Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-08-01 / 31. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 1, 2002 BALESETEK * SÉRÜLÉSEK A LEGJOBB VÁLASZTÁS! Magyarország 13.64 Budapest 10.64 Bukarest 11.5<t Szlovákia 14.64 USA 4.94 Kanada 6.14 Nincs havi illeték. Árak érvényesek minden nap, minden órában. Perceket felkerekítjük a következő 6 másodpercre, így további 10%-ot takarít meg számláján Long Distance PostLLC 1.800.449.0445 További árinformációkért látorgassa meg WWW.U1P0ST.COM Nem kell előre fizetni - a számlát külön, havonta egyszer küldjük Egyszerű tárcsázás - nem kell kódszámokkal bajlódni - tárcsázza 011 + az ország kódját + a kívánt számot Berlin 5.84 Párizs 5.74 Prága 8.24 1-888-LOT O’ CASH vagy 1-888-568-6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek minket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek ^AZ ÜGYVÉDI IRODA. NY Iroda - 450 7th Ave., 20 emelet, New York, NY 10123 NJ Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 Képviselettel rendelkezünk MINDEN ÁLLAMBAN! * Ingyenes Konzultáció Láthat minket a legnagyobb TV csatornákon! ÜG YVÉDI DÍJAZÁS CSAK SIKER ESETÉN! \ Szent Lőrinc napja 955. augusztus 10. Mindannyian tudunk a magyar történelem gyászos helyeiről, . szomorú napjairól: Muhi 1241. április 11.. Mohács 1526. augusztus 29., Majtény 1711. április 30., Világos 1849. augusztus 13., Arad 1849 október 6., Trianon 1920. június 4. • és még jó néhány 1945 utáni történelmünkből. Azt viszont bizonyára kevesen tudják, hogy 1047 évvel korábban is volt olyan tragikus napunk, amiről illő volna méltóképpen emlékezni. Csakhogy az az utóbbi méltatlanul él a köztudatban, ezer esztendeje ferdítve, torzítva: 955 évi ágostai (augsburgi) "rettenetes" vereségünk végzetesen megtörte katonai erőnket, iszonyatos nemzeti szerencsétlenségünk volt: bajor földre nyomult százezer (?) főnyi seregünk megsemmisült, menekülő lovasságunk egyik réseze a Lech folyóba veszett, másik részét a föld népe verte agyon, továbbá Bulcsú, Lehel. Súr vezéreket a németek elfogták. Regensburgba vitték, "népük gyalázatára" felakasztották, és csak "hét gyászmagyar" jutott haza hírmondóul levágott füllel, orral... 933. évi merseburgi csata közül sincs minden rendben, a 955- ben lezajló ágostai (augsburgi) csata esetében pedig végképpen összekuszálódnak a szálak. A Lech mezei csatát, aminek augusztus 10-én, Szent Lőrinc napján volt végzetes befejezése, "az európai történelem fordulópontja"-ként tartják számon. Egyrészt egy Európát pusztító barbár nomád nép megtörését és a kalandozások megszűnését kapcsolják hozzá, másrészt ebből vezetik le a magyarok életformájának megváltozását: vereséggel indítja el a magyaroknak a nomádságról a letelepült életmódra való átváltását, ami elvezetett a keresztény népek közé való beilleszkedéshez. Mindkét beállítás hibás, és korrekcióra szorul - olvashatjuk az augsburgi csata vélt és valós jelentőségéről (Magyarország története... 691-701). A 954. és 955. évi nyugati hadjárat nem magyar oldalról indult, hanem I. Ottó német ellenzékének felkelésére. Ami pedig a csata kihatását illeti a magyarság belső fejlődésére, azt a történelmi irodalom messze eltúlozza. Új elemnek tekinthetjük addigi hadi történelmünkben a vezérek kivégzését. A magyar vezérek - mindhárman hősök és katonák! - felakasztása rendkívüli esetnek mondható! A kegyetlen Henrik herceg gyalázatos tette addig példa nélküli volt, hiszen korábban - a 924-925. évi szászországi hadjáratok során - a szász király, vagy 938-ban maga I Ottó is tartott fogságban egy-egy magyar vezért, illetve előkelőt, de mindkét alkalommal lehetővé tették kiváltásukat. Most másképpen történt. Az agresszív, beteges hajlamú Herold, salzburgi érsek szemét, amiért 954-ben a magyarokkal szövetkezett, korábban pedig az aquileiai pátriárkát heréltette ki - most "természetének szabad utat engedve" felakasztatta a magyar vezéreket augusztus 15-én. Emlékezzünk rájuk, talán ők voltak - az aradiak megelőzve - első katonai vértanúink...! Csak a szájhagyomány szépítette meg utóbb ezt a szégyenletes eseményt azáltal, hogy Lehet (Lél) vezért kürtjével agyonütötte a németek császárát. N.A. Külföldi magyar intézetek Annak érdekében, hogy a magyar kultúrális események megszokottá váljanak külföldön, új magyar országimázs működtető hálózatot kell létrehozni - jelentette ki Görgey Gábor kultúrális miniszter a külföldi magyar kultúrális intézetek igazgatóinak budapesti értekezletén. Nem fogadható el, hogy a meglévő megszokottság mentén szürke hivatali módszerekkel folytatódjon a kultúrális intézetek munkája - mondta Görgei Gábor, majd hozzátette: nem kis magyar rezervátumokat kell működtetni külföldön, mert azokat csak egyszer látogatja meg mindenki. Olyan aktivitást kell létrehozni az intézetekben, amely a magyar jelleg, a magyar kultúra közvetítése mellett jobban figyelembe veszi a nevezett ország kultúrális életének az organizmusát. A tervek közül Görgey Gábor megemlítette egy stockholmi kultúrális intézet létrehozását. Idén Brüsszelben kezdi meg működését a magyar intézet. Olvassa a 100 éves Magyar Szót! ^LDPOST
