Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-10-30 / 40. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 30, 2003 Torn from the Flag Lyuk a zászlón Dokumentumfilm készül az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulójára A „Torn from the Flag” című angol nyelvű film elsődleges célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az 1956-os magyar forradalom a világtörténelem palettáján végre méltó helyet nyerjen el. Nemzetközi szinten kell tudatosítani, hogy 1956 volt az az esemény, amely megmutatta, hogy a szocializmus kudarcot vallott. E nélkül a világ történelmi, politikai és gazdasági helyzete ma nem lenne az ami. A fiatalabb generációk már szinte semmit sem tudnak elődeink áldozatvállalásáról és bátorságáról. A film készítői kötelességüknek érzik, hogy ezt az űrt megpróbálják hitelesen és tisztelettel kitölteni.. A producer további célja, hogy a nagyközönség a „Torn from the Flag”-et 2006 őszén a világ különböző filmszínházaiban, TV állomásain és filmfesztiváljain megtekinthesse. Támogatóink sorában ott található a Magyar Nemzeti Filmarchivum, az Országos Széchenyi Könyvtár, az American Hungarian Foundation, a William Fox Hungarian Film Club, a New York-i Kulturális Intézet, továbbá Észak- Amerikában tevékenykedő főkonzuljaink és tiszteletbeli konzuljaink többsége. További tájékoztatást Klaudia Kovács, Producer 1626 North Wilcox No. 393 Hollywood, CA 90028 E-mail: klaudiakovacs@msn.com vagy telefon: 323-528-8771 kaphat Magyar filmsiker Montrealban Elismerő oklevéllel tüntette ki nemzetközi zsűri Gyar- mathy Lívia Táncrend című dokumentumfilmjét, az „Uj mozi és új médiák” fesztiválján Montreálban. A Táncrend első nemzetközi elismerést márciusban nyerte el Wies- badenben, majd a Krakkói Fesztivál jutalmazta. A kis magyar falú „táncrendjét” bemutató alkotást Montreal mellett a Firenzei Női Filmfesztiválon is bemutatták e hónapban Anyanyelvi pályázat Édes anyanyelvűnk elnevezéssel százmillió forint értékű pályázatot irt ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a magyar nyelv ápolását, megőrzését, méltó közvetítéssel szolgáló művek létrejöttének támogatására. A hat kategóriában meghirdetett pályázatra 2004. január 22-éig jelentkezhetnek elsőkötetes költők, novella- és drámaírók, illetve gyermekmüvek szerzői. Az anyanyelv mai állapotát bemutató tudományos igényű pályamunkák fődija 5 millió fórint, emellett tiz pedagógusdijat is kiosztanak, 500-500 ezer forinttal honorálva a gyakorlati tapasztalatok megírását. Dsida Jenő: MENNI KELLENE HÁZRÓL HÁZRA Nem így kellene hűvös, árnyas szobából, kényelmes íróasztal mellől szólani hozzátok, jól tudom. Menni kellene házról házra, városról városra, mint egy izzadt, fáradt, fanatikus csavargó. Csak két égő szememet, szakadozott ruhámat, porlepett bocskoromat hívni bizonyságul a szeretet nagy igazsága mellé. És rekedt hangon, félig sírva, kiabálni minden ablak alatt: Szakadt lelket foltozni, foltozni! tört szíveket drótozni, drótozni! Az emberek inkább emlékeznek az elkövetett hibákra, mint a jól elvégzett dolgokra. S ez rendjén is van igy... | Demokritosz Ritka remeklés a Radóti Színházban „Vigalom” a Vigben Ez nem színházi beszámoló, több annál. Két rendkívüli kultureseményt volt szerencsém megérni Budapesten szeptemberi látogatásom alatt. 10-én mutatta be Kértész Imre legújabb regényét a Felszámolás-t, ami a Sorstalanság, A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért című trilógiát hivatott lezárni (amint a cim is jelzi) s tetralógiává bővíteni. Ez volt az a könyv, amit az iró Németországban fejezett be a Nobel-dij átvétele után. Az eseményt érthetően óriási érdeklődés előzte meg (jegyet lehetetlen volt szerezni még a Radnóti- szinház belső emberei számára is), de valahogy mégis mindenki ott volt, aki számit kulturberkekben. A színpadon egy asztal körül ült: György Péter esztéta, mellette Kertész, aztán Schiff András zongora- művész (aki átszaladt Londonból, hogy megossza az örömteli estet kedvenc írójával), majd Györffy Miklós újságíró, aki a műsorvezető volt György professzor lau- dációja egyértelműen leszögezte, hogy a Felszámolás összefoglalás: Kertész évtizedeken át valójában egyetlen egy nagy regényt irt, melynek minden eleme fogaskerékszerűen kapcsolódik egymáshoz. A magas színvonalú értékelés és analízis után Schiff András szólt néhány szót Kertészhez fűződő barátságáról, majd humorosan elnézést kért, mert ő „nem beszélni, hanem hallgatni” jött ide. Ezután a három férfi a színpad szélére vonult, csak Kertész maradt az asztalnál s végre következett a valódi program: 45 percig felolvasott új könyvéből. Imre kitűnően olvas - ad elő. A teremben halotti csend, szinte „hallani” a visszafogott lélegzést. Itt nem maga a holocaust a téma, hanem az mint „suntext” működik, ahogy valamennyi Kertész prózában. Itt végül egyértelmű lesz a szerző üzenete: Auschwitz elől nem lehet elmenekülni. Azt is sugallja még, hogy Auschwitz egyáltalán nem a zsidóság problémája. Sajnos eme rövid cikkben nincs mód a tartalom elmesélésére (nem is lenne köny- nyű), bár ez a fiktiv eszmefuttatás és sok síkon mozgó „történet” Kertész „legkönnyebb” s egyben legkomorabb Írása. A négy nagy regény záró mondata: „A szív szomorú, de a szellem vidám”, tökéletesen jellemzi mind a gazdag témát, mind a szerzőt. A másik kimagasló rendezvényre két nappal később, szeptember 12-én került sor. A magyar kultúrtörténetben páratlan esemény zajlott le: Magyar- ország legnagyobb színházában, a közel kétezer férőhelyes Vigszinházban - telt ház mellett! - felolvasás folyt. Az óriási kopár színpadon egy könyvekkel megrakott asztal mellett ült Kertész Imre és Esterházy Péter, akik közös kötetükből, az Egy történet-bői olvastak általuk választott hosszabb részleteket. Mindkét szerzőt óriás taps fogadta. A mű közös témájú, de különálló két „kisregényből” áll össze. Az idézőjel azt jelenti, hogy mindkét irás valóságban megtörtént eseményt rögzít rengeteg azonos tényezővel - a Kádár rendszer alatt és annak „bukása” után. Kertész elmeséli, hogy Bécsbe utazott a 90-es évek elején (még nem ébredt fel mindenki a diktatúrából), és több valuta vagy deviza volt nála mint a megengedett. Emiatt a vámos leszállítja a vonatról, elveszik az útlevelét, válogatott megalázó „kezelésbe” veszik, majd jegyet és pézt vesztve vissza kénytelen vonatozni Pestre, Hegyeshalomból. A közönség gyakran kuncog, azzal az „összekacsintó” megértő reagálással, ami jelzi, hogy a zöme ismeri a „dörgést”, nem új nekik, értik még azt is, amit Imre nem mond el. A gyakran felhangzó kulcsmondat: „bevallom, a hivatalos szervek iránt nincs bennem szeretet” Esterházy is többször említi, szinte szóról szóra: stílusához hűen hosszú vendégszöveget (subtext-et) szőtt be az ő történetébe a rá jellemző humoros, post-modern metódussal. Nem kevésbé mulatságos, ahogy előjönnek a már Kertésztől hallott mondatok, melyeket huncut mosollyal, valódi színészi tehetséggel olvas, játszik el a mester. A közönség most már harsányan nevet. Esterházy spricceli a poénokat. A vigszinházi hangulat már-már olyan, mintha egy vígjátékot látnánk, ahogy valaki megjegyezte: „Játszd újra Imre! Játszd újra Péter! „ címmel. A végén mindkét szerző „elviseli” a szűnni nem akaró vastapsot s meglepődve, kissé megijedve figyelik, hogy alakul, kígyózik egy hosszú, hosszú sor körbe a színházba, ki az előtérbe és vissza. A nép sorakozik a dedikálásra. A könyv kiadója a Magvető, igazgatója Morcsányi Géza volt az, aki nem bánta a tolongást és a meleget: vígan nézte, hogy volt olyan is, aki négy-öt kötetet szorongatott markában. Több mint egy óra hosszat szignáltak a kissé kimerült pennaforgatók. Felemelő volt ez az este is. Csodás érzés volt igényes szép magyar szövegeket hallani. Jó volt azt is látni, hogy van még szellem, vannak még igényes olvasók, maradt még valódi kultúra. Köszönjük Imre, köszönjük Péter! Györgyey Klára, Orange.CT. DR. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológiai szakorvos _____________RENDELŐ: "___________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212)744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese-és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ
