Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-06-26 / 25. szám

Thursday, June 26, 2003 Amerikai Magyar Szó Új könvyek Az alantiakban bemutatunk egy-egy új könyvet, melyek a könyvnapra készültek. Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora Esterházy Péter 1996 és 2002 között irt, jórészt az Élet és Irodalom hasábjain megjelent esszéiből válogatta új kötetét. Az írókról és művészekről szóló írások képet adnak Esterházy érdeklődéséről, gondolkodásmódjáról. A művé­szethez való viszonyáról. Másképp, de ugyanazt az életet írják és iiják le, mint a szerző regényei. Hogy a témák, a szólamok folytassanak üdvös párbeszédet egymással, erő­södjenek meg, egészítsék ki egymást, vagy szoruljanak háttérbe, ha úgy alakul. Izgalmas és szórakoztató játék - ez derül ki ebből a könyvből is. Lángh Júlia: Egy budai úrilány Lángh Júliát budai úrilányként próbálták fölnevelni egy olyan korban, amikor „úrinak” lenni sem könnyű nem volt, sem veszélytelen. A keresztény középosztálybeli család életébe a szülők akarata ellenére is beszivárog a kinti világ. 1945-60: félelem a csöngetéstől, a népnevelőktől, a Szabad Nép félóráktól, aranyrejtegetés miatt börtönbe kerülő nagynéni, kommunista hitből kiábrándult nagybácsi, vitrindiszek eladogatása a bizományiban, szertartásos vasárnapi ebéd és hétköznapi sztalinpástétom, plakátok és jelszavak az utcán, az iskolában, és az ÁVO épületével szemközti bábszínház műhelye, ahol a nyilvánossághoz nem jutó képzőművészek készítik a bábokat, és ahol a mesélő először hall nyílt beszédet a világ fontos dolgairól, politikától a szerelemig. Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim Szív Ernő összegyűjtötte szerelmeit. Néha szabályos el­beszéléssel, néha tárcával, néha egy mondattal, néha csak egyetlen jelzővel adózott nekik... Szív Ernő, a közismert hírlapíró, elbeszélések, regények és színpadi művek alkotója - szereplője, tárcarovatok ve­zető munkatársa ebben a könyvben saját életének történetét mondja el, mégpedig különleges szempontból: egyetlen nagy gyűjteménybe foglalta azokat a nőket - fiatal lányokat és érett szépasszonyokat, világhíres ragyogó szépségeket és a szürke hétköznapok megkerülhetetlen részeseit, tisz­tességben megőszült családanyáktól a névtelen utca­lányokig - akiket szeretett, és akik szerették őt. Össze­gyűjtötte szerelmeit, néha szabályos elbeszéléssel, néha tárcával, néha egy mondattal, néha csak egyetlen jelzővel adózott nekik - ám mindegyikükről megemlékezett. Bódis Kriszta: Kemény vaj Mindennapos varázsolás és túlélő fohász.... Bódis Kriszta regényét a történet szerint olyan lány iija, aki nem néma ugyan, mégsem igen képes beszélni, talán ezért is ir - torokszóritóan, bölcsen és kicsit helyesírás-hi­básán. Nem mindennapian érzékeny, kegyetlenül pontos tanúja ő a maga életének, a körülötte élők szavainak és tet­teinek - s mint kortársunk, saját mai hazánk szegleteiből tudósit. Kicsilány korától fogva úgy rója sorait, hogy mindennapos varázsolás és túlélő-fohász az, amit gyakorol - tolla nyomán sokszor még a jajszó helyén is a gyö­nyörűséges fájdalmas mondtai virágzanak ki Mesél a ba- rakktelepeiekről, az intézetiekről a mindenkori paran- csolókról, azokról, akik őt otthonról elcsalják, a testét gya- lázzák, lelkét fosztogatják . Majd utcára küldik, hogy árulja magát és börtönbe juttatják. Miközben senki se szólítja a nevén - még ő maga is elrejti irás közben, hogy hívják -, csak az az egy biztos, hogy ő volt Sári mama legsze- retettebb unokája. Könyvnapok Magyarországon A 74-ik ünnepi könyv­héten minden eddiginél több, 210 kiadó kínálta a legfrissebb könyveket. Bu­dapesten, bár négy helyen sátraztak, a Vörösmarty tér nem volt elég a kiállítási pavilonok befogadására, igy az 5-ik kerületi elöljáróság hozzájárult ahhoz, hogy a Váci utca egy részét is elfoglalják. Június 12-én Oravecz Im­re Kossuth-dijas költő nyi­totta meg az eseményt. A hőség ellenére látványos egyenruhában öltözött tüz- oltózenekar igyekezett e- melkedett hangulatot vará­zsolni a könyv ünnepének, de nem volt mindenkinek felhőtlen a hangulata. Ora­vecz Imre elpanaszolta, hogy a mai magyar irók többsége az intellektuális léthez méltatlan körül­mények között él. Említette, hogy nehéz sorsa van az értelmiségnek is, akik egyre kevesebb könyvet tudnak megvásárolni. Mégis remé­nyének adott kifejezést, hogy a jó könyv azért megtalálja az olvasóját, ha másképp nem, akkor ba­rátoktól, vagy a könyv­táraktól kölcsönözve. Könyvhét séget szórakoztatni. Cikk- gyűjteménye éppen attól válik regénnyé, hogy ő a főhős. A többszáz új kiadás között figyelemre méltók az amerikai szemész profesz- szorból magyar Íróvá vált Bitó László biblia tárgyú könyvei, amelyeket az Argumentum kiadó állított ki. Érdekes a Terror Háza igazgatójának, Schmith Máriának: Egyazon mér­cével - A visszaperelt tör­ténelem című könyve, amely sokak által vitatott cikkeinek gyűjteményét tartalmazza. A könyvhét számos Írója szorgalmasan dedikált és a vásárlók a 35 fokos (95F) hőségben türelmesen vára­koztak. A legnagyobb sor szombaton az újonnan alapított Magyar Egye­temi Kiadó Kristóf téri pavilonjánál volt, ahol Or­bán Viktor délután nagytői éjfélig fogadta híveit A történelem főutcáján című képekkel gazdagon illusztrált albumának dedikálására, amely az 1998 és 2002 kö­zötti évek magyarországi történéseit ismerteti. A hosszú sorban a gyerekes szülőket előre engedték. • Volt, aki gyermekét bér­beadta, igy a kicsi többször is megjelent a neves szerző, honatya előtt. PL. A tűzoltózenekar emelte a hangulatot A könyvhétét megelőzően 6-án a Magvető kiadó szo­kásos szerzői estjét rendezte a Radnóti Színházban. Itt Bálin András szinigazgató volt a házigazda és ő mutat­ta be a szerzőket a Magvető igazgatójával együtt. A fia­talok mellett, mint Aletta Vid, Bódis Kriszta, Erdős 4 Virág, a Szív Ernő néven iró Darvas László, Jónás Tamás a cigányköltő, sze­repeltek a kiadó neves szerzői: Parti-Nagy Lajos, Cserna-Szabó András, Lángh Júlia, Esterházy Péter és mások. Esterházy A szabadság nehéz má­mora című új könyvéből olvasott fel, de azon kívül is bőven volt alkalma arra, hogy esterházyaskodjon. Beszólt, kiszólt, átszólt, visszaszólt és egyáltalán igyekezett a lelkes közön­Magyar zenei est a brüsszeli városházán Két fiatal magyar zongoraművész, Czetner Zsolt zongoraművész és Dévényi Cecilia szopránénekesnő szép sikerű kamarahangversenyt adott a brüsszeli városházán. A városháza legszebb helyiségében, a gótikus teremben tartott koncerten megjelent Freddy Thielemans polgár- mester és felesége, a belga főváros politikai és kultúrális életének több neves személyisége. A telt ház előtt tartott koncert bevételét a művese kezelésre szoruló gyerekeket segélyező Ademar alapítvány javára fizették be. A hangverseny műsorán Bach, Chopin, Liszt, Bizet, Szkijabin és Bartók zongoramüvei, Mahler, Bellini, Ri­chard Strauss dalai, Kodály népdalfeldolgozásai hangzottak el, amelyeket a két magyar művész átélt, kifejező elő­adásában nagy tetszéssel fogadott a gótikus termet megtöltő közönség. A jótékonysági est újabb alkalmat nyújtott Czetner Zsoltnak és Dévényi Cecíliának, hogy megmutassák te­hetségüket az európai főváros közönségének. Dr. Horányi Zoltán nyugalmazott klinikai biológus segítségével Czetner Zsolt és Dévényi Cecilia jelenleg Brüsszelben képzi tovább magát és építi pályfutását. Czetner Zsolt 1991 óta koncertezik odahaza és a nagy­világban, Angliától Izraelig, Görögországtól Amerikáig. Dévényi Cecilia 2000-ben a bécsi zeneakadémia nemzet­közi énekversenyének harmadik diját nyerte. Jelenleg a brüsszeli Királyi Opreház énekkarában lép fel. László Balázs, Brüsszel „Ami egyeseknek szerencsétlenség, másoknak rendesen szivbéli öröm, mert az egyik ember nem volna boldog, ha sok más nem volna boldogtalan.” .Grácián f c 3. ____V/ _______________U__

Next

/
Thumbnails
Contents