Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-23 / 163. szám

14 MAGYAR SZÓ—A HÍD TUDOMÁNY 2004. JÚLIUS 23. Röviden Pusztuló szigetország Japán demográfusok prognózisa szerint egy évszázad alatt a jelenlegi felére csökkenhet, néhány száz év alatt pedig teljesen kipusz­tulhat az ázsiai ország teljes lakossága. Bombaként hatott a japán közvéleményre az egészségügyi minisztérium legfrissebb ki­mutatása, amelyből kiderült, hogy 2003-ban egy japán nőre átlagosan 1,29 gyermekszü­lés jutott (a népesség újratermelődéséhez legalább 2,08 kellene). Ilyen alacsony ter­mékenységi mutatóra még nem volt példa Japán történetében - figyelmeztetnek a né­pesedéskutatók. A sokkoló adat az elörege­dő, mind több nyugdíjas eltartására kény­szerülő japán társadalmat izgalomban tartó új nyugdíjrefomtörvényt kísérő vita kellős közepén került be a köztudatba. Szakembe­rek számításai szerint, amennyiben a mosta­ni tendencia folytatódik, 2050-ben már csak 100 millió lakosa lesz a jelenleg még 127 milliós Japánnak, majd 2100-ig valóságos demográfiai összeomlás következik be: 64 millióra zuhan a népesség száma. A követ­kező évszázadokban pedig teljesen eltűnhet­nek a világ demográfiai térképéről a több évezredes délkelet-ázsia kultúra képviselői. Vizet keresnek a Merkúron Az amerikai űrkutatási hivatal utoljára har­minc évvel ezelőtt küldött űrszondát a forró bolygóra, de most újraindítják a kutatáso­kat. A Messenger lesz a Merkúr első holdja. Az augusztus 2-án induló Messenger űr­szonda a Föld, majd a Vénusz lendítőerejét kihasználva 2008-ban érkezik meg a Nap­rendszer legbelsőbb bolygójához, de tudo­mányos programját lényegében 2011-ben kezdi meg, jelentette be csütörtökön Wa­shingtonban Sean Solomon, a program ve­zetője. Ennél a bolygónál eddig csak egyet­len amerikai űrszonda, a Mariner-10 járt, amely 1974-ben és 1975-ben háromszor kö­zelítette meg a Merkúrt, és készített felvé­teleket a holdszerű planéta kráterekkel szab­dalt felszínéről. A Messenger ezzel szemben Merkúr körüli pályára áll, azaz a bolygó műholdja, sőt általában véve is első holdja lesz, tekintve, hogy’ a Merkúrnak nincs saját természetes égi kísérője. A Messenger előd­jénél részletesebb és összetettebb tudomá­nyos feladatot hajt végre. Megpróbálja pél­dául kideríteni azt is, hogy a bolygó sarkvi­dékein lévő kráterek mélyén, amelyet soha­sem érnek el a Nap sugarai, van-e jég for­májában víz. Az UDVARIAS SZÁMÍTÓGÉP NÖVELI A MUNKAKEDVET Egy tajvani kutatás szerint a számítógépes hibák sokkal kevésbé lennének idegesítőek, amennyiben a programozók a jelenlegi szö­vegeknél elegánsabb és udvariasabb megfo­galmazásban közölt hibaüzeneteket írnának. Ha a gép nem frusztrálja a felhasználót, nő­het a munkateljesítmény és a kreativitás is. A távol-keleti kutatók szerint a kiegyensú­lyozottabb számítógép-használat érdekében az operációs rendszerek és a különböző szoftverek gyakrabban kérhetnének bocsá­natot, mint eddig. Ezáltal a felhasználó ke­vésbé érzi magát hozzá nem értőnek, kevés­bé aggódik, hogy a géphasználat során vala­mi hibát vét, és így sokkal produktívabb és kreatívabb munkára képes. ■ Változó elméletek fekete-lyukakról TEORETIKUS SEMMI Már Stephen Hawking sem tartja teljesen feketének a fekete lyukakat, korábbi álláspontját feladva úgy véli, mégiscsak szabadulhat ki információ azokból. Július 20. A fekete lyukak eredeti felfogása szerint á tér egyes tartományaiban az anyag végtelen kicsi és sűrű pontba zuhan össze. Az elmé­let szerint itt olyan erős a gra­vitációs tér, hogy semmi, még fény sem léphet ki innen, ezért a fekete lyuk elnevezés. (Az el­nevezés egyébként 1967-ben született meg, A. Wheeler amerikai fizikus előadása köz­ben a hallgatóságból kiabálta be valaki, és az előadó átvette.) A fekete lyuk abszolút feke­te voltát később többen kétsé­ge vonták. A kvantummechni- ka szerint a folyamatok megfordíthatok, tehát a fekete lyuknak tárolnia kell a be­léje zuhant tárgyakra vonatkozó infor­mációt, és ez onnan valamilyen módon kinyerhető. Egy korábbi írásunkban ar­ra a kérdésre kerestük a választ, hogy vissza lehet-e szerezni azt az informáci­ót, amit egy fekete lyuk által elnyelt anyag hordozott. Stephen W. Hawking szerint az információ gyakorlatilag el­vész, Gerard 't Hooft, a fizikai Nobel­díj 1999. évi egyik nyertesének állás­pontja szerint a fekete lyukak sem sért­hetik meg a kvantummechanika jól is­mert törvényeit. A legnagyobb fiziku­sok véleménye tehát a kérdésben meg­oszlik. Hawking régóta dolgozik a kvantum- elmélet és az általános relativitáselmélet mindmáig megoldatlan egyesítésén. Új eredményeit a Cambridge-i Egyetemen a közelmúltban mutatta be, ezen a hé­ten pedig Dublinban tárja a szakembe­rek elé egy nemzetközi konferencián. Szerinte abszolút értelemben vett feke­te lyuk nem létezik, csak olyan térrész, ahonnan nagyon hosszú idő elteltével szabadulhatnak ki dolgok. A fekete lyukba zuhanó tárgy tehát nem semmi­sül meg teljesen, s a fekete lyuk megvál­tozik a tárgy elnyelése során. Nyilván­valóan nem könnyű az információt visz- szanyerni, mégis, az információnak lé­teznie kell valahol a fekeke lyukban. Hogyan juthat ki a lyukból ismét az in­formáció? Erre Hawking korábbi nagy felfedezése adja meg a választ: a fekete lyuk lassan párolog, mert részecskék lépnek ki a gravitációs szakadék széléről - ez az úgynevezett Hawking-sugárzás. A fekete lyuk tehát idővel kis maggá zsugorodik, ekkor felerősödik a sugár­zás, és ez viheti magával az elveszettnek vélt információt. Az első kritikai észrevételek szerint Hawking új kvantumgravitációs elmé­letének nem elég szilárdak a matemati­kai alapjai. Airbus óriásgép: az első képek A BBC Online képeket közölt a vi­lág legnagyobb utasszállító repülőgé­pe, az Airbus A380-as első teljes mé­retű változatáról. A felvételeken lát­ható modellel - amelyet éppen egy új hangárba gurítanak át az összeszerelés helyszínén, Toulouse-ban - hajtják végre az első tesztrepüléseket, várha­tóan 2005-ben. Az előzetes képeket egy július 19-én kezdődő nemzetközi bemutató (Famborough International Air Show) előtt hozták nyilvánosság­ra, ahol az Airbus mellett annak leg­nagyobb riválisa, az amerikai Boeing is fontos bejelentéseket tesz az óriás- gép-fejlesztések és a megrendelések helyzetéről. Rendszerbe állítása után az átlago­san 555 személyes A380-as lesz a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe, s a férőhelyek szempontjából a 420 sze­mélyes Boeing 747-es a második hely­re csúszik. Eddig 129 gépre érkezett megrendelés 11 légitársaságtól. A több hely ellenére az ígéretek szerint az A380-ason kényelmesebb lesz a re­pülés: szélesebb ülések és több hely várja az utasokat, két fedélzeten. A megrendelő igénye szerint néhány példányon akár tornaterem vagy ka­szinó is lehet. ■ Bepillantás az Etna torkába A FÜSTÖK TÖVÉBEN A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület felfedte az Etna gázokba burkolt krátereit. Július 18. Rendkívüli képeket készítet­tek a közelmúltban Európa legnagyobb vulkánjának, az Ernának egyik csúcskrá­teréről a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEB­TE) közelmúltban ott járt túracsapatának tagjai. Ritka alkalom ugyanis, hogy a hí­res tűzhányó ennyire felfedi "intimitását", vagyis láttatni engedi azokat a kürtőket, melyeket legtöbbször a krátert kitöltő mérges gázok eltakarnak. A 3350 méter magas szicíliai vulkán­óriásra jellemző, hogy a tűzhányóknál megszokottól eltérően nem egy, hanem négy csúcskrátere s több mint 300 oldal­só, úgynevezett parazitakrátere van. Míg ez utóbbiak csak egyszer, kialakulásukkor működnek, a csúcskráterek működése fo­lyamatos. Igaz, hogy leginkább - napjá­ban többször is - csak gáz- és porkitörése­ket produkálnak, és csak ritkán - akár többéves szünetekkel - lávakitöréseket. A négy főkráter (Északkeleti-, Köz­ponti-, Délkeleti-kráter és a Bocca Nuova) csak ritkán teszi lehetővé, hogy a kutatók bepillanthassanak, s még ritkáb­ban, hogy le is ereszkedhessenek belse­jükbe. Ez utóbbira a Bocca Nuovában, a 80-as években volt lehetősége néhány mindenre elszánt vulkanológusnak. Az­óta a felfokozott aktivitás sokszor még a kráter közelébe sem engedi a kíváncsisko­dókat. Azért néha a helyzet számukra is ked­vezően alakulhat. Amikor ugyanis a vul­káni aktivitás csökken, és a szél is az em­ber segítségére van, az egyébként fojtoga­tó kén-, klór- és hidrogénvegyületeket tartalmazó, gázokkal telített katlanba az igazán szerencsések bepillantást nyerhet­nek. így történt ez 2004. júliusában, a BEBTÉ túrájának idején is. A felvételen a kb. 600 méter átmérőjű Központi-kráter 300 méteres mélység­ben, a függőleges meredélyekkel határolt aljzatán ülő két kürtőjét látjuk, melyek mélysége akár több száz méter is lehet. Ezek a csatornák teremtik meg a közvet­len összeköttetést a hegy belsejében lévő magmakamrával. A kép láttán nehéz el­képzelni azt a jelenséget, amikor a kürtők­ből, a feláramló gázok által hajtott magma (kiömlését követően láva) képes akár az egész krátert is kitölteni, s annak peremé­ről túlcsordulva, a vulkáni kráter oldalán lefolyni.

Next

/
Thumbnails
Contents