Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-08-21 / 30. szám
Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 21,2003 A határon túli magyarok támogatása Szabados Tamás magyar államtitkár mostani erdélyi látogatása során részt vett a Csíkszeredában szervezett Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján, felkereste a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem Csíkszeredái karait, meglátogatott több székelyföldi iskolát és tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. Szabados Tamás szerint az anyanyelvi oktatás azért a határon túli magyarok támogatásának legfőbb és leghatékonyabb eszköze, mert az itt befektetett összeg sokszorosa térül meg az eredményekben, abban, hogy minél több határom túli magyar gyermek tanul anyanyelvén, a határom túli pedagógusok is bekapcsolódhatnak a pedagógus továbbképzés Magyarországon megindult folyma- tában, a határon túl is teret nyerhetnek a XXI. század szükségleteihez igazodó oktatási reformok Meggyőződésem, hogy ez a támogatás nem csak anyagi kérdés, hiszen ez megy át abba szellemi szférába, amely a későbbiekben leginkább hasznosítható és a legtöbb eredménnyel jár - fogalmazott. A Román Magyar Demokrata Szövetség elnökével folytatott tárgyaláson megállapodtak abban, hogy az RMDSZ megfogalmazza, mely feladatok a legfontosabbak az oktatás támogatásában. Mint mondta, most a hangsúly a szórványban élő magyar családok gyermekeinek oktatásán van, fő célnak az tekintik, hogy sikerüljön létrehozni egy olyan kollégiumot, ahol összegyüjthetik a tehetséges és megfelelő szakoktatásban részesítik őket. Az államtitkár elmondta, hogy a határon túli pedagógusokra is kiterjesztik az évi 14 ezer forintos szakkönyv- vásárlási támogatást és a háttérintézményekeken keresztül nyújtanak támogatást a magyar tannyelvű állami oktatásnak. A Sapientia magyar magánegyetemmel kapcsolatban hangsúlyozta: remélhetőleg több jut majd az eddigi évi 2 milliárd forintos költségvetési támogatásnál. Szavai szerint a határon túli magyar felsőoktatásban a legfontosabb az, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek biztosítani tudják a versenyképességet akkor is, amikor Magyarország már az Európai Unió tagja lesz. Szabados Tamás elmondta, hogy az idén a határon túli magyar oktatás támogatására valamivel több mint 5 milliárd forintot fordítanak, ebből 3.5 milliárd forint a románia magyar oktatásra jut. Azt a reményét fogalmazta meg, hogy a költségvetési szigorítás ellenéire ez a keret kicsivel bővülhet jövőre. Utazzon Magyarországra és Erdélybe a RAPSZÓDIA körutazással szeptember 13-tél október 3-ig Látogassa meg Budapest legszebb helyeit Erdély szép városait és tettépelmi nevezetességeit Kérjen tájékoztatót, információt Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 1-212-254-0397 d.e 9-től d.u 3-ig Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért ajnagyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő ____________ |Am erikái magyäiüszei^zeteinkj Az AMOSz és az emigrációban alakult szervezetek Az AMOSz vezetőségi tagjai r , Álló sor: Horváth Rudi igazgató, Varga Pál igazgató, Székely Árpád igazgató Rév. Lukácsi László igazgatósági elnök helyettes Ülő sor: Pásztor László örökös Tb. elnök, Dr. Horkay Ferenc főtitkár, Dr. Balogh Sándor országos elnök, Harkay Péter I.B. elnök, Rév Lukácsi Éva igazgató Magyarországnak és népének az ország háborús állapota miatt, majd az 1945 április 4-e utáni szovjet megszállás következtében nem volt módjában - egész 1990-ig - akaratát szabadon kinyilvánítani és még kevésbé a magyar nemzeti érdekekért síkra szállnia és szervezkednie. Az 1956-os dicsőséges forradalomban a magyarság túlnyomó része egységesen kiállt a forradalom alapvető követelései mellett. De amikor a szovjet túlnyomó katonai ereje 1956 novemberében azt elnyomta és a magyarországi helyzet reménytelenné vált, akkor nemcsak a forradalom győzelmét kivivő szabadságharcosok, de az 1956-ig csendben tűrő hazafias munkás, parasz és diplomás értelmiség jelentős része is (ösz- szesen több mint 200,000 magyar) elmenekült nyugatra. Ezekből körülbelül 40,000 került Amerikába és belőlük került ki nemcsak Amerika különböző részein megalakult szabadságharcos csoportok és szervezetek, de állampolgárságuk, és anyagi megerősödése után már meglevő Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ), a test- vérsegitő egyesületek majd végül az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) vezetőségének nagyrésze is. Ezek a szabadságharcos múlttal és több esetben keserves börtön élményekkel is rendelkező vezetők ’56 szellemében, akció egységre törekedtek és 1956 után számos olyan közösséget hoztak össze, amelyek egységesen tudtak aztán a hazai és az elszakított területek magyarsága érdekében fellépni és gyakran már ' eredményeket is elérni a magyarság érdekében. 1965-ben elsősorban a szabadságharcosok szervezték meg a szabadságharc 10. évfordulójának megünneplésére alakult koordináló bizottságot. Ez volt a második világháború után az első nagy magyar emig- rációs és amerikai magyar összefogás. Az akkor még mint szabadságharcos szövetségi vezetők voltak azok, akik később ezt az 1966-os összefogást, mint koordináló bizottságot (választott tisztségviselők nélkül, mert nem a cim, hanem a munka volt a fontos) Pásztor László ügyvezetésével majd magyar külügyibizottságként életben tartották. Végül is hosszú évek, ugyanezek - a hangzatos címek nélkül, de annál odaadóbban dolgozó vezetők - alapították meg az AMOSz-t az Amerikai Magyarok Szövetségének (AMSz) kommunista ügynökök által történt felrobbantása után 1985-ben. Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSz) vezetősége az 1956-os szabadságharcosokból, a velük együttérző elmenekült munkás, paraszt és diplomás értelmiségiekből és néhány korábban Amerikába 1945 után kivándorolt DP-sból (Displaced Personból) tevődött össze. Az 1956-os szabadságharc tizedik évfordulója volt az, aminek méltó megünneplésével kapcsolatban Magyar Szabadságharcos Szövetségnek és támogatóinak sikerült lényegiben minden Amerikában működő magyar intézményt egy Koordináló Bizottságba összehozni. Ahol Hajdú Német Lajos és Belső Gyula volt kisgazda és Varga László, volt képviselők vezetésével többen resztvettek a 10 évforduló ünnepségeinek megrendezésében. Az emigrációnak a magyarság nemzeti céljainak - a magyarság emberi jogainak visszaszerzése, az elszakított területek magyar őslakosságának jogai - érdekében koordinált tevékenysége ezzel az impozáns összefogással kezdődött el „ . Pásztor László folytatjuk 4.
