrágot, bőrünket pedig kenjük be olyan, szerrel, amely elriasztja a kullancsokat. A kis ízeltlábú főként két betegség kórokozóját hordozza: a nyári agyhártya-gyulladásét és a Lymekórét. A kullancs-enkefalitiszt vírus okozza, és ellene a legjobb védekezés az oltás. Jóval gyakoribb a Lyme-kór baktériumát hordozó kullancs; a megbetegedés tünete az arcbénulás, később az ízületi és szívizomgyulladás lehet. A megbetegedést megelőzhetjük, ha időben (lehetőleg az első órában) eltávolítjuk a bőrünkből a kullancsot. Ezenkívül az antibiotikumterápia is segíthet. A veszélyes légkondicionáló Immunrendszerünket nagyon megviseli, ha rendkívüli hőmérséklet-változásokhoz kell alkalmazkodnia, például ha a kinti nyári hőségből légkondicionálóval lehűtött helyiségbe lépünk. Az eredmény: igazi nyári megfázás, okozója ugyanaz a vírus, amely ősszel és télen is fenyegeti egészségünket, A kórokozók a levegővel jutnak be a szervezetünkbe, és szaporodni kezdenek or- runkban-torkunkban. A kellemetlen tünetek körülbelül egy hét múltán eltűnnek. Kialakulásukat megakadályozhatjuk, ha a tűző napról először a félárnyékba húzódunk, és ott várjuk meg, amíg testünk lehál. Orrdugulás ellen számos gyógyszer közül választhatunk, de segít a sós vizes orröblítés vagy a kamilla is. Szemünk kötőhártyája egyaránt érzékenyen reagál az alíergénekre, a szélre, a porra, ha mondjuk nyitott autóban száguldozunk a nyári melegben. Ugyanakkor a medencék vizének fertőtlenítésére használt klór, a baktériumvagy vírusfertőzés is válhat ki kötőhártya-gyulladást. A megbetegedés jellegzetes tüneteként szemünk kivörösödik, könnyezik, és fájdalmas nyomást érdúsított, úgynevezett "szemét étel," aminek nincs igazi tápértéke. Ide sorolható a stressz, az önpusztítás különböző fajtái (dohányzás, ital, gyógyszerek, drogok, agyonzabálás stb.), a vékonyodó ózonpajzson egyre inkább áttörő kemény kozmikus sugárzás nyugtalanító és mindössze akár egyetlen évtized alatt is végzetessé fajulható hatása. Az orvostudományban a járványok leküzdése terén már nem sok tartalék rejlik. Az eddig alkalmazott antibiotikumok és kemoterápiás szerek akár hónapokon belül is véglegesen megbukhatnak - amerikai vezető egészségügyi szakemberek szakértő és felelős nyilatkozatai szerint. Hatósági lépések, illetve intézkedések sem lesznek képesek az élet szövedékének felbomlását megállítani vagy lelassítani. Ahhoz, hogy valamiféle, akár csekély eredményt is fel tudjuk mutatni, az ipar, a társadalom és a gazdaság szerkezetének egészét kellene mintegy tíz esztendő leforgása alatt szinte a felismerhe- tetlenségig megváltoztatni. Mivel erre nem sok remény van, marad az egyéni próbálkozás, az egyén kétségbeesett és örök harca a túlélésért. zünk benne. Gyógykezelésként óvatosan mossuk ki felforralt és lehűtött vízzel, majd helyezzük lehunyt szemhéjunkra hideg borogatást, ez megnyugtatja a szemet és csillapítja a duzzadását. Borogatásra ne használjunk kamillateát, mert allergiás reakciót válthat ki. Súlyos gyulladás esetén - és ha a szem erősen váladékozik - mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor csak az antibiotikumot is tartalmazó szem csepp hozhat gyógyulást. Mi úszik a vízben? Jellegzetes nyári “szerzemény” a lábgomba, amellyel a strandokon és az úszómedencékben fertőződhetünk meg a legkönnyebben. Ha lábujjaink között viszketni, vörösödni, hámlani vagy hólyagosod™ kezd a bőr, kezdünk el valamelyik gombaellenes szer használatát. Megelőzésként pedig használjunk a strandokon a lábfertőtlenítőt, hordjunk fürdőcipőt, és mindig gondosan töröljük szárazra a lábunkat, a lábujjaink közét. A medencék vizében olyan kórokozók is úszkálhatnak, amelyek a fülünkbe hatolva váltanak ki gyulladást, ilyenkor gyógyszertárban kapható fülcseppekkel próbákozhatunk. Fülfájást okozhat az is, ha az erősen klórozott víz kimossa a hallójáratból a fülzsírt. Akinek érzékeny a füle, használjon az úszáshoz füldugót. Egészség Wí Mire számítsunk? NYÁRI BETEGSÉGEK A következő meleg időszakban több veszély leselkedik ránk. Az erdőt a kullancsok, melyektől súlyos fertőzéseket kaphatunk. Immunrendszerünket megviselheti a légkondicionálóhoz való alkalmazkodás. A vízzel is óvatosan kell bánnunk.
