Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-03 / 22. szám
VOL. LVIII. No. 22. Thursday, June 3, 2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York. N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 A magyar külpolitika kihívásai és perspektívái az EU tagság után 4 rész Szükséges konszenzus a magyar külpolitikában A külpolitikai kihívások és lehetőségek sikeres kezelé- ' sértek igen komoly belpolitikai vetülété van. A siker záloga hosszú távon egy bizonyos konszenzus létrehozása a politikai pártok között és talán mondhatni a magyar társadalmon belül. Amennyiben többpárti egyezség és általános konszenzus születne egyszer a legfontosabb nemzetstratégia és külpolitikai kérdésekben, akkor már nem teheti meg egyik párt sem, hogy saját érdekeit az egyeztetett külpolitika rovására próbálja érvényesíteni. Sajnos, igencsak sok példát találunk a rendszerváltás óta arra, hogy egyének vagy csoportok pártérdekeket fontosabbnak tartottak, mint a nemzet érdekeit, mégha nem is állott minden esetben többpárti egyezség az ügyek mögött - lásd a FIDESZ kivonulását az első demokratikus országgyűlésről , 1990-ben a Trianon megemlékezés alkalmából, a MIEP és a kevésbé felvilágosult MDF tagok támadását az ukránmagyar ’ alapszerződés ellen, valamint a 92 százalékos többséggel megszavazott státustörvény megváltoztatására mutatott hajlandóságot az érintett szomszéd országok és nemzetközi szervezetek felé az MSZP és SZDSZ részéről a 2002-es választás előtti időben. Ide sorolandó a szlovákiai magyar kisebbséget annakidején oly keményen sújtó Benes dekrétumokról tett miniszter- elnöki kijelentés tudatos elferdítése és annak az MSZP és SZDSZ részéről történt kihasználása. Hogy csak néhányat említsek. Meg kell jegyezni, hogy mindebben á médiának is sok szerepe volt/lesz, és valóban igen komolytalan lenne, ha a média akár szenzácionalista akár politikailag megfontolt tendenciózus megnyilvánulásainak a hatására a jövőben pártok felrúgnák korábbi külpolitikai kérdésekben kötött egyezségüket. Egy hatékony konszenzusnak vannak mind intézményes, mint politikai kívánalmai. Az egyik megemlítendő tényező a külügyminiszter személye. Különösen éles kontrasztot mutat, ha összehasonlítjuk az 1998-2002-es és a mostani ciklus szereplőit. A FIDESZ-kormánnyal kapcsolatban gyakran kritizált kemény fellépést az akkori ellenzékkel szemben nem a külügyminiszter hangszerelte és vezette, aki (ha tárcája nem is mindig) igen bölcsen maximálisan elkerülte a nemzeti érdekekre alapozott külpolitika és az itthoni pártpolitika közti konfliktusokat. A pillanatnyi helyzet merőben kedvezőtlenebb képet mutat, és megkockáztatom, hogy mindez szinte elkerülhetetlen, hiszen a külügyminiszter maga a vezető koalíciós párt elnöke, és mint olyan hivatalból kell vezetnie az ellenzékkel szemben saját pártjának a politikáját. Misem kézenfekvőbb tehát minthogy saját területéről merítsen anyagot az ellenzék hátraszoritásához, azaz támadja az ellenzék külpolitikai kezdeményezéseit. Tehát - a jövőbeni konszenzus érdekében - érdemes elkerülni, hogy a vezető koalíciós párt elnöke és a külügyminiszter egyazon személy legyen Amennyiben sikeresen létrehozzák a parlamenti pártok a konszenzust, és igy a külpolitika gyakorlásában sokkal nagyobb az egyetértés, akkor lehetőség nyílna arra is, hogy a külügyminisztériumban felhagyjanak a minden kormányváltásnál oly ellentétes hatású tömeges személy- cserével. Tehát ebből a minisztériumból indulhatna el a magyar közigazgatás modernizálása egy sokkal jobban képzett és tapasztaltabb közhivatalnoki gárda kifejlesztésével, aminek egyik előfeltétele a folytonosság. A jövő külpolitika legfontosabb elemei. Végezetül azt kell mondjuk, hogy mig az 1990-ben lefektetett célitűzések alapjaiban továbbra is helytállóak, néhány igen fontos új elemet kell beépítenünk külpolitikánk fővonalába. Elsősorban, markánsan meg kell fogalmazzuk euró-1 atlanti politikánkat, miután EU és NATO tagok lettünk, különös figyelemmel a két- pólusos világ megszűntének és 2001 szeptember 11 -nek, valamint az iraki háborúnak a nemzetközi következményeire. Külpolitikánk kizárólagos nyugati orientációnkon, mindenkori következetes érdekérvényesítésünkön és az euró-atlanti térség biztonságának alapkövetelményein kell nyugodjon. Másodsorban, fel kell erősítenünk a visegrádi együttműködést, amit esetenként érdemes bővíteni is, valamint szorgalmaznunk kell a környező déli országok európai intégrációját. Ez hatékonyan szolgálhatja közös érdekeinket, mind az euró-atlanti kereteken belül, mind keleti irányban (Ukrajna) Harmadsorban, összhangban kell hozzuk az ország határain kivűl élő magyarság érdekeinek védelmét az EU-n belüli új lehetőségekkel, külön stratégiát kidolgozva az EU tagországokra, az átmenetileg még nem Uniós tagállamokra, és feltételezhetően valamivel hosszabb távon is EU-n kívül maradó Bush-Medgyessy találkozó június 22. Bush elnök június 22-én fogadja Washingtonban Med- gyessy Péter miniszterelnököt A kormányfő - aki 2002 novemberben már volt Bush vendége a Fehér Házban - fontosnak tartja, hogy amerikai látogatásán „reflektorfénybe állítsa, helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat az amerikai piacon, és megerősítse az amerikai befektetői érdeklődést Magyarország iránt". Arról a Miniszterelnöki Hivatalban egyelőre nem nyilatkoztak. hogy Washingtonon kivül a korábbi tervek szerint más amerikai városba is ellátogat-e a kormányfő. A Bush- sal folytatott megbeszélés központi témája minden bizonnyal Irak lesz. a június végi hatalomátadás utáni helyzet, illetve a magyar szerepvállalás. Terrortámadás készül az USA ellen? Hivatalos amerikai források szerint erős a gyanú, hogy az al-Keida vagy más terrorszervezet egy csoportja az Egyesült Államokban tartózkodik, és a nyár folyamán merényletet tervez az ország területén. A hírszerzési jelentés nem tér ki a várható támadás helyére, pontos időpontjára vagy annak módjára. Egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy ez a legaggasztóbb hírszerzési jelentés, mely a kormányzat tudomására jutott 2001 szeptember 11 -e óta. A leginkább az okoz aggodalmat, hogy a terroristák esetleg kémiai, biológiai vagy rádiológiai fegyvert birtokolnak, mely sokkal nagyobb pusztításra képes, mint egy hagyományos robbanószerkezet. A hirt egyébként a CNN hir- televizió több hivatalos forrás is megerősítette. A feltételezések szerint olyan nagyobb rendezvények mint például a washingtoni második világ- háborús megemlékezés, ahova 140 ezer embert várnak, vagy a G8 gazdasági csúcs- találkozó, a Függetlenség Napja, a demokraták valamint republikánusok nagy- nagygyülése vagy az Athéni Olympia is célpont lehet. Hét gyanúsított ember fotóját mutatta be a sajtó, a TV. A hirt megerősítette John Ashcroft igazságügy-miniszter az egy nappal korábban felröppent sajtóértesüléseket országokra. A Kárpát.- medencén belüli rendezetlen kisebbségi sérelmek és azokkal kapcsolatos aggályok mostantól kezdve mind közös európai problémák, és erről meg kell győznünk az EU-t és USA-t egyaránt. Negyedsorban, oda kell hassanak a magyar parlamentben képviselt pártok, hogy konszenzus szülessen a legfontosabb nemzeti stratégiai és külpolitikai kérdésekben, mint például az euró-atlanti politikánk alapjai, a térségen belüli kooperáció és a kisebbség- védelem. A konszenzus hosszú távon való tiszteletben tartása politikai érettségünk, és a politikai elitnek a demokráciához valamint népünkhöz való elkötelezettségének lenne bizonyítéka, ami ugyanakkor annyira kívánt európai fellendülésünk egyik előfeltétele is. Történelmi fontosságú EU tagságunk erkölcsileg erre kötelezi demokratikus választott politikusainkat. Várallyay Gyula Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapját
