Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-08-01 / 31. szám
Thursday, Aug. 1, 2002 Amerikai Magyar Szó Egy hajdani újságcikk, amely a máról is szól Most nyolcvan éve éppen, 1922. kora nyarán, Juhász Gyula cikket közölt a Szeged c. lapban. Az írás Madách Imréről szólt. Rövid volt, semmiképpen nem férhetett el benne Az ember tragédiájának és költőjének a méltatása. Nem is ez volt a célja, az igazi mondanivalója. Az ellenforradalom bárdolat- lan magyarkodását állította szambe Madách európai bölcseleti kultúrájával, civilizált magyarságával, amely "nem tulipánmozgalomban és nem turáni hacacáréban nyilatkozik meg:. Szinte néhány szóba összesűrítve ad teljes és pontos képet az akkori hivatalosság ideológiájáról: "..., nagy pipájú, kevés dohányú fajelméleti kuruckodás, amelyet leginkább ideszakadt jövevények, hogy ne mondjam, jöttmentek végeznek jó ügyhöz méltatlan búzgósággal és tudatlansággal". Természetes, hogy az "ideszakadt idegenek" nem mélyedtek el a magyar kultúrában, saját használatra gyártottak "nemzeti" eszmét, "a gatya és a fokos magyarságá"-t, és azt igyekeztek ideológiaként ráerőltetni a népre. A költő vádolja őket a szóháborúért, "amely annyi rombolást visz véghez (igazi destrukciót) legdrágább és legritkább kultújavainkban". "Friedrich István politikája nem magyar és karaktere különösen nem magyar, hanem osztrák import, bécsi gyártmány, akárhogy veri is a bankot: nem, nem soha!" Ma már elég tapasztalatunk van ahhoz, hogy kimondhassuk: a költő haragvó szavaival megbélyegzettek hurcolták be a rasszizmust, amely nem szerves folyománya a magyar nemzettudat fejlődésének. így beszélt a magyar - sőt az egyik legmagyarabb - költő az akkori, magát nemzetinek hirdető politikai vezérkarról. A harcos nemek mellett mondott igent is, megjelölve a mércét, amely emberek és eszmék magyarságát hitelesíti: "Csupán a kultúra magyarsága az, amely ma kétségtelen nemesi oklevél lehet a nemzeti szellem és lélek főrendházában". (A kultúra magyarságához a nyelv magyarságát is érthetjük: a nyelvet tekinthetjük a kultúra egészének, sőt nemzeti szempontból legfontosabb részének.) Az előzőekben idézett szavakat a költő napjainkban nyolc évtized múltán is leírhatná, ha élne. Biztosan le is írná, még keményebb nyomatékkai, ha hallgatta volna az áprilisban, májusban országunkra zúdult beszédvihart. Mert újra szószéket kapott a "turáni hacacáré", "a gatya és fokos nacionalizmusa" meg " a fajelmélet kuruckodás". bár ennek a hitvalló képviselői nem jutottak be az országgyűlésbe. A magyar szó nyolc évtizeddel ezelőtti torzításától, fehérnacionalista elhangolásától a közelmúlt évek szóháborúja csak abban különbözik, hogy az utóbbi köré elegánsabb, tetszetősebb díszleteket helyeztek el a demokratikus igazolás érdekében. (Ám a választási és a választás utáni zűrzavarban ezek a díszletek csúnyán megrongálódtak.) Akkor - jól észlelte a költő - csak az alkotó, szellemes embereinek voltak igazán fontosak "legdrágább és legritkább kultúrjavaink". Kinek fontosak most? Szemlátomást nem azoknak, akik mondataik, mint hajdan Friedrich István csapata. Reménykedhetünk? Talán. Szellemi javaink új rendezője író jeles irodalmi ember - és a szabadságharc hadvezérének dédunokája. Honosságát, gyökösségét versben, prózában, közéleti írásokban bizonyította. Várjuk, figyeljük, hogy mit tud majd tenni. Hogy akar, az biztos. ... Juhász Gyula recenziója elfeljtett írás. Pedig a magyar szó egyik nagy képviselője üzen általa. Nemcsak megjelenésének van kerek évfordulója, hanem szerzője személyének is: idén kellene megemlékezni halálának hetvenötödik évfordulójáról Dr. Bán Ervin MAGYAR UROLÓGUS DR. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológiai szakorvos _________________RENDELŐ: ___________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ Békésy György Nobel-díjas fizikus Fizikus létére 1961-ben orvosi Nobel-dyat kapott a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért A tudományos világ az új - modern - halláselmélet atyjaként tartja számon. Sokan nem tudják, hogy a fülsebészek Békésy György kutatómunkájának eredményeit és eljárásait alkalmazva építenek be új dobhártyát, illetve helyettesítenek hallócsontokat Békésy György Budapesten született 1899. június 3- án. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai testületben Európa különböző országainak nagykövetségein dolgozott. így a család gyakran költözött egyik országból a másikba. Münchenben német iskolába járt, németet tanult. Ezután a család Konstantinápolyba költözött, ahol a francia nyelvvel ismerkedett a tehetséges diák. Innen a család Svájcba került, ahol három nyelvet beszélnek: franciát, németet és olaszt. Békésy Svájcban érettségizett,17 éves korában. Ezután egy szabad félév következett, mert az ottani törvények szerint 18 éves kor előtt nem lehet e- gyetemre iratkozni. Ez a félév talán a legfontosabb volt életében, hiszen akkor ismerkedett meg a finom- mechanika mesterfogásaival. A félév letelte után beiratkozott az egyetemre. A természettudományok iránti fogékonysága és kíváncsisága döntő módon befolyásolták pályaválasztását. Először kémiával kezdett foglalkozni, majd matematikával és elméleti fizikával. Közben bevo- núlt katonának. 1918-ban visszatért Svájcba, befejezni egyetemi tanulmányait. 1923- ban doktorált Budapesten a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen. Doktori disszertációját kísérleti optikából írta. A doktori diploma elnyerése után nem kapott állást. Elhatározta, hogy keres egy jó laboratóriumot, és ott ingyen fog dolgozni. így került a budapesti Posta Kísérleti Állomására. Ennek laboratóriumában a telefonok hangátvitelének tökéletesítésén dolgozott. Ez volt az oka annak, hogy Békésy a hallás mechanizmus iránt kezdett érdeklődni. Egyszerű mérések világossá tették számára, hogy a fül dobhártyája tökéletesebb, mint a telefon membránja. Elhatározta, hogy először a hallás mecha- nismusát próbálja kideríteni. A hallás szempontjából igen fontos szerep jut a csigának. Ennek működéséről a tudomány semmi bizonyosat nem tudott Békésy előtt. Rajta kívül nem volt ember, aki a fül ezen néhány köbcentiméternyi térfogatú részéről annyit tudott volna, mint ő. Békésynek sikerült a világon először behatolni a csigába, az általa kidolgozott nagyon pontos eljárással. Ő használta elsőnek a mai fogorvosi gyakorlatban használatos, nagy fordulatszámú fúrót a csigajárat vizsgálatánál. Boncolás közben a belső fület áramló vízben vizsgálta sztereomikroszkóppal. így a fúrás során keletkező finom csonttörmelékeket a víz magával sodorta, és a látómező tiszta maradt. Állatkísérleteken túl a vizsgálathoz emberi fülre, illetve koponyára is szükség volt. Ennek beszerzése igen sok nehézségbe ütközött, különösen kezdetben. A Békésy kutatómunkájának eredményeiről szóló első közlemények 1928-ban jelentek meg. Külföldi tudományos társaságok figyeltek fel eredményeire, sorra kapta a meghívásokat a világ minden részéről. A berni és a müns- teri egyetem díszdoktorrá avatta. Megkapta a német Otológiai Társaság Leibnitz- díját. A háború után elnyerte az Amerikai Akusztikai Társaság aranyérmét. 1939-ben új fejezet kezdődött életében. A budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen a kísérleti természettan tanárvá nevezték ki, ott 1946-ig dolgozott. A második világháború megzavarta Békésy kutatómunkáját. Ezért fogadta el 1946-ban a stockholmi Karo- linska Intézet meghívását, de sokáig itt sem maradt. Az Amerikai Egyesült Államokba költözött. A következő állomáshelye, munkahelye a bostoni Harvard Egyetem volt. Ennek igen jól felszerelt pzsichoakusztikai laboratóriumában dolgozott 1947-től. Életének következő 17 évében fejezte be azokat a kísérleteit, melyeket Magyarországon megkezdett. A fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedézésért 1961- ben orvosi Nobel-díjat kapott. 1966-ban Hawaii-szigetekre költözött. Honoluluban a Sensory Sciences tanára volt élete végéig. Tudományos cikkeinek száma meghaladja a kétszázat. 1960-ban jelent meg a 750 oldalas Experiments Is Hearing, című munkája, amely ma is alapműnek számít a szakterületen. Élete végéig bensőséges kapcsolatban állt a művészetekkel. Ebből a tárgyból is jelentek meg írásai. Nem nősült meg. Saját szavaival: "A tudományt vettem feleségül". 1972 június 13-án hunyt el Honolulu-ban. Végakaratát teljesítve - polinéz szokás szerint - hamvait a Csendesóceánba szórták. Hagyatékát, utolsó eszközeit és összes munkáit a Hawaii Egyetem őrzi. Értékes műgyűjteményét a stockholmi Nobel Intézetre hagyta. Péter Attila 5.
