Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-10-16 / 38. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 16, 2003 Olvasóink írják A déli harangozás és a nándorfehérvári csata I Amerikai magyar szervezeteink |- ^ —y - ______7 . ; , ■ _ . > 110 év a magyarság szolgálatában 3. befejező rész Még az 1960-as évek elején történt, hogy a Brazíliában iskolába járó unakaöcsém egyszer eldicsekedett azzal, hogy a déli harangozást III. Callixtus pápa annak emlékére rendelte el, hogy a magyarok Hunyadi János vezetése alatt nagy győzelmet arattak Nándorfehérvárnál, a mai Belgrádnál, a török felett. Unokaöcsémet az osztálytársai ezért kinevették. Őt ez nagyon lehangolta, de engem is bosszantott, mert mi magyarok mind úgy tudjuk, hogy ez így igaz. A tény az, hogy ez nem egészen így történt. Amikor hallottam az esetről, mindjárt írtam egy levelet a Vatikánnak és kértem, hogy küldjék el nekem a pápai bulla másolatát. Levelemre a Vatikán nevében Mons. M. Giusti Prefect, válaszolta: "Kedves Uram, az Ön levelében említett két bulla III. Callixtus pápa részéről nem nyugszik teljesen hiteles információn. Javasuljuk, hogy lépjen érintkezésbe L. Vecseivel a pápa orationum bullájának szövegét illetően, amelynek teljes szövege közölve lett. -- Tisztelettel, Mons. M. Giusti, Prefect." A tény L. Vecsei szerint a következő: a törökök 1456-ban olyan óriási hadsereggel és ágyúk tömegével vonultak fel Hunyadi János vezette magyarok csapatok ellen Nán­dorfehérvárnál, hogy a nyugati keresztény világ úgy érezte, hogy teljes megsemmisítés vár rá. A pápa felkérése ellenére is a nyugati országok nem küldtek katonai segítséget Magyarországnak. A pápa erre pár héttel a csata lefolyása előtt kiadott egy bullát. A Bulla Orationum-ot, (Imádságok Bullája), amelyben elrendelte, hogy minden személy köteles naponta elimádkozni egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. Ezen kívül minden templom a déli órákban köteles harangozni. A nagy összecsapásban a magyarok visszaverték a török támadást. A pápa a győzelem után nem bocsátott ki újabb bullát, de kijelentette, hogy a győzelem a nagy imádkozási hadjáratnak köszönhető. Azt nem mondta, hogy a magyar csapatok önfeláldozó hősiességének is szerepe volt benne. Hálásak vagyunk L. Vecseinek, hogy kutatásai és szak­tudása alapján pontosan megírta a nándorfehérvári csata körülményeit. Ha a magyarok nem is kaptak elismerést a győzelemért, a török csapatok visszaverése és a déli harang­szó szorosan összefüggnek egymással. A Bulla Orationum ma is még érvényben van. Viczián Albert Magyar-magyar agyelszívás Bonifer Mária szerint a határon túli magyarságnak a kétnyelvűségre kellene törekednie, amit az anyanyelvi oktatás nem tesz lehetővé. Úgy vélem, tisztázni kellene a kétnyelvűség és az oktatás kapcsolatát. A nyelvtudásnak mindig van haszna, előnye, de nem mindig csak pozitív ! következményei vannak. A kétnyelvűség haszna: a többnyelvű ember kommunikációs hatóköre kitágul, ismeretszerzési lehetőségei nagymértékben növekednek A kétnyelvűség pozitív hatásai csak akkor jelentkeznek, ha olyanok a környezeti feltételek, amelyek támogatják a kétnyelvűséget. Az államok döntő többségében, ahol nyelvi kisebbségek vannak, a hivatalos ideológia népszerűsíti ugyan a kétnyelvűséget, de az egyoldalú kétnyelvűséget, mert csupán a kisebbségek kétnyelvűséget szorgalmazza. Románia, Szlovákia és Szerbia sem törekszik arra, hogy a magyar többségű területek román, szlovák és szerb lakosainak a magyartanulását előmozdítsa. A végső cél nem a kétnyelvűség, hanem a kisebbségek asszimilálása. Sütő Erika, Topolya Tóth Béla lelkészsége alatt a következő szervezetek működtek a gyülekezetben: Énekkar (alakult 1899-ben) Nőegylet (1919) Ifjak Magyar Egyesülete (1924) Keresztyén Törekvők Tár­saság (1926) Vasárnapi iskola kb. 135 taggal, Baráti Kör (1930) Fiatal Fiúk Klubja (1930) Magyar Ifjak Klubj a (1931) Lányok Cserkész Csapata (1933) Pénzbeszedők Ligája (1933) Gyermek Énekkar (1933) Bibliakör (1933) Nyári Magyar Iskola kb. 100 gyermek, Magyar Refor­mátus Egyesület 52. Osztály. Az egyháztagok és a gyülekezet közösségi szol­gálatát a harmadik pásztor Papp Károly hangsúlyozta erőteljesebben. Ő maga is tevékenyen részt vett a magyarság társadalmi éle­tében. Ez volt az az idő amikor Dókus István a város ellenőre volt, Jóczik Tamás az állam Munkaügyi Hivatalának volt a tiszt­viselője és Szikszai Margit Connecticut állam első női ügyészeként szolgált. El lehet mondani, hogy az 50 éves jubileum idejére a norwalki református gyüle­kezetben felnőtt, kivirágzott egy olyan másod generációs réteg, akiknek a szülei vándoroltak ki az Egyesült Államokba és iskoláikat már itt végezték el. Álta­lában a magyarhoz való hűségük felelőtlenül gyen­gül, különösen, ha élet­társuk nem magyar. A haramdik generáció gyümölcstermése. Tévedés lenne azt gon­dolni, hogy a generációk kronologikus sorrendben követik egymást a gyüle­kezetekben A 20 század második fe­lében az amerikai magyar református lelkipásztorok­nak kétszer kellett lennie arra, hogy a magyar re­formátus kivándorlóknak mind a három nemzedékét pásztorolja, értve a har­madik generáción az első kivándorlók unokáit és azu­tán leszármazottjait, akik Amerikába születtek és nevelkedtek a magyar nyel­vet és kultúrát nem ismerik, és ha egyházilag magyar reformátusoknak vallják magukat, ez alig több A 101 éves jubileumi ünnepségen résztvevő szolgáló lelkészek gyülekezete névleges egyháztagságnál a legtöbb esetben. Világosan kitűnik mind ez a norwalki református egy­ház negyedik lelkipásztorá­nak szolgálata idején. Nt. Hartó András Amerikában született és nevelkedett, te­hát tipikusan másod-gene­rációs vezető, de két ese­mény az első generációs magyarokhoz kapcsolja. Az első a magyar „kései za­rándokok” (Displaced Per­sons) érkezése, a második az 1956-os magyar forra­dalom menekültjei. Nt. Hartó András nagy lelkesedéssel vetette bele magát a két csoport ameri­kanizálásába (elsődleges magyar tapasztalatok híján), de igazán otthon, az an- golnyelvü szolgálatban volt. Különösen az ifjúsági munkát hordozta a szivén a gyülekezetben és az egy­házkerületben egyaránt. Nagy csalódása volt, hogy nem sikerült megépítenie a gyülekezet társadalmi köz­pontját és meg kellett elégednie az első templom (Hevesy Hall) e célra való átalakításával. Önazonosság kríziséről árulkodik az a tény, hogy még felszentelik a gyülekezet 7-ik fiát, Horváth Teodort a lel­készségre, eddig a presbi­térium társtagságot keres 1958-ban a Kongrega- cionális felekezet Fairfield-i egyházmegyéjében. Az ötödik lelkipásztor e sorok írója (Bütösi János) nem tartja ildomosnak, hogy a maga 17 éves szol­gálatáról ő maga írjon be­számolót Ezt utódaim szolgálatainak kiértékelésével együtt már megírták mások. Én leírtam amit szándékoztam: nemze­dékről, nemzedékre megy az Úr kegyelme. Ünne­peljük most ezt a norwalki református egyház 110 éves jubileumán. Shelton, CT. 2003 szep­tember 7. Dr. Bütösi János Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés . Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262 5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023

Next

/
Thumbnails
Contents