Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-01 / 17. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, May 1, 2003 Elhunyt Muráti Lili MADRID. Április 16-án Madridban elhunyt Muráti Lili, aki a komédia műfajában jelentős sikereket ért el a magyar után a spanyol fővárosban is. A magyar szinésznő haláláról a madridi lapok fényképes cikkekben számoltak be. Életkorával kapcsolatban a sajtó azt irta: ő maga egy ideje 78 évesnek vallotta magát, de valójában idén volt 92. Budapesten, 16 évesen debütált Zilahy Lajos Tüzmadár- jában, és a harmincas években jelentős sikereket ért el, többek közt félje Vásári János színműíró darabjaiban. 1948-ban települt le Madridban, ahol még abban az évben debütált újra és egy év múlva megalapította saját társulatát. Férje továbbra is neki irta darajait.. Spanyolországban 1990-ben lépett utoljára színpadra. A hatvanas években mintegy fél tucat filmben szerepelt, többek közt a Doktor Zsivágó egy mellékszerepében, amelyben egy olyan nőt alakit, akit a film egyik kulcsjelenetében elüt a vonat. Száz éve született Maigret felügyelő alkotója Ezekben a napokban lenne száz éves Georges Simenon, aki Maigret felügyelő alakja és történetei révén a bűnügyi műfaj halhatatlanjai közé emelkedett. Simenon a Maigret regényekkel mindmáig a legsikeresebb belga prózairó, akinek műveit tucatnyi nyelvre lefordították, megfilmesítették, s a XX. század eme legolvasottabb műfajában a legjobbak között tartják számon. Kevesebben tudják róla, hogy a detektív történeteken kívül rengeteg cikket, tárcát, novellát is irt. Saját nevén 193 regénye látott napvilágot, különböző irói álneveken még 106 továbbit adott ki. A világirodalom egyik legtermékenyebb^ főleg gyorsabban alkotó Írója volt, aki e roppant ütem mellett is fenn tudott tartani egy olyan színvonalat, amely az igényesebb olvasónak is imponált. Hallatlan mesesző vő leleményét, gyengéd, s a modem korra jellemző enyhe cinizmussal átitatott világlátását sokra becsülte korának művészvilága is, akik közül barátjának tudhatta Fédérico Fellinit, Charlie Chaplint és Jean Cocteaut. Simenon szerény sorban született 1903-ban Liege-ben, a Meuse parti vallon nagyváros szegényebbik részén. Franciországi tartózkodása után az Egyesült Államokban telepedett le a Connecticut-i állambeli Lakeville-ben. Ám az Újvilágban sem volt sokáig maradása 1955-ben visszament Franciországba majd később tovább vándorolt Svájcba és Lausanne közelében hunyt el 86 éves korában. László Balázs, Belgium. KÖNYVSZEMLE Legyen Ön is támogatónk! Hungarian If Magazine of Queens Értesítjük nézőinket, hogy adásaink időpontja január 1 -tői megváltozott. Az új időpont a QPTV 57-es csatornán pénteken du l:3o-tól 2:3o-ig és este 9:3o-tól lo:3o-ig fogható Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna Üsztöke István producer - szerkesztő Tel: 718-721 -2824 Fax: 718-626-7566 E-mail uszhatvanF«)hotmail.com Olvassa a Magyar Szó-t! Ötszáz éve annak, hogy Kolumbusz meglátta az Újvilágot. Amerika fölfedezése azonban mindmáig zajlik. Nekünk már azt a kontinest kell megismernünk, amelynek képe a betelepülők révén Európa, Ázsia, Afrika kultúrájának színeivel gazdagodott. Észak-Amerika angol nyelvű népköltészetében, gondolom, még nem minden magyar olvasó járatos. Ebből a mérhetetlen kincsből merített a country- és a folkmuzsika, akárcsak a „profi” irodalom és a filmművészet számos alkotása. Jesse James, Billy, Cindy, Frankie és Jonny alakja előbb jelent meg a folklórban mint a mozivásznon. Amerikai néprajtudósok és költők tanácsait megfogadva válogattam és fordítottam az antológiában szereplő népdalokat, balladákat, románcokat, spirituálékat, blues-okat, rabénekeket, siratókat. Egy-egy versciklus bevezetőjeként megpróbáltam néhány oldalon vázolni a történelmi hátteret, bár ez többnyire magukból a költeményekből is elődereng. A múlt századi aranylázak hősei és áldozatai széles érzelmi skálán vallanak sorsuk hullámzásáról. Megszólal a favágó, akinek „fától fáig lendül az élete”, és egy hét alatt eldorbézolja esztendei keresményét. Emlékezik a fausztató, akinek társai odavesztek a torlasz bontásakor. A rabszolga- sorban élő, majd a menekülő és a felszabadultan is megalázott négerek panasza, öniróniája, abszurd humora hangzik fel egy füzémyi dalból. Katonák mesélnek az indiánok elleni csatáikról, kalózok a véres kalandokról, alkalmi munkások a bölénynyúzás pokoli kinjairól. A legilletékesebbektől tudjuk meg, hogy a „cowboy élete sivár és fekete” - de azt is, hogy akadnak közöttük fenegyerekek, akik „csomót kötnek az ördög farkára”. A rossz föld aszállyal viharral viaskodó farmerek költészete megható, a csavargóké, a zsiványoké a - börtönlakóké azonban valósággal szivszoritó. Gyárfás Endre: Cowboyok, aranyásók, csavargók Észak-amerikai népköltészet Hívők és szerelmesek zárják a sort: ők a remény legmakacsabb énekesei. Az egyik legnagyobb tanulság, amit fordítás közben magamnak leszűrtem: nincs akkora távolság és különbség, az Óvilág és az Újvilág között, mint ahogy azt sokan itt is ott is szeretnék beállítani. A népköltészet a mélyrétegeket tárja fel: a félelmet, a bánatot, a kétség- beesést, a bizakodást, az örömöt, az ujjongást, a hálaadást - mindazt, ami közös bennünk, és ami rokonságunkról - esendő, de föltápászkodni, újra indulni biró .embervoltunkról tanúskodik. Észak-Amerika népeinek nem pontosan ugyanazok a megpróbáltatások jutottak osztályrészül mint nekünk. A távolságot kellett legyőzni, a prérit kellett termő búzamezővé varázsolniuk, földrengéseket, homokviharokat kellett kiállniuk, vasutat kellett építeniük, azon az áron is - mint John Henry - hogy baljós versenyre kelnek a gőzfúróval. Az amerikai népköltészetben sokkal erősebb a fanyar, gúnyos és öngúnyos hang, mint a miénkben. Talán ez a humor adott nekik erőt, hogy túléljék a rájuk szakadó szörnyűségeket Gy. E.. r Az Irodalmi Újság estje Párizsban A neves Irodalmi Újság egykori munkatársai idézték fel a folyóirat történetének fontos és izgalmas pillanatait a Párizsi Magyar Intézetben az emigrációs időszak 45. évfordulója alkalmából. „A harcunkat megharcoltuk” - ezzel az Ady-idézettel búcsúzott olvasóitól Méray Tibor főszerkesztő az Irodalmi Újság utolsó számában, 1989 végén. A neves irodalmi lapot még Budapesten indították be 1950-ben. A forradalom alatt játszott szerepe alatt Magyarországon betiltották, igy a szerkesztőség, immár emigrációban, 1957.től Londonban folytatta tevékenységét, majd 1962-ben a lap központja átkerült Párizsba. Szerzői mindvégig kitartottak az 1956-os forradalom eszméi mellett, őrizték Nagy Imre és a többi mártír emlékét, és harcoltak bebörtönzött irótársaik kiszabadításáért és a demokráciáért. Hirdették kötődésüket az emberi és az intellektuális szabadság egyetemes értékeihez. Egyaránt figyelemmel kisérték az 1968-as prágai tavaszt, a Szolidaritás küzdelmeit Lengyelországban, valamint tragikus erdélyi eseményeket a kegyetlen diktatúra idején. Az Irodalmi Újság sokszínűségét a különböző művészeti irányzathoz és generációhoz tartozó szerzők biztosították: Kéthly Anna, Fejtő Ferenc, Kende Péter politikai esszék, Faludy György, Tűz Tamás, Szász Bála, Határ Győző, Megyeri Sári, Tardos Tibor, Enczi Endre, Aczél Tamás, Lehoczky Gergely, Karátson Endre, Forrai Eszter, Tinsz Géza, Zalán Magda, Sárközi Mátyás, Gömori György versei és novellái, Cs. Szabó László művészeti és Szabó Zoltán társdalmi írásai, Ignotus Pál, Kerényi Károly, Gara László, Fenyő Miksa, Schöpflin Gyula, Albert Pál, Nagy Csaba irodalmi és színházi kritikái a legrangosabb magyar nyelvű lapok egyikét adták. Kiss Zsuzsa, Párizs „Együtt az Úrért és egymásért! ” A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel hívogat mindenkit a vasárnaponként de. 11 órakor kezdődő Istentiszteletére 344 East 69th Street New York. NY 10021 Telefon: (212) 734-5252 www.ny69ref.org
