Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-29 / 21. szám
Thursday, May 29,2003 Amerikai Magyar Szó 3. NATO Deák Pál A NATO-t eredetileg amerikai pénzen, Nyugat-Európa védelmére hozták létre. Hallgatólagosan a szovjet fenyegetés kivédésére. Amikor annak tagjai közé felvették Nyugat-Németországot a szovjetek megalakították a Varsói Szerződést, a NATO-val megegyező keleti katonai frontot. Az idetartozó országok kényszer és fenyegettettség alatt léptek be ebbe a kínos szövetségbe. Nem egy kelet-európai állam nem is egy EU-nak hanem csupán a NATO-nak akart tagja lenni, mert joggal fenyegetve érzik magukat most már az orosz imperializmustól. Ilyen pl. Lengyelország, aki egy életre megtanulta a leckét. A Balti-államokat az oroszok legszívesebben újra elfoglalták volna, amikor azok a NATO-ba jelentkeztek. Olyan javaslatot tettek, hogy ha megszűnt a Varsói Szerződés, szűnjön meg a NATO is. Legútóbb a NATO-nak Törökország védelméről kellett szavazni és csúfosan megbuktak vele. Miközben Amerikában a törököket bírálják, amiért nem bocsátják rendelkezésre a támaszpontjaikat. Az történik itt, ami az I világháború után, Törökország csak másodrendű szövetséges, messze a nyugati jóvilágtól. Ezek után elképzelhető milyen támogatást élvezne Lengyelország vagy a a Balti államok egy esetleges orosz támadás esetén a NATO-tól, hogy Magyarországot ne is említsük. Mindez csak azért, mert valamiféle sötét üzleti érdekek egymás mellé sodorták Franciaországot, Németországot, Belgiumot és Oroszországot. Ami az oroszoknak nem sikerült, sőt amibe belebuktak, olyannyira, hogy Kelet-Európát is fel kellett adniuk, azt Nyugat Európa elintézni látszik. Az igaz, hogy egész Európában beleértve Angliát is szocialista kormányok kormányoznak, de talán a nemzeti céloknak egy kissé el- térőeknek kellene lenni. Úgy tűnik, hogy Európa jó tanítványnak mutatkozott és az üzletet tekinti elsőrendűnek, és ez alapján választja partnereit. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország életszínvonala egy fejlődő ország szintjén áll. Ami ha hagyják újra hódításba fog torkollni, de mit érdekli ez pl. a franciákat, akik vészesen csúsznak ugyanabba a kategóriába. A németek álláspontja érthetetlen, hiszen nekik érezniük kell a kelet-németek agymosottságát. Csak remélni lehet, hogy Amerika nélkül Európa nem marad magára úgy ahogyan azt a fenti államok elképzelik,mert akkor szabad a vásár Deák Pál Európa legyen népeié is.... Amerikai Magyar ISSN 0194-7990 USPS 23-980 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board:'Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, New York. Klára Bittó Boldog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. t Subscription in USA: 1 year $40.- ‘A year $20.- | Canada $ 45.- Hungary & other forein Countries $ 45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 1003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki szer- j kesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a : cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéz- iratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Közeledik az Európai Unió alkotmány ózó gyűlésének a konventnek a döntése, elnöke, Giscard d’Es- taing által beterjesztett végleges javaslatai alapján. A konventnek a Société Européenne de Culture, azaz Európai Kultúra Társaság magyar tagozata pro- poziciója alapján ez a szervezet is beküldött egy tervet az unó jelenlegi ad- minisztációjának kiegészítésére. A terv kiindulópontja az a felismerés volt, hogy jelenleg az unió hatalmi központja csak az államok és a pártok kiküldöttjeiből áll. A népek, illetve azok kultúrája nincs közvetlenül képviselve így fordulhat elő, hogy például a skót vagy a katalán nép hiába vivott ki magának széleskörű autonómiát az unióban nem lett nemzetközi jogalany, érdekeit az unióban London, illetve Madrid képviseli. Ám az állam és a nép fogalma nem mindig fedi egymást. Márpedig Európa a népek közös hazája. Az államnak egyedül a népek adnak létjogosultságot. Az ő különféleségük, kiultúrájuk sokszínű gazdagsága teremtette meg azt a történelmi csodát, azt a valóságos kaleidoszkópot, amit „európai kultúrának” nevezünk. Egyre növekszik az aggodalom, különösen a kisebb népek körében, hogy a kontinens egyesülése folyamán identitásukat veszély fenyegeti. Ha ez a veszély valóra válna, ez nyilvánvalóan az európai jövő elszegényedésével járna, hiszen az unió felelős, nemcsak a külső veszély elleni védelméért, hanem az olyan multikultúrális szövetség megteremtéséért is, amelynek máig nincs precedense. Itt merül fel az etnikai, államot nem alapitó csoportok kérdése is. Nekik, illetve különleges kultúrájuknak is helyet - akármilyen szerényét - kell biztosítani egy új Európában. Mindezek alapján logikus, hogy az Európai Unió vezetősége, amely az államokat képviseli, és a pártalapon választott Európai Parlament kiegészüljön, ha nem is szenátusféle testülettel, de legalább egy fórummal, amely a népeket, illetve a nemzeti kultúrákat képviseli. A Société Européenne de Culture, amely körülbelül kétezer intellektuelt tömörít Európa szinte minden országából , egy ilyen fórum megalakítására be is küldte konkrét javaslatát. Ennek alapján minden nép jogot kapna két-két (vagy talán inkább négy-négy) delegátus küldésére, az etnikai csoportok pedig együtt delegálhatnának - évenkénti rotációs alapon - két (illetve négy) képviselőt. Egy ilyen Európai Kultúrák Fórumának a hatásköre nem lenne túl széleskörű. Természetesen beilleszkedne a brüsszeli uniós kormányzat kereteibe. Főleg kultúrális kérdésekkel foglalkozna. De egy mega- ombudsman szerepét is be- tölthetné. Beadványukban felsorolták azokat a népeket, amelyeknek képviselethez kellene jutniuk: albánok, angolok, baszkok, bosnyá- kok, bolgárok, bretonok, cigányok, ciprusiak, csehek, dánok, délfranciák, galíciaiak, görögök, horvátok, írek, izlandiak, katalánok, korzikaiak, lengyelek, lettek, litvánok, macedónok, magyarok, máltaiak, norvégok, olaszok, oroszok, osztrákok, portugálok, re- torománok, svédek, számik (lappok) szlovákok, szlovének, törökök, ukránok, vallonok, walesiek. És kik kerülnének a második kategóriába? Több tucatnyian! Köztük friué- liak, szorbok, frízek, gagau- zok, tatárok, szárdok, cseremiszek stb. Magától értetődik, hogy a delegációk néha különböző államokban lakó polgárokból fognak összetevődni. Ezeknek az államoknak ez nem fogja az érdekeit sérteni: ellenkezőleg, ez a szisztéma ki fogja küszöbölni a nyomást a határok megváltoztatására. A javaslatnak azonban van egy szépséghibája is. Az új testületet képező delegátusoknak a parlamentek képviselőit ajánlja. Ez a jelenlegi állami, pártpolitikai vezetőséget erősítené csupán. Ismét a konvent elnökéhez fordulunk tehát, kérve, hogy a delegátusokat inkább a népek kultúrális életének kiemelkedő és hitelesnek elismert vezető személyiségeiből válasszák. Az alkotmány végleges szövegét júniusra várhatjuk. Reméljük, hogy az Európa népeit, kultúrájukat is beemeli az unió sáncai közé. Csicsery-Rónay István iró, könyvkiadó, Budapest India - Pakisztán kormányfői találkozó lesz? Aziz Ahmed Hán iszlámábádi KÍNA külügyi szóvivő pozitívnak minősítette India válaszát a Pakisztán által kezdeményezett miniszterelnöki találkozóra. A szóvivő további részleteket nem közölt, igy nem ismert, hogy mikor esedékes a tárgyalás. India egyébként most állította helyre 2001 végén megszakított diplomáciai kapcsolatait Pakisztánnal, s Újdelhi azt is bejelentette, hogy kész a két ország közötti légi összeköttetés felújítására. A pakisztáni szóvivő kijelentette, hogy Iszlámábád kölcsönösség esetén kész atomfegyvermentessé tenni területét. A két ország 1998-ban nyilvánította magát atomhatalomnak, miután India és Pakisztán is nukleáris robbantásokat hajtott végre. Egyikük sem engedélyezte atomarzenálja ellenőrzését, igy teljes pontossággal nem lehet tudni, milyen atomfegyvereket birtokolnak. Pakisztán azt állítja, hogy az indiai fenyegetésekre válaszul fejlesztette ki atomarzenálját. A két ország három háborút is vivott egymással a brit gyarmaturalom 1947-es megszűnése óta, közülük kettőt a vitatott hovatartozású Kasmír miatt. Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattao Cabef televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly
