Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-03-13 / 10. szám
Thursday, March 13,2003 Amerikai Magyar Szó 5. Könyvszemle Vita a székelyekről Kristó Gyula eredetkutatása Középkori történelmünk ismert kutatója a magyar történelem talán egyik legizgalmasabb problémáját feszegeti a székelyek eredetét vizsgáló könyvében. A- mint bevezetőjében fogalmaz, kizárólag tudományos szempontból kívánja a kérdést megközelíteni, igy elveti az aktuálpolitikai érdekeket szolgáló felvetéseket, amelyek a székelyekben elmagyarositott románokat láttatnak. Bár megérti, mégsem tudja elfogadni a főként erdélyi magyar tudósok megfogalmazta félelmeket, miszerint a székelyek idegen eredetének bizonyítása akaratlanul is román érdekeket szolgálhat. A szerző munkájának összegezésében előrebocsátja, hogy egyelőre több olyan adattár és adatsor hiányzik - személynévtár, történeti földrajz, teljes oklevéltár -, amelyek nélkül a székelyek eredetkérdését lehetetlen véglegesen lezárni, ezért tanulmányát is a tudományos vita újabb állomásának tekinti. Kristó Gyula etimológiai, őstörténeti, régészeti, nyelvjárási, egyház- és település- történeti szempontokat vizsgál könyvében. E szempontok alapján arra a következtetésre jut, hogy a székelyek a IX. század folyamán a magyarokhoz csatlakozott bolgár- török eredetű lovas nomád eszkel törzs leszármazottai. Mint a magyarok segédnépei - a többi csatlakozott etnikummal egyetemben -, a honfoglalást követően az ország Pozsonytól Baranyáig terjedő nyugati, délnyugati határainak védelmében töltöttek be komoly szerepet. A XI. század folyamán zajlott le a székelyek végleges elmagya- rosodása, amit megköny- nyitett, hogy katonai szolgálataikért élvezett viszonylagos szabadságuk miatt nagy számban állhatták közéjük magyarok is. A XII. század folyamán- a szakirodalomban nincs egységes álláspont, hogy a király utasítására vagy lesüllyedésüket elkerülendő- megkezdődött a székely- ség keletre költözése. Kristó úgy fogalmaz, hogy igazán szabad néppé Erdély tette a székelyeket, hiszen a mind erősebb keleti nomád fenyegetéssel csak a feladat súlyának megfelelő jogállású nép szállhatott szembe. A székelyek a XIV. századra már teljességgel asszimilálódtak, azonban szívósan őrizték kiváltságaikat és különállásuk több jelét, mint pédául az Attilától való eredettörténetet vagy rovásírásukat Kristó Gyula a tudományos igényt az olvasmányos stílussal sikeresen összekapcsoló könyve a szakembereken túl ajánlható mindenkinek, akit érdekel a korai magyar történelem egyik legizgalmasabb kérdése. (Kristó Gyula: A székelyek eredete. Balassi Kiadó Budapest. 2002. MAGYAR UROLÓGUS DR. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐ: 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese-és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ Aki Petőfit látta Petőfi emlékét máig kegyelettel őrzi Sárszent- lőrincen ez a tomácos, fehér falú ház: a volt jegyzőlak, ahol Petőfi lakott. Sas István tizenhat évig Tolna megye törvényszéki főorvosa és Petőfi gyerekkori barátja volt. Az ő becses visz- szaemlékezése ezen időszak leghitelesebb dokumentumának számit. Ezért hosszabban idézünk ebből: „Petőfivel legelőször Tolna megyében, Szentlő- rincen találkozám, hol ha nem csalatkozom, 1831-32- ben töltött egy évet az akkor fennálló alsó gimnáziumban, s igy mintegy kilenctíz éves lehetett. Derék tanárunk Lehr András volt.... Egymaga egy teremben négy osztályt tanított. Megtanultuk tőle sok egyében kivűl a latin nyelv alapjait, úgy hogy később feledhettünk is belőle valamit, s ha Petőfi jó latinná vált, minthogy az is volt úgy ezt főképp ezen alapvető tanárának köszönheté. Egymás közt csakis ezen a nyelven beszéheténk, kivéve azon időt, midőn a közös labdázás ideje a tanár vezénylete mellett tavasszal megnyílt. Nem nagyitok, ha ezen mesterénél keresem az alapjait mely Petőfi később ama tetőre emelé, honnét Horatius megértvén s nagy részét könyv nélkül is tudván az legkedvesebb mesterévé vált. Az iskola a falu felső végén egy ma is különálló s akkor az esperesség tulajdonát képező épületben volt. Ennek keleti oldalán állott ama tágas terem, ahol a négy osztály számra 40-50 fő együtt tanult, s mig egyik résszel a tanár foglalkozott, addig a többi feladatát készité vagy figyelt. Petőfi mint kisebb tanuló, a terem baloldalának harmadik padjában, közvetlenül mellettem ült. E padra volt cifra betűkkel felírva neve, itt gyakorolta magát a szépírásban, mint kedvelt foglalkozásában, innét hallatta bátor feleleteit, melyek főképp a latinban mindig dicséretesek valának. Ezen kívül ügyes irótollmetsző volt. Jaj volt annak, ki őt ebben vagy betürajzolásban zavará. Azzal szembe szállt, ha Herkópáter lett volna is. Hirtelen felállt, mellét kidimboritá, bal öklét mert balog volt felemelé, szemei haragra gyúltak, s ha ez az ijesztés elég volt, újra feleselés nélül dolga után látott. Azon időben, midőn Petőfi Lőrincre került, apja még jó módban lehetett, mert a helyi körülményekhez képest egyik legjobb helyre adta őt gondozás és ellátás végett, t.i. a község derék jegyzője, Hittig Lajoshoz. E ház a község derekának nyugati oldalán van, mely ma már nem jegyzői lak.” Ma már múzeum. Egy a fontos emlékek közül. O- lyan, mint az aszódi (Petőfi) forrás vagy a székelykeresztúri vén körtefa. Az a halálról szól, ez az életről, s mindkettő - az összes emlék! -az utak vándoráról, akit akkor Sándorkának hívtak, s akit mindenki ismer, ki magyarul tud vagy tanul. Móser Zoltán Budapest ía™—1 Márciusi óda Márciusnak lágy Idusán Szivárványos szine légben Szabadságnak szép hajnalán Ragyogott az dús felhőben Szikrázott a borús égbolt Sütött fénye zöld mezőben Tüze bent a szívben lángolt Lobbbot vetett fájó szívben Petőfinek legszebb verse Talpra Magyar! - Hi a Haza Hazáj ának szeretete Legyen j elkép e bokréta! Színes képlet vegyülete Teljesüljön népnek végya Felszállott a kékes fénybe Zászló lengjen, égjen fáklya! Legyen erős ez a Haza Legyen Istennek kalapja j Szabadságunk jelszava: „Törjön össze a rabiga”! Ferencz Amália, Passaic, N.J. Pin
