Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-03-13 / 10. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, March. 13, 2003 Asbóth tervezte a Parkot New Yorkban? Az 1848-as szabadságharc legendás katonája volt Asbóth Sándor, aki alezredesi rangban Kossuth számysegédje lett. A szabadságharc bukása után 1851-ben Amerikában telepedett le, mert résztvett a polgárháborúban. Itt Frémont tábornok vezérkari főnökeként szolgált. A háború után Grant elnök nagykövetté nevezte ki Argentínában. Ott is halt meg 1868-ban, ahonnan tetemét 1990-ben hozták vissza az Egyesült Államokba, hogy az arlingtoni hősök temetőjében helyezzék örök nyugalomra. Asbóth mérnökkari tisztként kezdte pályfutását és első amerikai éveiben is műszaki munkakörben dolgozott. A magyar köztudatban az terjedt el, és időnként újra meg újra felbukkan a hir, hogy ő tervezte, „alkotta természetes tájjá” New Yorkban a hajdani lápvidéket, amely most a hires Central Park területe. Legújabban ennek a legendának adott hangot az American Hungarian Panorama 2003 márciusáprilisi száma is. A valószínűség az, bár ez adatokkal nincs bizonyítva, hogy Asbóth, mint új bevándorló, kezdetben földmérő, geodéta, vagy hasonló műszaki munkakörben dolgozott a park építésénél. Alexander Jackson Downing 1850-ben javasolta egy központi zöldterület létesítését a városban. A terület kisajátítását New York állam törvényhozása 1653- ban hagyta jóvá, majd a tervezésre pályázatot írtak ki. A nyertes Calvert Vaux építész és Frederick Law Olmsted kert tervező közös javaslata lett. A munka az ő irányításukkal 1857-ben kezdődött és valamikor a 60-as évek közepén fejeződött be. Méltányos, ha magyar honfitársaink eredményes munkáját népszerűsítjük Nem szabad azonban abba a tűlzásba esni, hogy eredményeiket felnagyítva úgy teszünk, mint a lakatos, aki az újvilágba érkezvén egyszerre hajómémökként szerepel. Ugyanis az idejövő hajón lett „mérnök”. Asbóth amerikai sikere elég jelentős anélül is, ha nem nevezzük ki a valóban világhírű Olmasted helyett a Central Park tervezőjének. Papp László WWW TMTIffTfMMfT ► Most vigyázz hazám! ► (a 24. Órában) ^ £ Föld mélye roggyan, félénken nézek H ► forrása buggyan, vissza a múltba, h ► issza az állat, jéghideg kútban isszom tenálad látom az arcát. ^ h jól esik hűse, Negyvennyolc Harcát H h bármelyik őse tükrözi vissza, <1 h Árpád-magyarnak mig lelkem issza, H J vadkan agyarnak, - buzdulavére, J erdőnek mélyén, perdül a térre, h h holdvilág fényén: hág fel a hegyre, * ► törököt vágnak, kiáltja egyre, örökké várnak suttogja lazán: H l haza vitézek, „Most vigyázz Hazám!”., h Mikes Balázs. 4 Milwaukee, WI. CT rxlii Afafc Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő___________ Gellért görlök a Sohoban Az amerikai magyar színház bölcsőjénél több magyar testvérpár bábáskodott. Először a Bányai fivérek voltak azok, akik a hivatásos New York-i magyar színház születésekor főszerepet kaptak, majd a hires karmester-igazgató Serley két gyönyörű leánya a Serley nővérek és őket követte a Dolly sisters, revütáncosok. Dolly Rózsika és Janka Szatmárnémetiben született. Első sikeres fellépésük 1910-ben New Y orkban volt, majd meg sem álltak Monte Carloig. A Dolly testvérek nyomdokát követték, s ha nem is lettek annyira híresek, de minden esetre nagyon izgalmas életpályát futottak be a Gellért lányok is. Gellért Flóra és Piroska is Szatmárnémetihez közel Nagybányán született. U- gyanúgy, mint a Schwarz- ból Deli, s Deliből Dolly nevet választó testvérek, ők is zsidó származásúak voltak és bizonyára a millenniumi névmagyarositási lázban vette fel a család a Gellért nevet. A Gellért testvérek Zoltán fivérük után, 1922-ben vándoroltak ki Amerikába. Akkor Flóra 26, Piroska 17 éves, s nagy valószínűséggel hallottak már elődeik vagyonokat érő sikereiről. New Yorkból indulva országjáró revütáncosok lesznek és húsz évig bejárják Amerikát, meg távolkelet egzotikus helyeit Shanghai-i, Tokió-i, Mani- la-i revükben lépnek fel. Egy róluk készült plakát azt hirdeti, hogy 1937 december 3-án Panama városában tartanak újévi műsort. A lányok, revü és hastáncosok, különleges hajlékonyságot, rugalmasságot kívánó mutatványokkal fellépő artisták voltak. Rumba, keringő, hawaii, afrikai, távol-keleti táncok szerepeltek a műsorukon. Az Arabella nevű gumitestü nő számát a kisebb és hajlékonyabb Piroska táncolta. Finoman erotikusak, egzotikusak és nagyon titokzatosak voltak. Mig a Dolly testvérek négy év múlvba szétváltak, Flóra és Piroska, mint Nita-Zita mindvégig együtt szerepeltek, a táncnak és a művészetnek éltek, nem mentek férjhez sem. A különcnek és titokzatosnak tartott hölgyek 1944-ben New Orleansban telepedtek le, Faubourg Maringny vidékén, a Dauphine Streeten vásároltak egy házat és a Bourbon Street hires lokáljaiban táncoltak még vagy tiz évig, majd táncstudiót nyitottak. Zita és Nita továbbra is a város jellegzetes alakja maradt. Mindig együtt jártak, egyforma, nagyon elegáns, maguk készítette kézivarrásos ruháikban. Táncoltak, festegettek, a házat és az egész berendezést a saját ízlésükre alakították. A magyaros piros pöttyös mintás díszes falfestés máig is megtekinthető a ma már üresen álló elhagyatott házban. Először az idősebb nővér Flóra, művész nevén Nita hunyt el kilencvenévesen, 1985-ben. Az alacsonyabb, mozgékonyabb Piroska, alias Zita 1991-ben, 87 évesen követte nővérét. Sírjuk a New Orleans-i Hebrew Rest temetőben van. Haláluk után öt évvel a város antik üzleteiben Piroska és Flóra ruhái, táskái, fej díszei, cipői voltak a legsikeresebb vise- letek. Ezekről a minőségi, vintage ruhákról terelődött rájuk a figyelem. Most a város szülötte Kathy Randels színésznő és performance előadó, valamint a New York-i rendező, színésznő, Katie Pearl elhatározta, hogy eltáncolják és eljátsszák a Gellért lányok életét. A Zita-Nita kutatásba a darab írója és rendezője Lisa D’Amour és díszlettervező Olivia Wildz is lelkesen részt vett. A négy fiatal amerikai két évig tartó kutató munka után állt elő a Kathy Randels vezette ArtPot Productions keretében a Nita-Zita táncos revü műsorral. A zenét Tom McDermott szerezte. A darab zenekisérete CD-én megvásárolható, többek közt a Bames and Noble boltban. A színésznők magyar nyelvleckéket vettek tőlünk, s magyar dalokat kifejezéseket tanultak. A zenés táncos revü sikeréért tartott jótékonysági esten már magyarul is énekeltek. A két amerikai, Kathy és Katie ügyesek, lelkesek, s ami a legfontosabb jól táncolnak és nagyon titokzatosan szerepelnek. A zenés táncos darab a kezdetektől kiséri nyomon a két magyar táncosnőt és megpróbálja felidézni életútjuk fontos állomásait. A művészek Nita-Zita New Orleans-i sikere után, most New Yorkban mutatkoznak be. A New York-i Magyar Kultúrális Központ is segítséget adott a Gellért nővérekről szóló amerikai produkcióhoz. Három napon lesz látható vendég- . játékuk a Soho-beli Here Stúdióban. A színház művészet ' modem ágazatát támogató független Here Stúdió a 145 szám alatt a Hatodik Avenue-n van a Spring és a Broome Street között Az előadás kezdete március 14-16-i hétvégén este fél nyolc és vasárnap matiné délután kettő órakor. 1 Információ: 212-647-0202 Honlap: http://www.here.org/ Bika Julianna Terjessze a Magyar Szó-t
