Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-10-16 / 38. szám

Thursday, Oct. 16,2003 Amerikai Magyar Szó 3. Magyar Köztársaság N.Y.i Főkonzulátusa Sajtóközlemény Neumann János emléktábla avatás Princetonban és Aberdeen-ben Kimaradhatunk az iraki újjáépítésből A Neumann János matematikus és a szá­mítógép megalkotásának úttörője születésének 100. év­fordulójáról megemlékező Neuman Emlékév esemény- sorozatának keretében két emléktáblát avatott fel az Egyesült Államokban Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési minisztérium politikai államtitkára és a kíséretében lévő Horváth Gábor New York-i főkonzul. Október 2-án a Princetonban lévő Institute of Advanced Studies azon épületén került leleplezésre a Neuman- em­léktábla, amely az Intézet Electronic Computer Project-nek adott otthont, és ahol Neuman János és munkatársai 1946 és 1952 között a Neuman-féle, vagy IAS számítógépet lét­rehozták Csepeli György államtitkár ünnepi beszédében hang­súlyozta, hogy Neuman János munkásságával vált lehetővé az informatika korszakának kibontakozása és az infor­mációs társadalom létrejötte. Phillip Griffiths, az Intézet igazgatója kiemelte, hogy az Institute of Advanced Studies Neuman János itt töltött évei alatt és azóta is a tudományos gondolkodás kiemelkedő központja. A leleplezett emléktábla az alábbi szöveget tartalmazza: „Ebben az épületben tervezték és építették meg 1946 és 52 között - Neuman János matematikus, a számítás­technika úttörője, valamint munkatársai - az IAS vagy Neuman számítógépet. Az emléktáblát a Centenárium alkalmából a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma, a Neuman János Számi­tó tudományi Társaság és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum állította” Az ünnepélyes eseményen beszédet mondott Phyllis Marchand, Princeton polgármestere, továbbá megjelentek azok a tudósok, akik ismerték a princetoni évek alatt Neumann Jánost. Az emléktábla avatást követően Csepeli György ál­lamtitkár és Horváth Gábor főkonzul a megemlékezés virágait helyezte el Neumann János princetoni temetőben található sírján, valamint főhajtással tisztelegtek Neumann egykori munkatársa, Wigner Jenő sírja előtt Október 1-én Aberdeen melletti katonai támaszponton került sor az azonos szövegű angol és magyar nyelvű emléktábla ünnepélyes felavatására, ahol Neumann János szintén több évet dolgozott az elektronikus számitógép kifejlesztésén Dr. Horváth Gábor nagykövet főkonzul Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194~7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, : Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: dr.Ervin Bán, Budapest, László Balázs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkal, New York, Klára Bitt Boldog, New Jersey, Klára Györgyei New Haven, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, dr. Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $ 45.- Hungary & other forein Countries $ 45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 1003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért minden­kor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjaz­zuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. I Jelenleg 300 magyar ka­tona dolgozik Irakban, és a háború alatt Taszáron kép­zett irakiakat az USA had­serege, de egyelőre egyetlen megbízást sem kapott ma­gyar cég az újjáépítésben. Tóth Attila az ITDH iraki újjáépítési és koordinációs irodájának munkatársa nyi­latkozta: az amerikai fő- vállalkozókon keresztül tör­ténő újjáépítési munkákra eddig csak nagy.británniai, amerikai, iraki, kuvaiti és szaudi cégek kaptak meg­bízást. A Külügyminisztérium korábbi állítása szerint az Egyesült Államok Nem­zetközi Fejlesztési Ügy­nökségétől (USAID) kapott felhívást arra, hogy magyar cégek is jelentkezzenek nyílt pályázati úton az iraki újjáépítésre. A remények szerint a sikeresen pályázó hazai építési cégek az ame­rikai vállalatok alvállal­kozóiként vehettek volna részt a programban, amely- lyel az ország akár 15-20 millió dollárt is kereshetett volna. A hazai pályázatra csaknem százötven cég jelentkezett, köztük külföl­diek is, de mindez mézes­madzagnak bizonyult. Feltehetőleg csak egy színjáték volt a tenderez- tetés és az ügyben tartott nehány konferencia, igy legfeljebb más országokkal együttműködve juthatnak az iraki újjáépítés első, ameri­kai szervezésű körébe ma­gyar vállalatok. A magyar kormány ezért most offen- zivára készül, az ITDH például jelentős összegekkel kívánja támogatni a je­lentkező cégeket, hogy kiál­líthassanak a jövő januári újjáépítési vásáron. Felme­rült az is, hogy a bagdadi összekötő irodába gazdasági szakembert küldenek, mi­közben fel kell kutatni a hetvenes-nyolcvanas évek magyar beruházásait, hogy ■ az egykori építők referen­ciához és esetleg felújítási munkához j uthassanak. Tóth Attila szerint - többek között e helyzet is , okozta: Medgyessy Péter a szaudi tanács elnökének elmondottakban összekap- ' csolta a külkapcsolatok javításának elhatározását azzal, hogy a magyar vál­lalatok szívesen együtt dol­goznának szaúdi cégekkel Irak újjáépítésében. Az erre előirányzott két-három mil­liárd dollárból a legzsi- rosabb falatokra: az olaj­ipari, infrastukturális, tech­nológiai és fegyvergyártási projektek többségére ugya­nis az amerikai vállalatok tartanak igényt, a többi beruházásban pedig egye­lőre a közelebbi országok társaságait részesítik előny­ben. A magyar cégek többsége addig nem is igazán kéme ajánlatot az újjáépítésben való részvétel­re, amig nem rendeződik a káosz Irakban - véli Mik­lósi Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra arab-magyar tagozatának elnöke. Szerinte amig a helyieknek is alig van mun­kalehetőségük és minden­naposak a merényletek, ke­vés, európai cég dolgozik majd Irak újjáépítésében. Azonban az olaj iraki kitermelésének megindulá­sával több megbízást kap­nak majd európai cégek is, a tülekedés tehát folytatódhat az „iraki torta” körül. Október 23.: parlamenti ülés nem lesz BUDAPEST. Nem tart október 23-án ünnepi emlékülést a magyar Országgyűlés. Ezt Szili Katalin házelnök jelentette be. Elmondása szerint egyetértenek a frakciók abban, hogy ne tartsanak külön ünnepi ülést. A képviselőcsoportok ugyanakkor felkérték a házelnököt, hogy a nemzeti ünnepet megelőző ülésnapon az Országgyűlés nevében emlékezzen meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Mint ismeretes a köztársaságot 1989. október 23.án ki­áltották ki. A rendszerváltozás első parlamentje pedig az 1990. évi XXVIII. törvényben kimondta: az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben rögzítik, kitörésének napját nemzeti ünneppé nyilvánítják. Kevés tőke jön, sok megy BUDAPEST.Az idén rendkívül kedvezőtlenül alakultak a magyarországi külföldi tőkebefektetések. Az utóbbi évek­kel ellentétben tíz egyenleg negativ. Az első hat hónapban csaknem hátszázmillió euró érkezett, de több mint ezeregy­százmillió távozott, jórész azért, mert több világcég bezárta üzemeit, más leánycégek meg törlesztették az anyavál­lalattól felvett hiteleket - Nagy a baj - mondta Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató főmunkatársa, a téma szakértője. Véleménye szerint nemcsak a világgazdasági lanyhulás okolható. Szomszédaink felzárkóztak mellénk, s ma már jobb feltételeket kínálnak, s jóval több külföldi tőkét von­zanak, mint Magyarország. Áttekinthető ösztönzési rend­szerre lenne szükség - teszi hozzá, Újabb Nobel-dijasok STOCKHOLM. Az egyik idei Közgazdasági Nobel-dijat a brit Clive Granger (69 éves) kapta aki jelenleg Új- Zélandon vendég-professzorként dolgozik. Peter Agre és Rideick MacKinnon nyerte az idei kémiai Nobel-dijat. A két amerikai tudós a sejtmembrán csatornáit kutatta. Lemondott a palesztin kormányfő RAMALLÁH. Benyújtotta lemondását október 9-én Ahmed Koréi palesztin-miniszterelnök. A kormányfő lemondását megelőzően új időpont kitűzése nélkül elha­lasztották a palesztin parlament ülését, amelyen a minisz­terelnöknek kellett volna kormány-programját előter­jeszteni. OSLO. Sirin Ebadi iráni jogász, köziró, emberi jogokért küzdő aktivista kapta idén a Nobel-békedijat. Sirina Ebadi volt 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszeritették. Azóta ügyvédként dolgozik

Next

/
Thumbnails
Contents