Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-07-04 / 27. szám
10. Amerikai Magyar Szó Thursoay, July 4, 2002 iziand Menekülés a Pokolból egy magyar utazó szemével Izland, a viking sagák és Edda dalok mitikus földje, május közepén ragyogó napsütéssel és dermesztő északi szelekkel fogadja az utazót. A magyar utas fel van készülve a hidegre, hiszen az északi sarkkör közelében elterülő szigeten ilyenkor még délben sem emelkedik a hőmérő higanyszála 6-8 fok fölé, de a fényözön és a szél ereje megdöbbenti. A hatalmas kékségben egy-két felhőfoszlány ha úszik, a szikrázó napsütés a görög szigeteket idézi, ha a távolban nem fehérlenének a hósipkás hegygerincekés szurdokok. A látványba hunyorogva belefeledkező utast aztán megtaszítja, szinte ledönti lábáról az állandó északi szél egy-egy orkánszerű rohama, amely még a főváros utcáin, a házak között is olyan erővel kavarog, hogy inkább mínusz 6-8 fok érzetével hasogatja arcát, fülét, orrát. Izland - vagyis lakói nyelvén Jégföld - éghajlata és természetrajza tele van ilyen végletes ellentétekkel. A Magyarországnál valamivel nagyobb sziget a Föld egyik legaktívabb vulkanikus terepe - de itt fekszik a világ legnagyobb gleccsere is, a Vatnajökull, amely alatt szintén megbúvik egy olykor kitörő tűzhányó! A legélénkebb lávaokádó hegy, a Hekla átlag tíz évenként tör ki, de Izlandon annyi a vulkán, hogy négy évenként van egy-egy kitörés. A déli partok közelében a kis Vestmannaeyjar szigeten 1973-ban tört ki a Föld gyomrának izzó magmája és Heimaey városka felét elöntötte lávájával. Tíz évvel korábban e szigettől néhány kilométerre egy másik kitörésből új szigetecske született, amely jövőre lesz 40 éves. A sarkköri fekvés ellenére Izland éghajlata tulajdonképpen meglepően enyhe. A Golf áram melengető hatása alatt a két legnagyobb partmenti településén - Reykjavíkban és Akureyri- ben - a téli hónapokban sem süllyed a napi középhőmérséklet mínusz 2 fok alá, igaz hogy nyáron sem emelkedik 12.3 fok fölé. A sziget belsejében ennél jóval nagyobb hidegek is vannak, dehát ott nem lakik senki. Izlandon csak egy keskeny partmenti sáv lakható, ebben az övezetben él az alig 300 ezer főnyi népesség, itt pedig szibériai hideg sohasem fordul elő. Az élénk vulkanikus tevékenység eredménye, hogy Izland szigete egyetlen hatalmas lávatömeg, amelynek fekete szivacsos kősivatagát csak imitt-amott fedte be némi humuszréteg. A fák itt nem nőnek az égig, a sziget alig ötödét borítja valami növényzet, a többi gleccserek, tavak, terméketlen lávatömeg. A kevés növényzet nagyrészt zuzmókból, tüskés bokrokból áll, a fa kevés. Vadon élő állat még kevesebb. Az egyetlen régóta honos emlős a sarki róka, az egereket, patkányokat, a lovat, a nercet és a rénszarvast a viking telepesek hozták be őshazájukból, aztán elszaporodtak. Ha élővilággal szükmarkúan látta el Izlandot az anyatermészet, annál bőkezűbben kárpótolta a legfőbb természeti kinccsel, a vízzel. A vulkánikus Izland a Föld hévizekben és vízesésekben leggazdagabb darabja. Aki csak néhány napot is tölthet itt, az elzarándokol a Geysir síkságra, ahol a forró magma nyomásától öt-hat ponton ma is sisteregve tör a magasba a gőz. Ezt a geotermikus energiát a fűtésen kívül ma már áramfejlesztésre is használják. Reykjavíktól 30 kilométerre délre van egy ilyen hévíz mező, ahol a kétezer méter mélyről feltörő több mint 200 fokos párával hajtják a turbinákat. Ennek az erőműnek a lehűlő vízéből keletkezett merő véletlenként Izland legújabb szenzációja, a Kék Lagúna. A turbinákat meghajtó forró gőz lehűlve vízzé csapódik ki, amit aztán csöveken elvezettek egy közeli kráter sekély mélyedésébe. A kénes, szilikátos tartatalmú víz azonban nem szivárgott be a szivacsos lávában, mint az erőműveik gondolták, hanem sóival éppen eldugaszolta a porózus közetet és tavat alkotott. Szép halványkék, átlátszatlan víztömeget, amelyről csakhamar kidrült, hogy kiválóan alkalmas fürdésre, sőt szilikátos tartalmával szárítja és gyógyítja a bőrbetegségeket. A lávákkövekkel megemelt töltések között keletkező Kék Lagúna húsz év óta Izland elsőszámú turista zarándokhelye. folytatjuk László Balázs Belgium A Magyar Színház Művészeti FÓram-St Minden hétfő este 1/2 6 órakor •' Manhattan Cable 56 RCN cable 108 Cserey Erzsi igazgató Könyvtár igazgató korom ban Tampában, Floridában fiatal nő keresett fel. Elmondta hogy a férje nyugalmazott repülő tábornok, aki diák lett az egyetemünkön, mert diplomát akart szerezni hogy a nyugdíj mellet más keresete is legyen. Hat gyermekük volt, a feleség is állás után nézett. Szívesen alkalmaztam, mert éppen szükség . volt új munkaerőre. Néhány héttel később egy country clubban találkoztam vele, ahol naponta használtam az uszodát. Azt mondta hogy szeretné elmesélni élet- történetét, így hát leültünk az uszoda szélére és lábaimat a vízbe lógatva vagy két óra hosszat hallgattam a menyecskét. Azzal kezdte hogy a Len- gyelorszáig-i Lodz-ban textilnagykereskedő volt az édesapja. Szüleivel és húgával együtt a város egyik legnagyobb házában laktak, alkalmazottak szolgálták ki őket. 1939-ben a német-lengyel háború kitörése mindent megváltoztatott. Az édesapját főhadnagyi rangban behívták katonának; alakulatával szovjet fogságba került, amikor a Vörös Hadsereg megszállta az ország keleti részét, a hírhedt Ribbentrop- Molotov egyezmény alapján. Ez volt az utolsó hír amit hallottak róla. Több százezer tiszttel és katonával együtt őt is elnyelte Sztálin birodalma. A házunkba német repülőtiszteket szállásoltak be. Szerencséjük volt, a tisztek nem háborgatták őket és a két kislányt különösen kedvelték. Anyjuk jól beszélt németül. Ha a tisztek nem voltak bevetésen, együtt étkeztek velük. Amikor a tisztek meghallották hogy a családnak Rómában rokonaik élnek, felajánlották hogy új állomáshelyükre, Olaszországba magukkal viszik az idősebb lányt. így, német katonavonattal került Rómába a Rothschild családhoz a Lodz-i lengyel zsidó kislány.- Az olaszországi rokonok szeretettel fogadtak, - mondta az asszony, - de attól tartottak, hogy a németek előbb-utóbb onnént is elhurcolják a zsidókat, és Párizsba küldtek a család ottani ágához. Akkor már előre vetette árnyékát a német támadás, így a La Manche csatorna egyik francia szigetére vittek, ahol beíratták egy apácarend középiskolájába. Négy évet töltöttem ott bentlakó diákként. Tanárnőim nemcsak tanítottak, de gondoskodtak minden szükségletemről is. Rendszeresen hallgattam misét, és néhány év múlva áttértem a katolikus hitre, ami biztonságot is jelentett, mert a szigetet is németek szállták meg. Amikor vége lett a világháborúnak, ismét költöztem, ezúttal Londonba, ahova az ottani Rothschildok hívtak meg. Náluk laktam és beiratkoztam a London School of Economics nevű közgazdasági egyetemre. Csupán két évig voltam az egyetem hallgatója, mert meguntam a professzorok marxista ízű előadásait. Akkoriban 1949-ben - jött létre a NATO, amely szívesen alkalmazott német, lengyel, francia és angol nyelvtudásommal. A Nápoly-i, Földközi tengeri főhadiszállásra kerültem. Főnököm amerikai ezredes volt. Munkám nem volt nehéz, volt időm kirándulásokra is. Megnéztem Pompei-t. Capri szigetét, elrepültem Szicíliába és Szardíniába is. Néhány hónap telt el igy. Egyik reggel a főnököm közölte velem, hogy Milánóba kell utaznia, és engem is magával visz egy értekezletre ahol én lettem a jegyző- könyvvezető. Lombardia fővárosa igen megnyerte tetszésemet. A híres Dómot több mint kétezer márványszobor díszíti. A Santa Maria della Grazia templom melletti kolostorban megnéztem Leonardo da Vinci Utolsó Vacsora című festményét és este a La Scala operában vettem részt előadásokon. Az egyik értekezleten jóképű, elegáns repülő ezredessel találkoztam. Többször rándultunk ki együtt környékbeli helyekre és a randevúnknak az lett a vége, hogy megkérte a kezemet. Örömmel mondtam igent. Két hónap múlva megvolt az esküvőnk. Már korábban is gyakran érdeklődtem családtagjaim sorsa iránt, de házasságkö tésünk előtt különösen igyekeztem megtudni hogy mi lett velük. Kiderült, hogy édesanyámat és húgomat koncentrációs táborba vitték, ahol mindketten meghaltak. Apámról semmi felvilágosítást sem tudtak adni a szovjet diplomáciai képviseletek. Jónéhány év telt el, amig megtudtam hogy mi történt vele. Miután elfogták, éveket töltött szovjet kényszermunka táborokban, mert a lengyel tiszte ke t ne m te ki nte tté k hadifogolynak. Rejtélyes uton-módon az egyik szovjet marsall alkalmazta versenylovai mellé istállóimnak. A lóversenyre őt is elvitték. Amikor egy varsói lóversenyen vettek részt a marsall lovai, ő is velük ment és első útja a francia nagykövetségre vezetett. Megfelelően tudta igazolni magát és azt is, hogy a Rothschild családnak volt közeli rokona, így a francia diplomaták menten kiállítottak részére egy ideiglenes útlevelet és feltették az első Párizsba induló repülőgépre. Összeköttetései révén megismerkedett egy francia grófnővel, akit feleségül vett. A házasság nem sikerült, a grófnő elvált tőle, miután ráíratta egyik kastélyát, hogy megszabaduljon a férjétől, aki tudta hogy a nemzetközi jog megsértésével dolgoztatták az oroszok, így beperelte a szovjet államot. A pert megnyerte, és a Szovjetuniótól rendszeres havi nyugdíjat kapott, élete végéig. Szilassy Sándor ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnelraz Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondor" 'ggal dolgozik, keressen fei!
