Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-18 / 34. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Sep. 18,2003 Szalmazsákos internátus 19 éves a New York-' Magyar Színház Mondják, sokszor nagyon kevesen múlik az ember sorsának alakulása. A szeptember eleji iskolakezdés a gyermekes családoknál mindig fejtörést okoz a szülőknek. A vidékieket csak az otthonról hozott szalmazsákkal vették be az internátusba. Az sem volt mindegy, milyen szalmával volt a szalmazsák megtömve, az intemátusi gondnok előbb tüzetesen átvizsgálta és ha a szalma minősége nem felelt meg a higiénia követelményeknek, a szülőt kötelezték, cserélje kis frissen csépelt szalmára. Minthogy városon laktunk, nekünk nem voltak szalmazsák gondjaink, akadt egyéb. Valahányszor szóba került tovább taníttatásom, szüleim közt vita kerekedett, nem bírtak közös álláspontra helyezkedni. Az egyik fél azt szerette volna, hogy tanuljak tovább, járjam ki a kollégiumot, annál is inkább minthogy a tanitóm, aki azokban a napokban gyakran ellátogatott hozzánk, szellemi képességeim dolgában jó véleményezést adott rólam: kár lenne a gyereket itthon tartani. Apám ezzel nem akart egyetérteni, neki kell a házkörüli munkára az én segítségem. A két idősebb leánytestvért mezőgazdasági munkára nem veheti igénybe, erre én lennék alkalmas. Érvek és ellenérvek váltogatták egymást. Hol akar gazdálkodni^ csattant fel anyám. Mindössze két vékás földünk van a határban, a többi árendás föld. Anyónak nem volt ebbe beleszólása, sokszor hallottam, amint felsóhajt, ha elmégy kis unokám, ki fogja nekem a cérnát a tűbe befűzni. Hiányos volt a látása, mégis állandóan foltozta-tajkolta az elszakadt fehérneműt, meg egyebet is a tornác egyik végében. Annyi év után még ma is látom az állomás felől érkező fogatokat, amint zörögnek telkünk előtt a gránit-köves úton. A vidéki tanulók érkeznek az internátusba. A bakon apa és fia ül, a kasban kitömött szalmazsák. Fogadni mernék ma már odahaza is az intemátusok szalmazsákjaikat matracra cserélték ki, ami higiénikusabb, kényelmesebb és megfelelőbb. Abban is biztos vagyok, hogy az öreg nénikék nem a surdékban rejtegetik krajcárjaikat. A fejlődés nem csak új szemléletet, de modem feltételeket léptetett életbe. Anya kora reggel hátranyitja a palettát, reggeli fénnyel telik meg a szoba: eredj fiam! Beírattalak. Holnap kezdődik az iskola! Nagy Abrahám AN EXCITING NEW BOOK FROM NOTED PHOTOGRAPHER STEPHEN SPINDER This elegant fine art photography book comprises over 100 black and white (and color) prints with descriptive text about Hungari-an/Budapest history and has been well received in Hungary. Megrendelhető: 1062 Budapest Bajza u 54 Tel: 36-70-214-7221 Gallery 36-1-331-2601 119 Hidden Valiét Road Rochester, N.Y.14624 Tel: 585-247-7956 BUDAPEST T b r o n g h A t y L. e n s Specially priced in U.S. $ 45.- plus $ 5.- shipping Allow one week for delivery www. spinderartphoto. com spinder@prOnet.hu Cserey Erzsi a New York-i Magyar Színház fáradhatatlan igazgatónője augusztus 3-án, vasárnap délutánra hívta meg New York és New Jersey magyarjait a Független Református Egyház dísztermében egy koncertre: fellépett Horváth Ádám opera-énekes, a San Francisco Opera és a Graz-i Opera művésze, aki a „ La Mancha lovagja ” című hires musicalből énekelt részleteket. Szakcsi Lakatos Béla zongora- művész CD kíséretével. Az előadás első részében Cserey Erzsi, a rendező emlékezett dr. Varga Lászlóra. A New York-i Magyar Színház nemrég tragikus módon elhunyt alapítójára, aztán Kovács Nóra a budapesti Operaház volt primabalerinája beszélt a Színház 1984-es alapításáról és Cserey Erzsiről, aki nélkül már régen nem lenne New Yorkban magyar színház. Mottóját: „Ne add fel” - Varga László sugalmazta. A műsorban felhangzott a csángók szivbemarkoló dala: Elindultam szép hazámból, édes kis Magyar- országból. Visszanéztem félutamból, szememből a könny kicsordult. ” Popo- vics Zsófia opreaáriákat énekelt és Ajtay Gábor elszavalta Petőfi Sándor: „Tiszához” című versét és Kosztolányi Dezsőtől a Hajnali részegség”-et. Ez volt Varga László kedvenc verse „... Úgy érzem barátom, hogy a porban hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam." Kovács SzilviaT Cserey Erzsi tanítványa szavalta el ezután Arany János legszebb balladáját. „ A velszi bárdok”-at. Szünet után lépett fel Horváth Ádám, Cervantes magasabb ideálokért küzdő Don Quijote- jának a La Mancha lovagjának szerepében. A New York-i közönség ünnepelte a fiatal operaénekest, akit remélhetőleg gyakran látjuk majd a New York-i Magyar Színházban. Többször visz- szatapsolták, nem akarták leengedni a színpadról. A koncert végén a szereplők felsorakoztak dr. Varga László arcképe' előtt, egy asztalkánál, amelyen két gyertya égett, piros és sárga rózsák mellett. Cserey Erzsi egy piros rózsát emelt fel Varga Laci arcképéhez. Reméljük ez annyit jelent, hogy Cserey Erzsi folytatja a munkát és több segítséget kap a huszadik évforduló előtt - és azután is. F.J. BOR ES IGAZSÁG A magyar borászat az elmúlt évtizedben hatalmasat fejlődött. Nem annyira a rendszerváltásnak vagy az egymást váltó kormányoknak köszönhető ez, sokkal inkább tíz-húsz-harminc megszállót borásznak. Akik elkezdték a minőségi szőlőtermesztést és bortermelést iszonyatos mennyiségű munkával, hatalmas kockázattal és a nyereség minimális esélyével. Meg kellett küzdeniük nemcsak az olcsó, silány borokkal, az igénytelenséggel, hanem a borhamisítókkal is. Nem volt könnyű, hiszen minőségi bort megfelelő áron keveset lehet eladni a magyar piacon. De már így is a minőségi bortermelők adják a hazai piac húsz százalékát. Ott van persze a hatalmas világpiac, ám ott nekünk minimálisak az esélyeink. Egy-egy bor bevezetése hatalmas költségeket igényel. S bortermelőinknek nincs any- nyi tőkéje s olyan minőségi bora, amelyből évről évre akkora mennyiséget tudnának - azonos minőségben - piacra vinni, hogy megérje. Ausztrália, Kalifornia, Franciaország, Spanyolország stb., "high" technikával állít elő nagy mennyiségben, azonos minőségben és így olcsón, világszerte ismert borokat. Sokáig büszkék voltunk arra, hogy a tokaji a borok királya és a királyok bora. Nos, az már biztos, hogy nem a borok királya, az még lehet, hogy királyok bora, de hány király van még a világban? Bizony kevés. Egyedi fajtákkal, kicsi de megbízgató mennyiségekkel kell megjelennünk a világpiacon. S ha fontos nekünk a magyar bor országimázs- teremtő ereje, akkor állami segítséggel. A másik út: tovább folytatni a minőségi borok termelését, s átalakítani vele a magyar borivási szokásokat: igyunk kevesebbet, de jobbat. Boraink - Villánytól, Tokajig, Szekszárdiéi a Balatonfelvidékig - jók. Világhírűek lennének, ha küldföldön eltudnánk adni őket. De az ismert okokból nem tudjuk. Igyuk meg itthon. Mindenki igyon kévést, de jót. Miből, ha olyan drága? Büntessék meg a csalókat, s a befolyt összegből támogassák a jó borok előállítóit. Állítólag a jó bor kis mértékben orvosság. Kérdezze meg erről borászát, gyógyszerészét! Tel. 212 734 3139 Egy hely, ahol békességre találsz. Magyar Református Egyház 229 East 82nd St, NY, NY 10028 Vasárnap de. 11 órakor Istentisztelet, szeretetvendégség, Munkakeresési tanácsadás, Beszélgetés, magyaros ebéd, Régi magyar filmek. Mindenkit szeretettel vár: Drótos Árpád, lelkipásztor
