Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-11-13 / 42. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 13, 2003 Olvasóink ítják Levél a Bánátból Kedveseim! Nem én vagyok a hibás, hogy dédöregapámtól erővel, beleegyezése nélkül elvették, megfosztották a magyar állampolgárságától! Pedig Ö még magyar katona is volt, én mint unokája novembertől vízummal utazhatok be az anyaországba. Ne adja az Isten senkinek sem, hogy kisebbségi sorban kelljen éljen! Egy példa: én 25 éves vagyok, Belgrádtól 15 km-re tanítok Pancsován (Hertelendyfalván) magyar tannyelvű alsós tagozatokon. Ősztől három elsős és hét negyedikes tanulóm lesz. Ezt a tiz gyereket összevont osztályban fogom tanítani, mert az országnak nincs annyi pénze, hogy külön tanítót fizessen „egy-két” gyerekért, igy a pici elsőskék együtt fognak pl. énekelni, tornázni a na- gyobbakkal azaz a negyedikesekkel. De ennek ellenére magyarul akarnak tanulni, pedig szerbül sokkal könnyebb, egyszerűbb vonzóbb volna stb. Könnyű magyarnak lenni ott Magyarországon - mi eddig is bizonyítottunk, hogy minden kellemetlenség, lealázás, megkülönböztetés ellenére merünk, maradunk magyarok. A kettős állam- polgárságot nem azért kérnénk, hogy Magyarországon letelepedjünk esetleg „kizsákmányoljuk” a magyar adófizetők elől az előnyöket. Nekem és gondolom a legtöbb vajdasági magyarnak azért kell a magyar útlevél, hogy megmutassuk, bebizonyítsuk azt, hogy nem vagyunk elfelejtve, van aki gondoskodik rólunk. Ha egy nagy és erős Magyarország az EU- ban lesz, akkor itt a dél-bánáti magyarszórványban erősebbeknek fogjuk érezni magunkat magyar állampolgársággal, lesz aki védjen bennünket. A jövőben pedig lesz több magyar gyermek az iskolákban és jobban felszerelt tantermek. A magyar ne legyen mindig kubikos, fizikai munkás, legyen iskolázott is közöttük! A horvátok, szerbek ezt már megtették és ne soroljam hány ország már „megadta" állampolgárságát volt vagy erővel leszakított nemzettársainak. Csak a magyar fél a legjobban a magyartól, csak mi nem kellünk az „anyaországnak”? Nem is kellett volna kérjük az állam- polgárságot, azt már rég meg kellett volna kapjuk ami persze jár is, csak ezt nem akarják beismerni és kitalálnak mindent, hogy ne is adják meg! De mi továbbra is magyarok leszünk és magyar iskolába fogunk járni amig leszünk, amig lakatot nem tesznek magyar iskoláinkra Magyar- ország beleegyezésével, mert ugy-e az kompatibilis az EU, szerb, szlovák, ukrán törvényekkel. Bánom, bánjuk a magyar igazolvány kiváltását is, azt is megsajnálták tőlünk! Remélem az igazi magyarok Magyarországon és belőlük van a legtöbb, bennünket határon túliakat teljesen megértenek és támogatnak! g. ^ Éljen Európa! Végre, végre egyesültünk így hozta a sors. Életünket fűszerezze Paprika és bors. Minden éhes szájba’ legyen Betevő falat. Éljen, éljen Eiurópa, Mig a csikó szalad. Legyen szabad Európa Mindenki hona. Legyen szólásszabadsága, Saját otthona. Ne gátolja senki se, mig Előrehalad. Éljen, éljen Európa Mig a csikó szalad! Tarsa össze mindörökre A tizenkét szeg, Kék mezőben, tizenkétszer, Csillag áldja meg! Mikes Balázs Milwaukee, WI jAmerikai magyar^szervezeteinkül Boskola, Bartók Béla és a cserkésznyakkendő A Boskola (Bartók Béla Bostoni Magyar iskola és Óvoda) harmadik évének utolsó foglalkozására mentem el, hogy egyik lelkes alapítójával, Fogarasi Miklóssal beszélgessek a Boston környéki magyar családok életében egyre nagyobb szerepet kapó iskoláról és cserkészetről. Miután bepillantottam az óvodás csoport bábozós, éneklős, izgatott zsivajába, majd egy másik teremben figyeltem, ahogyan a tanárnő Rákócziról beszélget a könyvek s füzetek fölött pislogó nagyob- bakkal - néhány szülővel körülvéve végre megtaláltam Mikit. Mosolyogva üdvözölt, miközben a délutáni cserkészavatással és akadályversennyel kapcsolatban válaszolt kérdésekre, majd bemutatott Dömötör Gábornak, a Külföldi Magyar Cserkész- szövetség alelnökének, aki az esemény tiszteletére érkezett. Fogarasi Miklós meghívását elfogadva, követtem a szendvicsekkel, magyar süteményekkel és videokamerákkal felszerelkezett szülőket, gyerekeket egy közeli erdős parkba, ahol a Rákóczi élete köré szervezett adadályverseny, majd új kis- és nagycserkészek avatása, végül pedig a tábortűz körüli magyar énekszó elhangzása után leültünk egy fa alá beszálgetni. Hogyan alakult meg a Boskola? Boston környékén éltünk, mielőtt Connecticut államba költöztünk. Rengeteg magyar barátot szereztünk itt, akikkel elég sok időt töltöttünk együtt, és mivel volt néhány kicsi gyerek a társaságban, a mamák egy lelkes csoportja megalapította a Kuckót a magyar gyerekek játszóházát, körülbelül tiz évvel ezelőtt Havonta tartottunk összejöveteleket: énekeltünk, táncoltunk, kézművesked- tünk. Aztán ahogy nőttek a kicsik, kinőtték a Kuckó nyújtotta programokat is. Mi felnőttek úgy éreztük, hogy két lehetőség van: vagy véglegesen vége lesz a gyerekeket összefogó kezdeményezésnek, vagy létNyértés őrs az akadályversenyen rehozzuk a következő szintet. Az utóbbi mellett döntve alakította meg egy lelkes csapat a Boskoiát. Igazi nagy szerencse is kellett hozzá, hogy a megfelelő időben és helyen egyszerre több, tenni képes, lelkes magyar szülő érzett erre szükséget. + A Boskola kezdetben egy néhány családból álló kezdeményezés volt, amelynek alapitói rengeteg ötletet merítettek más államokban működő hétvégi iskolaóvodai foglalkozásokból, illetve az évente megrendezésre kerülő Északamerikai és kanadai magyar iskolák tanárjainak konferenciáján hallottakból. Miután az eseményen résztvevő iskola igazgatók és tanárok felajánlották segítségüket egy leendő Boston-i iskola számára, semmi nem tarthatta vissza a környékbeli magyarságukat lelkesen á- polni vágyó családokat a hely létrehozásától. Ebben kulcsfontosságú szerepe volt a Massachusetts-i Magyar Egyesület támogatásának is, amely fontosnak tartotta, hogy fiatalabb generáció továbbvigye a helyi magyarságmegörző munkát. A jelenlegi elnökség pedig elvállalta a cserkészcsapat védnökségét. Nyúl Renáta folytatjuk A Bnai Zion Alapítvány Magyar Művész Színház ebben az évben is megrendezi HANUKA PARTIJÁT Meghívott vendégünk DÁN OFRY Az izraeli ÚJ KELET napilap főszerkesztője, a világhírű Herzl-dijas iró. aki Izrael csodafegyverei címen mutatja be a Zsidó Állam mai profilját. Az előadás után az Amerikában első alkalommal megjelenő EZ VAN magyar nyelvű bulvárlap mutatkozik be, majd zenés-táncos kávéházunkban hanuka-fánkot és kávét szolgálunk fel. Szeretettel várjuk 2003. december 14. vasárnap délután 3 órakor Magyar Művész Színház 136 East 39* Street, New York, N.Y. 10016 További információ és jegyelővétel: Dr. Hámori Péter: 212-725-1211/224 A jegy ára: $ 20.A teljes bevételt a Bnai Zion értelmi fogyatékos gyermekek izraeli otthonának utaljuk át.
