Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-11-13 / 42. szám
Thursday, Nov. 13, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. Szent farmernadrágban „Leányom, leányom, Mi bajod tenéked? Amennyi ruháid, Mind szűk és rövidek. Szabó nem jól szabta, Varró nem jól varrta, Csak az Isten tudja, Mi annak az oka” (A megesett lány. Székely ballada) Magas Déva vára alait, lenn a völgyben áll egy szép ferences kolostor. Úgy hirlik, hogy az 1970-es árvíz elöntötte, különben is már régen lakatlan volt. A történet még az erdélyi falurombolás idejére megy vissza. Déva környéki ipar ekkor már haldoklóit és a szép jövő reményével ide csábított számos ember állás nélkül maradt. Magukat sem voltak képesek eltartani, gyermekek hada került az utcára, szüleik még iskolába járatni is képtelenek voltak. Ekkor jelent meg a színen Csaba testvér, a ferences szerzetes. Birtokba vette az épületet, a Ferences rend ősi jussát. Nem kolostorban gondolkodott, hanem az utca gyerekeihez fordult, nehéz sorsukon akart enyhíteni. Ezek zöme magyarul beszélt, sokuk árva volt, sokuk megejtett anyától származtak, senki sem törődött velük. Böjté Csaba testvér az iljú szerzetes összegyűjtötte az utcáról felszedett gyermekeket, s szeptemberben megjelent velük az iskolában, beíratta őket. Nehézségei ekkor kezdődtek, szűk volt az iskola, de ő nyitott egyet alapítványa segítségével a kolostor celláiban. A gyerekek száma egyre növekedett, már elérte a százat is. Elhelyezésük lehetetlennek bizonyult a régi falak között. Ekkor mintegy az égiektől vezérelve templomának látogatója akadt. Egy úr Hollandiából. A kolostorra is kiváncsi volt. A kolostor udvaron ott nyüzsgött a sok tépett-kopott gyerek. A srácok meglátván Csaba testvért, gyermeki szeretettel ölelték magukhoz megmenmiképpen olyan lehetett, mint amikor a rongyos gyerekek Nérai szent Fülöpöt a filmben („Legyetek jók, ha tudtok’ ...) körülrajongták az elhagyott olasz templomban. Az úr a közelben álló már félig kiürült paneles lakóházra mutatott és megkérdezte, mennyibe kerül egy lakás? Mára Csaba atya megvásárolta a házakat és ott, a kolostor közelségében a lakásokban családközösségeket hozott létre.- A kulturált környezetben együtt lakik 10-12 gyerek, nevelőik áldozatot is vállaló házaspárok. Mikor ott voltunk, az egyik lakásban kis kopott cica keresgélt élelem után. A gyerekek azonnal kezelésbe vették, s saját sorsukat az elhagyott macska sorsára közvetítve befogadták családközösségükbe. A szeretet vezet itt most már négyszáz kis erdélyit. Csaba atya hatalmas hite megrajzolta a jövőt. Mert nemcsak felnevelni kell tudni a kicsi erdélyieket, de rá kell segíteni őket egy olyan katapultra, mely az élet felé is reményt ad. Terve szakiskola létrehozása, ahol szakmát tanulhatnak a fiatalok. Az egyetemre menőknek megkísérel ösztöndíjat szerezni. Tervezi, hogy Kolozsvárott a Sapientia Egyetem új épületében lakást vásárol az ott tanuló fiatalok számára. Találkoztunk a szerzetes atyával. Meglepő jelenség volt. Egy fiatalember, ingujjban, farmernadrágban. Feje fölött szinte láttuk a dicsfényt. Egy igazi szenttel találkoztunk. Egy egyszerű szent emberrel. Csak azt sajnálhatjuk, ' hogy szentté avatását mi már nem érhetjük meg! Callmeyer Ferenc Címe: Dévai Szent Ferenc Alapitványl536 Budapest, Postafiók: 234 Telefon/fax: 061-487-0005 E-mail: devaiszfalapitvanv@wemail .hu Bankszámlaszám: 10300002-2014563900003285 tőjüket. A jelenet valaKÖNYVSZEMLE Antall József naplója 1315 nap - Antall József naplója címmel megjelent Marinovich Endrének, a néhai miniszterelnök kabinetfőnökének könyve az Éghajlat Kiadó gondozásában A sajátos formájú könyvet a Hadtörténeti Intézet- és Múzeum Márványtermében mutatták be. A kiadvány sajátossága, hogy a szerző úgy irta meg, mintha Antall József szólna hozzánk. Mint a könyv előszavában olvasható, Antall József tervei között szerepelt, hogy a Kölni Egyetem Belgyógyászati Klinikáján töltött idő alatt emlékeit, gondolatait megnószalagra rögzíti. A kórház elhagyásakor azonban érintetlenül adta át kabinetfőnökének a nála lévő kazettákat- „Erre már nem volt időm” - mondta. Marinovich Endre „kísérletet tesz arra, hogy megszólaltassa a néma kazettákat” - olvasható a könyvben. Elsőként Dr. Boross Péter volt miniszterelnök méltatta a kiadványt. Kiemelte, hogy a könyv egyik legnagyobb érdeme, hogy a „tanú hitelességével” mutat be egy nagy államférfit. Rendkívül érdekes olvasmánynak nevezte a kiadványt, amely révén olyan memoár született, amely az igazat mondja, s amelynek célja nem a szerző önigazolása. Megtudhatjuk belőle mi foglalkoztatta Antall Józsefet 1993-ban. Kemény szavak olvashatók a könyvben, melyeket a szerző a fültanú hitelességével irt le - hangsúlyozta. Kiemelte a ;témák közül a médiaügyet, amellyel külön fejezetben foglalkozik a könyv. „A médiából mindig nyilakat lőttek rá” - mondta, hozzátéve, akik nem lőttek rá, azokra azóta is lőnek mások. Dávid Ibolya az MDF elnöke mondta: „Távozása pillanatában azok is pátosz- szál szóltak róla, álságosán dicsérték az örökhagyót, akik életében a legkisebb gesztust sem tették felé. Az utóbbi időben azonban Antall József ránk hagyott örökségét, és ezáltal őt magát is egyre nagyobb komszenzus kezdi övezni - mondta. Hozzátette „Meg- kerülhetetlenné vált politikai öröksége. Követése pedig parancs, hiszen a található kép is, amelyen a néhai miniszterelnök portréja látható keretbe foglalva. Olyan ez, mintha márványkőként venné körül alakját a keret. Erről Wass Albert: Üzenet haza cimű versének refrénje jut eszembe. „A viz szalad, a kő madar, a kő marad” - mondta Dávid Ibolya Végezetül kitért arra, hogy az idei év a néhai miniszterelnök halálának tiz éves évfordulója, és egyben Deák Ferenc születésének 200. évfordulója. Deák azt mondta: a jövő áldozatokat fog tőlünk kívánni, de a haza függetlensége és a becsület az a két áldozat, amit nem lehet megadni - ez az a gondolat amely az övé is egyben, és ezen a ponton találkozik a két államférfi. A bemutatót maga a szerző Marinovich Endre zárta megemlékezve Antall József halálának 10. évfordulójáról. Kitért a címben szereplő 1315 napra, amely, mint mondta az 1990 május 8-tól 1993 december 12-ig terjedő időszakot jelöli, ameddig Antall József miniszterelnök volt. z Boglárka Album a sirkertről "Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét - Széchényi István gondolatát választotta mottóul a Nemzeti Kegyeleti Bizottság ahhoz a könyv- sorozatához (szerkesztő: Fo- garasi Katalin), melyben hazánk fontos temetkezési helyeit mutatják be reprezentatív kiadványokban. A sorozat első kötete a Fiumei úti sirkertről szólt, most az 1894-ben létesített Farkasréti temetőről készült albumot vehetik kézbe az érdeklődők. A közel kétszázötven oldalas, színes fotókkal gazdagon illusztrált, ezer példányban megjelent, Farkasrét című albumot Tóth Vilmos szerkesztette, fényképeit Antall Péter és Gedai Csaba készítette. A kötetben - képzeletben végigjárva a fővárosi temető parcelláit - több mint kétszáz magyar híresség (színészek, muzsikusok, írók-költők, képzőművészek, sportolók, politikusok, tudósok, mérnökök) síremlékét nézhetjük még Bartók Bélától Aba- Novák Vilmoson, Bozsik Józsefen, Dómján Editen, Illyés Gyulán, Ravasz Lászlón, Székely Mihályon át Németh Lászlóig. Az albummal adósságot is törlesztenek. Hiszen ahogy Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke fogalmaz bevezető soraiban: "A jelen sokkal tartozik a múltnak, és ha ezt a tartozását ki nem egyenlíti, a ■ jöváől sem követelhet. " Tel. 212 734 3139 Egy hely, ahol békességre találsz. Magyar Református Egyház 229 East 82nd St, NY, NY 10028 Vasárnap de. 11 órakor Istentisztelet, szeretetvendégség, Munkakeresési tanácsadás, Beszélgetés, magyaros ebéd, Régi magyar filmek. Mindenkit szeretettel vár: Drótos Árpád, lelkipásztor a Magyar Színház Művészeti Fórom-a Minden hétfőn este-1/2 6 órakor i Manhattan Cable 56 RCN calbe 108