Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-04-24 / 16. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 24,2003 Olvasóink ívják I Amerikaim agyar szervezeteink j „VÉDJÜK MEG A MAGYAR NYELV TISZTASÁGÁT” A fenti címmel egy évvel ezelőtt egy cikket írtam az Amerikai Magyar Szóban, Javasoltam, hogy minden iró, aki cikket ir az újságban kizárólag magyar szavakat hasz­náljon és ezzel tegyük meg az Amerikai Magyar Szót a legmagyarabb újságnak az egész világon. A napokban átnéztem az újság egyik legútóbbi számát, hogy ugyan hogy néz ki a magyar nyelv használata szempontjából. Az eredmény nagyon is biztató. Az egész újságban, az összes szöveget tekintetbe véve, mindössze kb. 30 idegen szót találtam. Ezeknek túlnyomó nagy része, olyan már régen használatos szó, hogy szinte észre se vesszük, hogy nem magar szavak. Például: radikális, akció, program, prob­léma, financiális, stb. Egy szóval sem mondom, hogy ezeket a szavakat a jövőben is használjuk. A tény az, hogy ezek a megszokott kifejezések is csúfítják a magyar nyelvet és van mindegyiknek megfelelő kifejezése magyarul is. Csak egy irót találtam, aki ritkán használt idegen szavakat potyogtatott a magyar szövegbe: például kronológia, leg­pregnánsabb, kataklizma, potentát, sztandard, katarzis, stb. Sajnos, egyszerű paraszti eszemmel és hiányos művelt­ségemmel a „katarzis” szó jelentését nem sikerült meg­fejteni.. Remélem az iró tudja, hogy mit akart kifejezni. Mindenestre baj van a „magyar” szöveggel, ha szótár használata szükséges a megértéséhez. A világért se akarok bárkit is elitélni azért, hogy hogyan ir. Ez hozzátartozik az irói szabadsághoz. Ez minden Írónak a saját egyéni felelőssége. Itt csak arról van szó, hogy ki hajlandó a magyar nyelv tisztaságát, mint nemzeti értéket és kincset megvédeni és az utókornak tovább adni. Ha magyarul írunk, Írjunk magyarul! Dr. Viczián Albert A Magyar Szóban megjelent méz c. cikkhez Ne gondolja senki, hogy minden gyógyszerrel kapcsolatos cikkbe beleverem az orromat, de a méz egy kicsit közelebb áll a szivemhez, mint egy másik halandóéhoz Ha megnézzük a mézesüveg címkéjét, rájövünk arra, hogy több fajta méz létezik, függően attól, hogy a méhek tevé­kenykedése pillanatában, mi virágzik? Az Alföldön például az akác és tarlóvirág befolyásolták legtöbbször a méz izét. Érdekes tudni, hogy - Magyarországon különösen - sok csecsemő kapott szájpenészt. Vagy az anya nem mosta meg a mellét szoptatás előtt vagy a cuclit nem sterilizálták. Fer­tőtlenítőnek 3%-os borvizet használtunk. A bórsavnak kel­lemetlen az ize s ezért lett használatos a rózsaméz 30 gramm (- 1 oz) méz és egy csepp rózsaolaj keverékével kentük be a száj üreget és nyelvet, 3-4-szer naponta, jó ered­ménnyel. 1937-ben, a gyakornoki kurzuson, minden gyógyszerre sor került, igy a mézre is. Dávid professzor alig kezdte meg az előadást, mikor valaki - kissé félénken - megszólalt, hogy írtam egy verset a mézről. Professzorokat nem szok­tak félbeszakítani, de ő megállt egy pillanatra s elkérte. Aztán minden „r” betűt külön ropogtatva, kezdte szavalni: s jól nézd meg, miféle szerzet, kitől mézszükséged szerzed, - végül pedig zárt edénybe’, hűvös helyen tartsd pincébe’! Csurgatott vagy pergetett, tiszta mézet vegyetek, halványabb vagy sötét sárga, tartandó a patikába’ Ettől kezdve igy tanította Szegeden a mézet, felejthetetlen professzorom. Mikes Balázs, gyógyszerész Olvassa a Magyar Szó-t! A PASSAIC-I MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE A Passaic-i Refomátus templom az évfordulós diszitéssel Az 1890-es években Passaic és környékére lete­lepedett 45-50 református és evangélikus számára az első magyar istentiszteletet 1895. október 20-én Nt. Demeter Bertalan lelkész tartotta a Jefferson utcai North Reformed templom­ban. A lelkész három éven át minden harmadik vasár­nap tartott istentiszteletet. A New Yorkban ugyanaz évben megszervezett egy­ház szívesen látta volna a passaici magyar reformá­tusokat is tagjai között. Két passaici gyülekezeti tagot, Soós Jánost és Drótos Jánost megválasztották a New York-i (ma 69-es utcai) egyház presbitéri­umába. Azonban a pas- saiciak önálló egyház meg­szervezésén fáradoztak és nem óhajtottak sem beol­vadni, sem fiókegyházként működni. Dr. Kuthy Zoltán New York-i lelkész vette át a passaici gyülekezet lelki gondozását, még mindig a hónap harmadik vasárnap­ján tartva az istentiszteletet. A gyülekezet megválasztot­ta presbitériumát és pres­biteri és közgyűlési jegyző­könyvet vezetett 1898 jú­nius 26-a óta. Először 1901-ben Garfil- den két telket vásárolt a gyülekezet, 400 dollárért, templomépités céljaira. Ké­sőbb templomépitésre a sokkal alkalmasabb 4-ik és Morris utca sarkán lévő telket vásárolták meg 1,800 dollárért azoknak az ado­mányából, akik „egyszerű munkás egyének, akik két kezükkel és orcájuk verej­tékével szerzik meg a min­dennapi kenyeret.” Az egyházzá való fejlődés 1903-ban történt, amikor a gyülekezet szabadalmi le­velét, charterjét, a Board of Home Missions of the Reformed Church in U.S. közreműködésével meg­szerzi és állandó idejű lel­kipásztort választ: Nt. Kuthy Elemér volt derecs­kéi segédlelkész szemé­lyében, aki 1903 november 1-én megkezdi építő szolgálatát. A következő évben a passaici gyülekezet a magyarországi református egyház amerikai egyház­megyéjéhez csatlakozik. A magyarországi egyház támogatásával a Budapesti Földhitel Intézettől kapott 7,000 dolláros kölcsönével és a gyülekezet adako­zásából 1905 január 5-én megkezdték a templom építését, amit május 7-én szenteltek fel. Egy évvel később 1,000 fontos ha­rangjuk felszentelésére (1906. Május 26.) is sor került, ami azóta is hívogat és búcsúztat. Tehetséges tanítót is küld az óhazai egyház a passaici egyház számára 1907-ben aki megszervezi az első énekkart. Nt. Kuthy Elemér lemon­dott állásáról és 1909 április 9-én visszatért az óhazába. Helyére Nt. Tegze László Delray (Michigan) lelkészt hívta mega gyülekezet, melynek élete szépen fejlő­dött. Orgona beszerzésére indított gyűjtés eredmé­nyeként 1909 augusztus 15- én felavatják a templom orgonáját. A jövő építkezéseire való tekintettel 1911-ben meg­vették a templom melletti két telekrészt 4450 dollá­rért. Az egyház fennállásának 10 éves évfordulóját ünne­pélyes keretek között tar­tották meg 1913. november 27-én, s emlékkönyvet is kiadtak 600 példányban. A legtöbb keresztelés 1915 és 1916-ban volt: mindkét évben 53. Legtöbben 1917- ben kötöttek házasságot: 40-en. folytatjuk „Együtt az Úrért és egymásért! ” A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel hívogat mindenkit a vasárnaponként de. 11 órakor kezdődő Istentiszteletére 344 East 69th Street New York, NY 10021 Telefon: (212) 734-5252

Next

/
Thumbnails
Contents