Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-08-21 / 30. szám

Thursday, Aug. 21, 2003

Amerikai Magyar Szó

5.

„ Minden nemzet az ő tulajdon törvénye szerint igazodik”

(Szent István: Intelmek)

Mikor pedig Urunk születése után éppen 1000-ben irának, ezt az Istvánt, aki 994. évben Geiza magyar fejedelem egész házané- pével megkeresztelkedett, a magyarok királynak koronázták... később szent Istvánnak nevezték (mert) törvényeket alkotott, és sok jót tett az országgal - igy kezdi Arany János Mik voltunk? Mivé leszünk: cimü, Magyarországról szóló rövid — ahogy ő fogalmazott: „dióhéjba szorított” - történetét.

Eleink és Európa népei már korán tudták, mily sokat jelentett ez az egyszerű Arany János-i fogalmazás, hogy „sok jót tett az országgal”. Szekfíí Gyula A magyar állam életrajza című munkájában igy ir erről a sok jóról: „Élete munkája végén István bizalommal nézhetett a jövőbe és büszkeséggel a múltba. A pogány nemzetiségek laza tömegéből sikerült szilárdan megalapozott keresztény államot alkotnia, és az új államegyéniséget a keresztény műveltség közösségébe beillesztenie... Világi törvényhozásával épp oly gyökeresen megváltoztatta a meglevő viszonyokat, mint vallási rendelkezéseivel a belső életet... Szent István valóban egyik legszebb és politikailag legérettebb alakja a magyar történetnek. Magyarország államiságának pedig bizonyára nem volt nála eredményesebb és lelkiismeretesebb munkása. Nemzeti tudatunkban évszázadok tanulsága, hogy mindez Szent István számára nemcsak az egyéni dinasztikus sors vállalásából adódott. De jelentette a belső és külső erőviszonyok bölcs felismerését, a fennmaradás feltételeinek tudatos keresését, a választott jó irány határozott követését. Csak az ilyen tudatos politikai akarat és erkölcsi erő volt képes a - néppel, az európai uralkodó hatalmakkal, a belső uralkodó erőkkel, az új hittel, a stabilizált jogi, gazdasági és katonai szervezettséggel, egyÜzenet a mának

Irta: Mádl Ferenc

fajta szakrális közösségben - Magyarország helyét Európában véglegesíteni és a nép jövőjét itthon meg- teremnteni.

Az Aranybullában a király már 1222-ben elrendeli, hogy „a szent király ünnepét minden esztendőben tartozunk megülni”. Az Aranybulla azt is kimondja, hogy nemcsak ünnepelni kell, hanem felidézni és cselekedni is azon törvények és meghagyások szerint... ame lyeket a szent király adott az ország állapotának épülésére”, mert bizony közben „némely királyok nagyon megrontották az ország álla- potját”.

Történelmi alkotmányunk parancsa tehát, hogy számba vegyük azokat a tanulságokat, amelyek a mának is szóló üzeneteket hordoznak, s melyek a nagy királyok cselekvéseiből, törvényeiből és intelmeiből kiolvashatók.

Mai dolgainkban is sokat segít, ha jól meghallgatjuk ezeket az üzeneteket. Arról, hogy a népek országútján a fennmaradáshoz, új és jobb életmódhoz az országot ösz- szetartani, megvédeni a nemzetközi elismertséget biztosítani csak az európai rendhez igazodva lehet: ahogy Szent István mondja törvényében: „úgy szabtunk módot a mi népünknek,

hogy élne tisztességes és háborúság nélküli békét”.

...Arról, hogy a fennmaradáshoz új életfortmára kell térni, letelepedni, mesterségeket műveim, építkezni, kereskedni, gazdálkodni, bánni a pénzzel, elfogadni az új világi és egyházkormányzati rendet: nehéz út, de a drámákkal szabdalt belső átalakulás útján végig kell menni....

... .Arról, hogy a belső átalakuláshoz és európai helyünk biztosításához létre kell hozni és támogatni kell az oktatás és a kultúra intézményeit, jobban és határozottabban, mint eddig tettük.

Arról, hogy jól kormányozni csak a kormányzottakkal együtt lehet, mint Szent István tette, akinél oly nagy szerepe volt a megyének, a városoknak, a püspökségeknek, a helyi és központi szervek harmóniájának, a főembereknek és a vitézeknek, sőt „mindenkinek, aki hozzá járul”, - mondja Szent Imrének meg „a királyi tanácsnak (mert ez) dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát... behívja a barátokat, városokat ő rakat... minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállni... mit sem ér: hanem a

tekintélyesebben és jobbak, a bölcsebbek... ajkán formálódjék (a kormányzás haszna)”.

... Arról, hogy a nagy átalakuláshoz és az európai integrálódáshoz kellett az új

hit, az új erkölcs, nemcsak a személyes emberi magatartáshoz, és egyéni vallásossághoz, hanem „a tisztességes országlásért”, a- hogy Szent István fogalmazott.

j| Szent István király napja

föl Ezer évvel ezelőtt a Kárpát-medencében jm

<>> Már ott élt a magyarság boldogan, békében.

[(jj Géza fejedelem volt a magyar nép vezére,

# És Sarolta volt az ő hites felesége. <,<z

I |

Ijj) Vajk volt a gyermekük, kit nagyon szerettek

És őérte minden szép és jót megtettek. Jj|

ítíj A fejedelmi székhely Esztergomba volt, Iá]

<:>{ Melyről a sok lantos hősi dalt dalolt.

I 1

<>> Egyszer lovas hírnökök a szomorú hirt vitték <<•>

[if Hogy Géza fejedelmet holtan eltemették. (j))

Az ő sarja Vajk lett a magyarok vezére jfy És Gizella bajor hercegnő az ő felesége. y)J

n „ n

Ő nem sokára egy új alkotmányt hozott,

(|jj A szétszórt magyar törzsekből egy nemzetet alkotott. íjJJ <>> Az országban újjá tette a mezőgazdaságot, <<>

(nj És végleg beszüntette a dúló pogányságot.

ff r

|í| A keresztény vallást törvénnyel védte, fjjj

<•>{ Vajk pogány nevét is Istvánra cserélte s<z

(j| Védte a szegények és a gyengék jogát, Jn|

# így sziiélveszter pápától kapott szent koronát.

>0j Halála után a pápa őt szenté avatta m|

Augusztus húszadikán van Szent István király napja.

|| Tibor Fábián, Chicago j||