Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-03-06 / 9. szám

Thursday, March. 6, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. A nagytótlaki körtemplom Tótlak kisközség Vas vár­megye muraszombati járásá­ban 742 lakossal. Templo­mában XIV. sz-beli falfest­mény - ennyi áll a mindentu­dó Pallas Nagy Lexikona 16 kötetének szócikkében. A megjelenése óta lepergett 105 esztendő alatt a mura- szombati járás - Magyaror­szágtól 1920-ban elszakítván - először a Szerb-Horvát- Szlovén Királysághoz tarto­zott, majd a anschluss által a Német Birodalomhoz kap­csolták, a háború után me­gint jugoszláv országrész lett, 1990 óta a szlovén Köztársa­sághoz tartozó terület. Az időközben Nagytótlakra "nö­vekedett" falu lélekszáma nem gyarapodott, és magya­rok már régen nem látják. Mostani neve: Selo. Az Őrség végén, az or­szághatáron talán három kilométerrel túl - a festői szubalpesi tájban csodás meglepetésként bukkan elő az erdő szélén álló kerek templom. A XlII.században Magyarországon épült rotun- dák viszonylag népes család­jának tagja, ezen belül a Du­nántúlra jellemző emlékcso­port egyik legszebb példánya. A XIII. századi körtemp­lomok dunántúli csoportjá­nak említett rokonságából a Zala megyei Kallósd rotun- dája áll legközelebb a nagy- tótlakihoz. Egyforma téglá­ból épültek, hasonló lizénák- kal, középterük falába lapos ülőfülkék mélyednek. Még i védőszentjük - Szent Miklós püspök - is azonos. Egy har madik, közeli rokon emlékük a szintén zalai Bagód mel­lett, a középkori Vitnyéd- szentpál falurészen található. A legutóbbi ideig csak rom­jaiban megmaradt Árpád- kori kerek templomot alap­rajza és több formai hasonló­sága, valamint keletkezési ideje illeszti a tótlaki és a kallósdi mellé. A Nagytótlakon szeren­csésen épen maradt - az 1980-as években gondosan helyreállított - jó hétszázöt­ven esztendős körtemplom az egykori Magyarország legnyugatibb ilyen jellegű emléke. Az elmúlt száz év egyik legpusztítóbb történel­mi vihara, ha csak egy kicsi­vel is, de azért az országha­tárunkon kívül sodorta. Ludwig Emil Budapest #------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------&? 1848. Ezemyolcszáznegyvennyolcban i Szomorú volt az élet. Végtelen rabság, elnyomás Gyötörte a népet. Ekkor Kossuth lett a vezér Aki a népnek hirt adott. Hogy ő eltörli a rabigát, Kivívja a szabadságot. Petőfi a magyar népet Verssel buzdította Hogy a honért induljanak A szabadásgharcba. A magyar honvéd hősiesen, Harcolt az ellenséggel. De nem tudott megküzdeni A Nagy túlerővel. A sok kiontott honfi vér, Az egekbe kiáltott. Hogy Isten védje a magyart Hozzzon reá szabadságot. Tibor Fábián, Chicago %---------------------------------ifs In memóriám IVIárai Sándor Nem könyörgök... Márai Sándor 1900. április 11-én született Kassán. Szepességi német polgári családból. Tanulmányait szülővárosában, Eperjesen és Budapesten végezte. Fiatalon bejárta Nyugat-Európát. Külföldi lapoknak dolgozott, majd az Újság c. pesti lap munkatársa volt. A Magyar Tudományos Akadámia levelező tagjává választották 1942-ben. Emigrációba vonult a háború után. Állomáshelyei Svájc, Olaszország és az Egyesült Államok. Márai Sándor 1989, február 22-én hunyt el San Diegoban. Hamvait végakarata szerint a tengerbe szórták. Nekünk magyaroknak az irodalom többet jelent, mint a tőlünk nyugatabbra élő, szerencsésebb nemzetek ol­vasóinak. E kijelentést nem holmi kelet-európai lokál­patriotizmus sugallja a sze­gény rokon csakazértis büszkesége, hanem a té­nyek. A magyar irodalom ugyanis évszázadokon keresztül belső haza volt a szétdarabolt országban: a szépség, tiszta szó szüle­tésének léleknyi hona. Oázis, végvár, játszótér, szentély, netán össze­esküvők titkos találko­zóhelye. Ahogy tetszik. Márai Sándor irói indulása előtt egy évtizeddel, a nyu­gat megjelenésével tüne­ményes módon kivirágzott a magyar irodalom. Azelőtt és azóta sem volt annyira változatos és gazdag iro­dalmunk, mint azokban az évtizedekben. Aztán a har­mincas, negyvenes években néhányan közülük - talán a legnagyobbak - mintha csak összebeszéltek volna vették kalapjukat: megérezték a közeli változásokat és nem kértek a proletár diktaúra által előirt s természetesen megfelelő módon honorált irói szerepből. Örökre ta­lány marad, mit tett volna pl. Babits, Kosztolányi vagy Karinthy, ha a kommunista irodalom- politika felelősei felkérték volna őket Sztálin és társai dicsőítésére, agitációs ver­sek, szocialista munka­versenyekről szóló lelkesítő tudósítások írására... Márai Sándor, aki néhány évvel döntése előtt igy határozta meg hűségét és hovatarozását a Füves- könyvben “A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. De az állam ad finom stallumot, csecse fi- tyegőket szalonkabátodra, prima koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte (...) Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti Márai Sándor egy végzetet szeret. Gon­dolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled ve­red.” Igen, aki ennyire tisztán látta a világot és lelki­ismerete szerint cselekedett benne, szellemi és fizikai integritása megőrzése ér­dekében nem maradhatott abban az országban, ahol államosították az irodalmat. “Az iró ne reméljen a világtól semmit. Minden, a- mit a világ adhat - pénz, vagyon, elismerés, érdem­rend, társadalmi kitüntetés - visszahat munkájára, lelki egyensúlyára, műve erkölcsi egyensúlyára, müve erköl­csi erejére. Az iró ne akar­jon társadalmi tekintély len­ni: pontosan annyit vészit müve erkölcsi súlyából, amilyen mértékben emel­kedik a társadalmi meg­becsülésben. Az írónak nem lehet semmiféle cime, sem rangja.: egyetlen cime, rangja lehet csak, a neve. S egyetlen vagyona a világ­ban, a müve. (...) Szervezze meg úgy életét, hogy munkájában mentői szaba­dabb legyen, hogy ne kelljen imia egyetlen sort sem, amihez nincsen kedve....” Ezért marad örökre “kényelmetlen” szerző Má­rai Sándor a világpolitika nagy kerekén egymás után következő rendszerek szá­mára, hiszen életműve a szabad iró szabadságara vá­gyó olvasóinak szól, azok ellenében, akik az iroda­lomban a legnagyobb áru­lást és hitelrontást követték el: visszaéltek a magyar olvasó megelőlegezett bi­zalmával, állami szolgá­latban a hazát hagyva cser­ben, mindannyiuk belső és oszthatatlan honát. Szakács István Péter I FAMILY PRACTICE | Dr. MOLNÁR TAMÁS . Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 Cne block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család Szajnára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents