Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-01 / 17. szám
Thursday, May 1,2003 Amerikai Magyar Szó 5. MAYA, MAIUS, MÁJUS... Nem fényleni, használni akart Most már csak egy dologban reménykedhetünk: amit az április elrontott, május teszi jóvá. Május nyitja ki a bimbókba dermedt orgonákat, ereszt ránk több napfényt, hozza meg végre a várva várt tavaszt. Érkezését évezredek óta megünnepli az ember, kultusza visszanyúlik a legrégebbi korokig. A hinduknál Maya volt a természet ősanyja. A rómaiak Maiának, a termékenység istennőjének hódoltak. - hajdan ezekben a napokban, róla nevezték el a maius, azaz a május hónapot is. Beköszöntését vidám táncmulatságokkal fogadták, a császárok idején pedig nagy lovasversenyeket rendeztek. Minthogy aztán az európai országok sorra átvették a római kalendáriumot. Maia ünnepének hagyományai napjainkban is föllelhetők a népszokásokban. Magyarországra germán-szláv közvetitéssel jutott el és honosodott meg a májusfaállitás. Ipoly Arnold 1854-ben megjelent Magyar Mythologiájából tudjuk, hogy „Honiban és Peszeken a májusfára kendőt és szalagot akasztottak, és ezek a célbavéve lövettek le, s emellett a lövő az összegyűlt leánysereg hallatára kiáltotta kedvese nevét... Kecskeméten a felpántlikázott bodzafát a molnárlegény a malom tetejére tűzte.” Ilyenformán a májusfa felért egy szerelmi vallomással. Persze a májust ünnepelték dallal, tánccal, népi játékokkal és ügyeségi versenyekkel is. II. Lajos, az udvari vigalmakat felettébb kedvelő, ám szerencsétlen sorsú királyunk 1525. május elsején nagy lóversenyt rendezett, amelyen tiz versenylova indult. József nádor 1796-ban röviddel, hogy megválasztották -majálist tartott a nádorkertben május elsején, amikor is zsákbafutás, birkózóverseny szórakoztatta a tavaszi mulatság részvevőit. Május azonban nemcsak a természet megújulásának maradt ősrégi ünnepe, de mint a győzedelmes vegetáció jelképe forradalmi tartalommal is bővült. Az olasz Lucca városában - az ókori nagy majálisok földjén - 1531 május elsőjén robbant ki s világ első munkástüntetése. Három és fél évszázad múlva, a II Intemacionalé 1889-ben összehívott párizsi alakuló kongresszusa határozta el május elseje nemzetközi megünneplését. Magyarországon 1890-ben tartották az első május elsejei ünnepséget. „A szabadulás hite nőni fog - irta 1901 tavaszán a nagyváradi Szabadság cimű lapban Ady Endre - a messiások szaporodni fognak. A vihar előtti világosság fogja a viharutánira vetni fényét. A tömegek lelke a rövid szellemjárás után teljesen megérik a szabadulásra. Egy tekintély marad csak: a tömegek lelke, mely küzd a jogos emberi boldogulásért! Ragyogj, májusi sugár, tüzesen ragyogj!” .. Az emberiség legszebb ünnepe a rügyfakadás, a virágnyilás az élet újrazsendülésének ünnepe - állapította meg 1936 májusában Móricz Zsigmond Széchenyi István sirhalmára Egy hant kinyílott az éj csendjében siri halott kilépett az éj leplében szállott tova zene hívogatta mesélt a hold is csak Őróla némán zokoga földi rejtett pora emlékezzünk most eme holtra Gróf Széchenyi István Alkotásaira! Ferencz Amália Passaic, N.J. Széchenyi üzenetei az utódoknak Gróf Széchenyi István Az 1860. április 7-én Döb- lingben elhunyt Széchenyi István életét, munkásságát már sokan és sokszor méltatták. Életműve azonban olyan gazdag, hogy az utókor számára szinte kimeríthetetlen. Érdemes tehát felidézni azokat a gondolatait, amelyek - úgy hiszem - a mai Magyar- országon különösen időszerűek. 1857 novemberében Béla fiának irt intelmeiben hangsúlyozza: a magyarnak legfontosabb kötelessége, hogy jómódú legyen, mert az a legnagyobb elnyomás idején is bizonyos fokú függetlenséget biztosit. De: „A pénz szükséges rossz: s hogy a rendetlen gazda nemcsak a függetlenségét képtelem megőrizni, hanem a végén szolgaságba süly- lyed. ” A jó gazdának megfontoltnak, előrelátónak kell lennie. „Hasztalan szórjuk el a legjobb vetőmagot, ha előbb nem szántottunk. Mindent ki kell előbb terveim, elő kell készíteni és megalapozni. ” A tervezés során azonban mindenkor számolni kell a változásokkal is. „A politikában, az orvostudományban, a gazdaságban változatlansággal kérkedni, merő ostobaság. ” A legnagyobb magyar a nemzet „gazdája volt”, a közjóért fáradozott. 1828- ban jószágkormányzójának, Lunkányinak hja: „ Törekedjünk inkább a közjóra, mint csak a saját hasznunk elérésére. ” Ennek szellemében osztotta fel Nagy- cenk határát a jobbágyok és az uradalom között, igy a jobbágyok kapták meg a határ nagyobb és termékenyebb részét. Ebben a levelében fejti ki, hogy bár uradalom jövedelme csökken, de „adjunk példát, hogy az országban ne csak ki-ki megélhessen, hanem gyarapodhasson is. ” Hangsúlyozza, „szembeötlően” akarom a jobbágyság jólétének emelésére gondolva, hozta létre az 1830-as években a nagycenki fürdőt. Egy év alatt 175 ezüstforintot költött, amelynek kilencven százalékát a für- dőház megépítésére és a jobbágyok szobáinak lepad- lózására fordította. így a jobbágyak megfelelő körülmények között fogadták a vendégeket, akik a harmincas években már 27 szobár béreltek. A bérbeadók jövedelmét az is növelte, hogy a fürdőzők ellátásáról is gondoskodtak. A jogkormányzó szerint a fürdő - Magyarország első fizetésvendég-szolgálata - havi ezer forint jövedelemmel gyarapította a parasztok vagyonát. Felismrte, hogy fejlett mezőgazdaságot csak jól képzett iparosokkal együtt lehet létrehozni, ezért szorgalmazta, hogy Nagycenkre minél több iparos érkezzen. Bérlakást biztosított számukra, és földhöz juttatta ókét. A kiváló mesteremberek közül is kiemelkedett Bokor Nándor kovácsmester, akinek a nevéhez fűződik - többek között - a nagy hírű cenki eke és a 13 soros vetőgép. E néhány felvillantott gondolata és tette alapján bizonyára nem kell válaszolnom arra a kérdésre, hogy a jobbágyok 143 évvel ezelőtt miért vitték a vállukon Széchenyi István koporsóját a soproni vasútállomástól 14 kilométerre fekvő Nagycenkre. Széchenyi István nem fényleni, hanem használni akart. Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló Illyés Gyula archívum nyílt Budapesten A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Vizi E Szilveszter nyitotta meg a napokban az Illyés archívumot Budapesten. Az archívum létrehozásában a Fidesz kormány oktatási és kultusztárcája tavaly márciusban, az Illyés-év megnyitásakor állapodott meg az Illyés családdal és a MTA-val. A Farkasréti temetőben avatták fel Illyés Gyula síremlékét. Kányádi Sándor költő emlékbeszéde után Mohai Gábor szavalt Illyés költeményeket. Illyés Gyula üzenete ma kiváltképpen érvényes. Ő az árulók és gonosztevők korában mondta ki: „áruló lennék, ha csak iró akarnék lenni”. Nála jobban senki nem tudta megragadni a hazai totalitariánus diktatúra lényegét: tudta, magunk is zsarnokság részesévé válhatunk, ha nem küzdünk ellene. A Futó szobor cimü költeményében máig is érvényesen mondja el, hogy nekünk, magyaroknak egyszerre kell haladónak és konzervatívnak, avantgárdnak és tradi- cionistának, magyarnak és európainak lennünk egy olyan hanyatló világban, amely együtt tagadná meg hazánk és kontinensünk valódi értékeit Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7 JO-kor műsort . í közvetít a Manhattaa^Cabel-tekvírió 34-es csatornáján | Producer: Bárdos Károly
