Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-11-13 / 42. szám

Thursday, Nov. 13, 2003 Amerikai Magyar Szó 3. A kisebbségek nem visegrádi téma BUDAPEST. Az eddiginél gyakorlatiasabb eredményorientál- tabb visegrádi együttműködés mel­lett tett hitet a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel államfő november 3-án budapesti V4-es csúcstalál­kozón a kisebbségi kérdés megkö­zelítésében azonban élesen kirajzolódtak az ellentétek. A találkozón szó esett arról a magyar - jelenleg az Európai Unió kormányközi konferenciájának asztalán fekvő - javaslatról, hogy a kisebbségek védelme szerepeljen a készülő európai alkotmányban. Mig magyar részről a kérdés fontosságát hangoztatták, Aleksander Kwasniewski lengyel elnök úgy fogalmazott: erről most nem bo­csátkoztak vitába, mert nem akarták megzavarni a folyamatban lévő diplomáciai egyeztetéseket. Rudolf Schuster szlovák államfő viszont egyenesen azt mondta, hogy ő már jelenleg is megfelelő szinten védettnek tartja a kisebbségi jogokat. Václáv Klaus cseh elnök szerint Budapesten nem volt szó a második világháború utáni kitelepítésekről. - Erről nem vagyok hajlandó vitatkozni - mondta Klaus. Magyar szobrokat állítanak Szlovákiában Irodalmunk két kimagasó személyiségének kívánnak szobrot állítani jövőre Szlovákia magyarok lakta városai­ban, jórész közadakozásból. Nagy valószínűséggel a gö- möri régió szlovákiai központjában, Rimaszombaton már­cius 15-én avatnák fel Petőfi Sándor bronz-szobrát, melyet Ferenczy István tanítványa Izsó Miklós készített. Közadakozásból hirdették Kassán is, a város szülöttjének Márai Sándornak szeretnének méltó emléket állítani. Az egész alakos bronzszobor hatmillió forintnak megfelelő összegbe kerülne, amit Rudolf Schuster, jelenlegi szlovák államfő is támogat, aki a kiváló magyar iró és költő szülővárosának polgármestere volt. A Márai szobor Kassa belvárosában, a Márai-emlékháztól nem messze áll majd. Kisbolygót neveztek el Marik Miklós csillagászról és József Attila költőről. A Nemzetközi Csillagászati Unió döntéséről a Magyar Csillagászati Egyesület titkára tájé­koztatta az illetékeseket. A kisbolygókat Sámeczky Krisz­tián fedezte fel. Amerikai Magvar Szó USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: dr.Ervin Bán, Budapest, László Balázs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans. Gyula Bikkal, New York, Klára Bitt Boldog, New Jersey, Klára Györgyei New Haven, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, dr. Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $ 45.- Hungary & other forein Countries $ 45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 1003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért minden­kor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjaz­zuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Átjönni, elmenni vagy maradni? Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmilló határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A folyamat megállíthatatlannak tűnik. A trend annak ellenére folyamatos hogy a rendszerváltás óta minden magyar kormány meg­hirdetett célja az volt, hogy elérje a határon túliak maradását és boldogu­lásukat. A kettős állampolgárság ügye most újra reflek­torfénybe helyezte az elván­dorlás kérdését. Egyelőre nem készült olyan, min­denki által megbízhatónak ítélt hatástanulmány, amely­re támaszkodva ki lehetne jelenteni: a magyar állam- polgárság megadása fékez­né vagy felgyorsítaná az emigrációt. Úgy tűnik a magyar kor­mányok egyelőre képtele­nek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint pl. a státustörvény. A kedvezménytörvény 2001-es elfogadása után nem állt meg a trend. 1998- ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán ál­lampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a ma­gyar hatóságoknak, addig 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül 6093-an, a volt Jugosz­láviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Ki­vétel Ukrajna: 388 polgár kérte a letelepedést Magyar- országra. 1990 és 2000 között a leg- . többen Romániából ván­doroltak be Magyarországra A bevándorlási illetve újabb • szóhasználat szerint letele­pedési engedéllyel rendel­kező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly a statustörvény ha­tálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándo­roltak zöme magyar nem­zetiségű A rendszerváltás óta a ma­gyar kormányok egyre több pénzt fordítanak a határon túli magyarság támo­gatására. Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kultu­rális és nyelvi identitásukat. Négy figyelmeztetést kap Magyarország az EU-tól Az Európai Bizottság a tiz, jövőre csatlakozó EU-országoknál összesen mint­egy negyven olyan aggodalomra okot adó kérdéskört talált — Magyaror­szágnál négyet -, amelyeknek kapcsán felhívja majd ezen államokat, hogy még 2004 májusi csatlakozásuk előtt hozzanak „azonnali és döntő” lépéseket megoldásukra. A sort kilenc problémával Lengyelország vezeti, Ma­gyarország négy területen kap majd figyelmeztetést. A sor másik, Lengyel- országgal átellenes végén Szlovénia áll, melynek mindössze egyetlen prob­lémát kell megoldania, méghozzá az egészségügyi területre vonatkozó diplo­mák kölcsönös elismerése kapcsán. Ugyanez a hiá­nyosság több más országnál (Észtország, Lettország, Csehország) Egy másik általánosabb jellegű probléma az EU mezőgazdasági támogatá­sainak fogadásához szük­séges nemzeti kifizető hivatalok felállításának kés­lekedése: ez a dokumen­tumtervezet szerint kü­lönösen négy országot Ma­gyarországot, Lengyelor­szágot, Máltát és Szlovákiát érinti. . Az Agence Europe nevű, európai uniós kérdésekre szakosodott brüsszeli hír- ügynökség szerint az Euró­pai Bizottság a kétségtelen hiányosságok ellenére egye­lőre nem fog bejelenteni egyetlen konkrét „védzára- dékot”, átmeneti korláto­zást sem a belépő orszá­gokkal szemben. Azt re­méli, hogy a bírálatoknak meglesz a hatása s a hiá­nyosságok még a jövő év május elsejei belépés előtt rendeződnek. Soros marad Kelet-Európábán folytatás az 1. oldalról felhasználásáról. Az eddigi tervek szerint ugyanis 2010- ben végleg, addig pedig fokozatosan építette volna le jelenlétét Európában a magyar származású üzletember által életre hivott alap. Soros György hét végi budapesti láto­gatásakor kifejtette: Brüsszel komoly forrásokat nyit meg a térség számára, igy az alapítványra már nincs annyira szükség. Soros szerint a választásokkor az előző és a jelenlegi kormány „túlságosan kiengedte a gyeplőt”, ami rossz irányba vitte a makrogazdaságot. Funar lakásán lakat, fizetése zárolva Lefoglalták Gheorghe Funar kolozsvári polgármester lakását és zárolták fizetését, mert néhány munkatársával együtt illetéktelenül vett fel különböző pénzösszegeket. Mint a romániai magyar sajtóból kiderül, a Kolozs megyei pénzügyi igazgatóság rendelte ezt el. Gheorghe Funar az elmúlt esztendőkben több hasonló ügy központjában állt. Perek folytak ellene például amiatt, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésének különböző összegeit nem ren­deltetésszerűen használta fel, azaz fiának cégével kötött szerződésekre fordította. Telekgazdálkodási szabályta­lanságok is fűződnek Funar személyéhez

Next

/
Thumbnails
Contents