Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-10-16 / 38. szám
Thursday, Oct. 16,2003 Amerikai Magyar Szó 3. Magyar Köztársaság N.Y.i Főkonzulátusa Sajtóközlemény Neumann János emléktábla avatás Princetonban és Aberdeen-ben Kimaradhatunk az iraki újjáépítésből A Neumann János matematikus és a számítógép megalkotásának úttörője születésének 100. évfordulójáról megemlékező Neuman Emlékév esemény- sorozatának keretében két emléktáblát avatott fel az Egyesült Államokban Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési minisztérium politikai államtitkára és a kíséretében lévő Horváth Gábor New York-i főkonzul. Október 2-án a Princetonban lévő Institute of Advanced Studies azon épületén került leleplezésre a Neuman- emléktábla, amely az Intézet Electronic Computer Project-nek adott otthont, és ahol Neuman János és munkatársai 1946 és 1952 között a Neuman-féle, vagy IAS számítógépet létrehozták Csepeli György államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Neuman János munkásságával vált lehetővé az informatika korszakának kibontakozása és az információs társadalom létrejötte. Phillip Griffiths, az Intézet igazgatója kiemelte, hogy az Institute of Advanced Studies Neuman János itt töltött évei alatt és azóta is a tudományos gondolkodás kiemelkedő központja. A leleplezett emléktábla az alábbi szöveget tartalmazza: „Ebben az épületben tervezték és építették meg 1946 és 52 között - Neuman János matematikus, a számítástechnika úttörője, valamint munkatársai - az IAS vagy Neuman számítógépet. Az emléktáblát a Centenárium alkalmából a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma, a Neuman János Számitó tudományi Társaság és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum állította” Az ünnepélyes eseményen beszédet mondott Phyllis Marchand, Princeton polgármestere, továbbá megjelentek azok a tudósok, akik ismerték a princetoni évek alatt Neumann Jánost. Az emléktábla avatást követően Csepeli György államtitkár és Horváth Gábor főkonzul a megemlékezés virágait helyezte el Neumann János princetoni temetőben található sírján, valamint főhajtással tisztelegtek Neumann egykori munkatársa, Wigner Jenő sírja előtt Október 1-én Aberdeen melletti katonai támaszponton került sor az azonos szövegű angol és magyar nyelvű emléktábla ünnepélyes felavatására, ahol Neumann János szintén több évet dolgozott az elektronikus számitógép kifejlesztésén Dr. Horváth Gábor nagykövet főkonzul Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194~7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, : Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: dr.Ervin Bán, Budapest, László Balázs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkal, New York, Klára Bitt Boldog, New Jersey, Klára Györgyei New Haven, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, dr. Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $ 45.- Hungary & other forein Countries $ 45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 1003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. I Jelenleg 300 magyar katona dolgozik Irakban, és a háború alatt Taszáron képzett irakiakat az USA hadserege, de egyelőre egyetlen megbízást sem kapott magyar cég az újjáépítésben. Tóth Attila az ITDH iraki újjáépítési és koordinációs irodájának munkatársa nyilatkozta: az amerikai fő- vállalkozókon keresztül történő újjáépítési munkákra eddig csak nagy.británniai, amerikai, iraki, kuvaiti és szaudi cégek kaptak megbízást. A Külügyminisztérium korábbi állítása szerint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) kapott felhívást arra, hogy magyar cégek is jelentkezzenek nyílt pályázati úton az iraki újjáépítésre. A remények szerint a sikeresen pályázó hazai építési cégek az amerikai vállalatok alvállalkozóiként vehettek volna részt a programban, amely- lyel az ország akár 15-20 millió dollárt is kereshetett volna. A hazai pályázatra csaknem százötven cég jelentkezett, köztük külföldiek is, de mindez mézesmadzagnak bizonyult. Feltehetőleg csak egy színjáték volt a tenderez- tetés és az ügyben tartott nehány konferencia, igy legfeljebb más országokkal együttműködve juthatnak az iraki újjáépítés első, amerikai szervezésű körébe magyar vállalatok. A magyar kormány ezért most offen- zivára készül, az ITDH például jelentős összegekkel kívánja támogatni a jelentkező cégeket, hogy kiállíthassanak a jövő januári újjáépítési vásáron. Felmerült az is, hogy a bagdadi összekötő irodába gazdasági szakembert küldenek, miközben fel kell kutatni a hetvenes-nyolcvanas évek magyar beruházásait, hogy ■ az egykori építők referenciához és esetleg felújítási munkához j uthassanak. Tóth Attila szerint - többek között e helyzet is , okozta: Medgyessy Péter a szaudi tanács elnökének elmondottakban összekap- ' csolta a külkapcsolatok javításának elhatározását azzal, hogy a magyar vállalatok szívesen együtt dolgoznának szaúdi cégekkel Irak újjáépítésében. Az erre előirányzott két-három milliárd dollárból a legzsi- rosabb falatokra: az olajipari, infrastukturális, technológiai és fegyvergyártási projektek többségére ugyanis az amerikai vállalatok tartanak igényt, a többi beruházásban pedig egyelőre a közelebbi országok társaságait részesítik előnyben. A magyar cégek többsége addig nem is igazán kéme ajánlatot az újjáépítésben való részvételre, amig nem rendeződik a káosz Irakban - véli Miklósi Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab-magyar tagozatának elnöke. Szerinte amig a helyieknek is alig van munkalehetőségük és mindennaposak a merényletek, kevés, európai cég dolgozik majd Irak újjáépítésében. Azonban az olaj iraki kitermelésének megindulásával több megbízást kapnak majd európai cégek is, a tülekedés tehát folytatódhat az „iraki torta” körül. Október 23.: parlamenti ülés nem lesz BUDAPEST. Nem tart október 23-án ünnepi emlékülést a magyar Országgyűlés. Ezt Szili Katalin házelnök jelentette be. Elmondása szerint egyetértenek a frakciók abban, hogy ne tartsanak külön ünnepi ülést. A képviselőcsoportok ugyanakkor felkérték a házelnököt, hogy a nemzeti ünnepet megelőző ülésnapon az Országgyűlés nevében emlékezzen meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Mint ismeretes a köztársaságot 1989. október 23.án kiáltották ki. A rendszerváltozás első parlamentje pedig az 1990. évi XXVIII. törvényben kimondta: az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben rögzítik, kitörésének napját nemzeti ünneppé nyilvánítják. Kevés tőke jön, sok megy BUDAPEST.Az idén rendkívül kedvezőtlenül alakultak a magyarországi külföldi tőkebefektetések. Az utóbbi évekkel ellentétben tíz egyenleg negativ. Az első hat hónapban csaknem hátszázmillió euró érkezett, de több mint ezeregyszázmillió távozott, jórész azért, mert több világcég bezárta üzemeit, más leánycégek meg törlesztették az anyavállalattól felvett hiteleket - Nagy a baj - mondta Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató főmunkatársa, a téma szakértője. Véleménye szerint nemcsak a világgazdasági lanyhulás okolható. Szomszédaink felzárkóztak mellénk, s ma már jobb feltételeket kínálnak, s jóval több külföldi tőkét vonzanak, mint Magyarország. Áttekinthető ösztönzési rendszerre lenne szükség - teszi hozzá, Újabb Nobel-dijasok STOCKHOLM. Az egyik idei Közgazdasági Nobel-dijat a brit Clive Granger (69 éves) kapta aki jelenleg Új- Zélandon vendég-professzorként dolgozik. Peter Agre és Rideick MacKinnon nyerte az idei kémiai Nobel-dijat. A két amerikai tudós a sejtmembrán csatornáit kutatta. Lemondott a palesztin kormányfő RAMALLÁH. Benyújtotta lemondását október 9-én Ahmed Koréi palesztin-miniszterelnök. A kormányfő lemondását megelőzően új időpont kitűzése nélkül elhalasztották a palesztin parlament ülését, amelyen a miniszterelnöknek kellett volna kormány-programját előterjeszteni. OSLO. Sirin Ebadi iráni jogász, köziró, emberi jogokért küzdő aktivista kapta idén a Nobel-békedijat. Sirina Ebadi volt 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszeritették. Azóta ügyvédként dolgozik