Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-17 / 24. szám
Thursday. June 17, 2004 Amerikai Magyar Szó 3. Ronald Reagant a tizdollárosra Ronald Reagan szupersztár. Amerika egykori elnökét gyászolja és a visszaemlékezések napról napra újabb meglepetéseket hoznak. Arcképét dinamittal belerobbantanák a rushmore-i sziklába, mely a négy országalapitó elnök profilját őrzi, emlékművet követelnek Washingtonba, ami eddig csak a Fehér Ház tizenegy urának adatott meg, Reagant a tizdollároson szeretnék látni. A CNN is feltette a kérdést? Nem sok ez egy kicsit? Amerika a győzteseket szereti - állapítja meg a Spiegel Online, és Reagan az utolsó nagy triumfátor volt. „Gorbacsov úr, rombolja le ezt a falat” - kiáltotta Nyugat- Berlinböl Moszkva felé a néhai elnök. Idősebb Bush csak felemás győzelmet aratott Irak fölött, de csődbe ment alatta az Egyesült Államok. Clinton rendbe hozta a gazdaságot, de amivel a Fehér Házban foglalkozott, majdnem hivatalába került. És most itt van ifjabb Bush. Háborúja Irak ellen, amit annyira akart, sem sikeredett túl fényesre. A német hirportál szerint Reagan halála hirtelen rámutatott, milyen gyenge ma az amerikai elnök, és Kerry, a demokrata kihívója sem sokkal megnyerőbb. Amerika Reagant siratja és önmagát. Talán az új tizdolláros majd a vezetőket is emlékezteti, milyen elnököt szeret ez a győztesekbe szerelmes nép. Kína és India bővítené G10-re a klubot A nyolc vezető ipari ország (G8) azt fontolgatja, hogy felkéri Kínát és Indiát, hogy csatlakozzanak az elit klubhoz. Az erről beszámoló Silvio Berlusconi olasz kormányfő azt mondta, hogy e két ország nélkül a továbbiakban nem lehet a világgazdaság jövőjéről tárgyalni. Berlusconi arról nem szólt, hogy történt-e döntés az ügyben. 1975-ben az akkori francia elnök, Valery Giscard d’Estaing hívta elkőször közös megbeszélésre a vezető hat ipari államot, amelynek a csoportjához később csatlakozott Kanada, majd idén tiz éve annak, hogy Oroszországot felkérték a közös munkában való részvételre. A Washington Post megjegyezte: Oroszország nagy ország és mindig is az marad, de Hollandiában az egy főre eső GDP háromszor akkora, Kina hadserege fontosabb, India lakossága nagyobb. Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Dr. Ervin Ban, Budapest, László Balazs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans. Julius Bikkal, New York, Klára Bittó Boldog, New Jersey, Klára Györgyei, New Haven, Ábrahám Nagy Poughkeepsie, Dr. Károly Nagy, Piscataway, László Papp, New Canaan Periodicals postage paid at New York, NY. and additional mailing offices Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $45.-, Hungary & forein Countries $45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szo, Hungarian Word Inc. 130 East 16*" St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Úgy emlékezik-e majd az EU 2004. május 1-jére, mint Európa NAFTA pillanatára? Tiz évvel ezelőtt az Északamerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA) követően hasonló gazdasági kapcsolat jött létre az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között. Persze számos különbség is van az EU-bővülés és a NAFTA között. Az európai parlamentekben például sosem rendeztek szavazást arról, hogy akarják-e a tiz szegényebb belépő csatlakozását, és vállalják-e annak következményeit. Történelmi szempontból az EU-bővülés csak helyreállította azokat a társadalmi és gazdasági kapcsolatokat, amelyek több száz, sőt ezer éve működtek. Nyugat- Európában a mostani EUbővülés többet tett a közös piac kialakításáért, mint bármelyik korábbi brüsszeli direktíva. Az emberek most már értik, hogy kontinensnyi piacon kell versenyezniük. Ebből adódóan a nyugateurópaiak attól tartanak, hogy a keleti munkások Nyugatra fognak vándorolni a kedvezőbb gazdasági lehetőségek reményében. Valójában ez nem igy történik: nem a munkások költöznek Nyugatra, hanem a nyugati tőke mozdul kelet felé. Nem az emberek vándorlása, hanem a tőkemozgás formálja majd Európa gazdaságát. Ha egy nyugat-európai székhelyű vállalat új üzemet létesít, ma már az egész kontinens területéről kér ajánlatokat, majd kiválasztja a legkedvezőbbet. Európa.-szerte viták folynak arról, hogy milyen módon kell az embereknek, a vállalatoknak és a szövetségeknek megváltoztatniuk elvárásaikat és igényeiket ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, megtarthassák lehetőségeiket. Számos európai közösség - csakúgy mint az Egyesült Államokban - negatívan reagál a nyomásra S munkahelyek miatti aggodalomnak természetesen van alapja, de fontosabb az újfajta nyitottság kialakítása az üzletvitel mélyen bevésődött módszereinek átgondolása. A folyamat persze időnként fájdalmas, de gazdasági szempontból azt jelenti, hogy Európa az integráció felé halad. Autonómia és integráció Folytatás az 1. oldalról ban napirendre került, egy egész kötetre rúgnak azok az állásfoglalások, nyilatkozatok, amelyek ezt igazolják. Bukarest azonban akkor következetesen elzárkózott a kisebbségi autonómia eszméje elől, részben annak következtében, hogy Romániában tulajdonképpen máig fennmaradt az az állam-nemzeti- nemzetállami ideológia, a- melyet a 19. század második felében kialakult román államiság, a két világháború közötti nacionalista kurzus és a kommunista hatalom mindig is töretlenül képviselt (ezt rögzíti a hatályos román alkotmány is), részben pedig annak következtében, hogy a bukaresti kormányok mindig is csak a kényszerítő körülmények (a magyar kisebbségi közösség politikai küzdelmei, illetve az európai uniós követelmények) hatására szánták el magukat a kisebbségpolitikai reformok bevezetésére. Mára mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az autonómia eszméjével szembefordított kormányzati politika és retorika ellenére az erdélyi magyar önigazgatás ügye, mindenekelőtt a Székelyföldön, szemlátomást előrehaladt, és számos olyan közületi intézmény jött létre, amely máris egy lehetséges önigazgatási rendszer csirájának tekinthető. Annak az európai integrációnak, annak az európai uniós elhelyezkedésnek, amelyre a román kormányzat és, úgy tetszik a román társadalom, a román értelmiség egy számottevő része törekszik, kétségtelenül magával kell hoznia az erdélyi magyar autonómia ügyének további érvényesülését Azt mindenképpen tudomásul kell vennünk (tudomásul kell venniük az erdélyi magyarság politikai és szellemi vezetőinek is), hogy az autonómia ügyét és az integráció ügyét egymástól nem lehet elválasztani, és minél hitelesebben és teljesebben megy végbe Románia euró- - pai uniós integrációja, annál jobban kiteljesednek az erdélyi magyar autómia lehetőségei. Pomogáts Béla Kina üdvözölte az ENSZ határozat- tervezetét Irakról Június 8-án Kina üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irakkal kapcsolatos kompromisszumos határozattervezetét, de nem tett utalást arra, hogyan fog szavaznai a dokumentumról. A szóvivő kijelentette: Peking azt akarja elérni, hogy a határozat pontosan körvonalazza az Irakban állomásozó többnemzetiségű erők feladatait. A kínai szóvivő ezenkívül sürgette azt is, hogy az új iraki kormánynak adják meg az ország biztonsági erői fölötti ellenőrzés jogát. A G8 békefenntartó erőt létesít Ötvenezer, a világon bárhol bevethető békefenntartót tervez kiképezni a világ megerősebb ipari országait tömörítő szervezet.Ez az első eset, amikor a G8 egy konkrét ügyben hoz döntést, és igér támogatást. Az elképzelések szerint a következő 5 évben 50 ezer fegyverest fog felszerelni és kiképezni a G8, biztosítva a sereg számára a logisztikai ellátást is. Az esődleges cél bizonyos afrikai országokban a rend fenntartása. Maga a terv is - úgy tudni - több, párhuzamos Afrikából érkező kérés alapján született. Olaszország már felajánlott egy kiképzőtábort, a Bush adminisztráció 660 millió dollár támogatást kér a tervre a Kongresszustól. EU-bővités: a közös piac elkerülhetetlen fájdalmai