Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-08-01 / 31. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 1, 2002 A világ magyarságának értéke Olyan világot élünk, amely mindinkább egybefonódik. A nemzetközi kapcsolatok értéke és fontossága egyre merede­kebben ívelő pályát mutat. Szőcs Géza költő és politikus tíz évvel ezelőtt már felvázolta a planetáris magyarság képét és hirdette, ne frusztrációval éljük meg szétszórattatásunkat: "Bárhol és bármilyen körülmények közt éljen is majd, mindenhol, mint a magyar nemzet teljes értékű tagja őrizheti meg és bonthatja ki a maga identitását." Kétségtelen, hogy a nagy tömegek leválása a nemzettestről csak nemzeti tragédiaként élhető meg, de a sok recizióra reménytelen évtized után rá kell ébrednünk, hogy a helyzet haszon-oldalára is oda kell figyelni. Visszatérek Szőcs Gézára, aki tíz évvel ezelőtti írásában (Nemzet a Vízöntőben. Nemzet­politikai Szemle 1992) rámutatott a változó világban rejlő lehetőségre: "A világban eddig már bekövetkezett és ezután várható változások ' a telekommunikációs forradalom, a zárt társadalmak nyitottá válás, a világ ’térbeli összezsugorodása’, s ’nagy faluvá való’ átalakulása lehetségessé teszik, hogy mindazok, akik a magyar ’nemzettestrőF tulajdonképpen az anyaországról leszakadtak, akár kollektív, akár egyénileg, erőteljes és organikus kapcsolatban maradjanak az egésszel, egyetlen keringési rendszert alkotva, melyet személyek, hírek, eszmék, értékek intenzív fogalma tart működésben". Azóta újabb lépésekkel tört előre a kommunikációs forrada­lom, de a planetáris magyar áramkör gondolata még nem fogant meg olyanoknál, akik a megvalósítás lehetőségeinek birtokában vannak. Magyarország most kezdte el a negyedik négyéves kisérletezést, hogy megtalálja az elképzelt jóvilágot megteremtő kormányát. Még itt vagyunk vékony szelete azoknak az idevándoroltak- nak, akik még Magyarországon születtek, akik még értékelik és szorgalmazzák az élő kapcsolatot a nemzet egészével. A később kijöttekkel még egy darabig megy a kapcsolat magyar nyelven, egy-két százalék még tovább viszi a szülők, nagyszü­lők anyaországának magyarul megkijelenített képzelt világát, még egy darabig érdekes lesz, hogy az ősök honnan vándorol­tak be ide ahova mindenkinek bevándorolt volt az őse, de a komolyan soha fel nem vett kapcsolat halvány gondolata is feledésbe merül. Pedig nemcsak mi látjuk így a dolgot, hogy ilyen mértékű szetdarabolás egy összetartó erejében meggyen­gült nemzetnél végzetes lehet. Nem csak mi figyelmeztetünk, akitől a sors megfosztotta a nemzetet, Csengery Dénes erős figyelmeztetést mondott (Hitel 1989-2) Az új nemzeti szövet­ség című írásában: . "A világban szétszóródott népeket választás elé állítja a történelem. Vagy kialakítanak egy gazdag és árnyalt nemzeti stratégiát, létrehozzák egy országhatárokon keresztül indázó kötődés eleven szövetét egy kontinenseket behálózó nemzeti összjáték, érdekközösség, együttműködés és szolidaritás kereteit, vagy pedig felmorzsolódnak és eltűnnek, alámerülnek a história nehezen hajózható óceánjában." Megszívlelendő gondolatok.... Csapó Endre Októbertől jelenik meg magyarul a National Geographic BUDAPEST. Októberben jelenik meg a világ legnagyobb tekintélyű ismeretterjesztő folyóirata a National Geographic magyar kiadása - jelentette be Budapesten Papp Gábor a folyóirat főszerkesztője. A lapot eddig 20 nyelven 45 millióan olvassák. Hogy magyarul hány példányban jelenik meg és mennyiért, arra nem kaptak választ az érdeklődők, arra viszont igen, hogy a magyar kiadás az angol nyelvű aktuális szám tartalmát szinte teljes egészében megőrzi, de később számot ad majd magyar vonatkozású kutatásokról, tudományos eredményekrők és hírekről is. Első Amerikai Magyar Televízió N.Y, Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan_Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Amerikai-magyar testvérsegítő egyesületek A magyarság megszerve­zésére, összetartására és ma­gyar jellegében való megtar- tásárairányulóerőfeszítések- ben nagy része volt az egyhá­zak mellett az amerikai ma­gyar "egyletek" kibontakozá­sának is. Ezek testvérsegítő alapon kialakult szervezetek, amelyek a tagságuk biztosítá­si kötvényeiben meghatáro­zott támogatás mellett sok esetben arról is gondoskod­tak, hogy az amerikai magyar élet más tevékenységi terüle­tein, az egyházi, kulturális és sajtómunkában is segítőkezet nyújtsanak, ahol csak a szük­ség megmutatkozott; legtöbb esetben az üzleti és szervezé­si érdekeiket elősegítő hirde­tések folyamatos közzétételé­vel és az értük járó díjak kifizetésével. Nemcsak a kia­lakult magyar világ sajtó, hanem a hamarosan szép számmal jelentkező egyházi sajtó is sok tekintetben ilyen- féle támogatásnak köszön­hette a kobontakozását és fennmaradását mindmáig. Ezek közt az "egyletek" közt a Verhovay Segély Egylet a legrégibb, alapításával 1886- ig nyúlván vissza. Pittsburgi központjával teljesen bele­épült az amerikai magyar élet talajába, és bár a máso­dikvilágháború után William Penn Fraternal Association- ra változtatta nevét, mai mű­ködésében is megmaradt azoknak a régi magyar bá­nyászoknak a szelleme, akik valósággal a centjeiket hord­ták össze az alakuláshoz. Nagyságra második, bár időrendi sorrendben negye­dik volt az Amerikai Magyar Református Egyesület, amely Magyarország millenniumá­nak évében, 1896-ban ala­kult. Kalassay Sándor refor­mátus lelkész és néhány más társa kezdeményezésére. Az első világháború után vilá­gossá vált, hogy a Washing­tontól távollevő magyar szer­vezetek csak nagyon nehezen tudnak kapcsolatot tartani az amerikai kormánnyal, a Kongresszussal, és egyre inkább Washington felé néző, sőt fokozatosan oda­költöző vezető erőivel az amerikai életnek. Ezért a "Református Egyesület", ahogy nevezni szokták, 1936- ban az amerikai fővárosba költöztette központi irodá- i ját, amely azóta az amerikai magyarság fővárosi képvise­letének egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Ma már megszűnt ugyan mindkettő, mert tagságuk elsorvadt és megfogyatko­zott, és így üzleti szempont­ból is egyre nehezebb hely­zetbe kerültek, de az 1888- ban alakult, a Connecticut állambeli Bridgeporton köz­pontilag szervezett Rákóczi Egylet, meg a Bridgeporti Szövetségnek is nevezett A- merican Life Insurance As­sociation sokáig hasznos té­nyezője volt az amerikai ma­gyar életnek. Ugyancsak hasznos munkát végzett a már 1894-ben megalakított, de szélesebb körben csak 1920-ban munkába állított American Hungarian Catho­lic Society, amelynek azon­ban nem sikerült elérnie az előző sokkal komolyabb, hi­vatásos igényekkel és mód­szerekkel működő magyar biztosítási egyletek szintjét. Ezek mellett az alakulásuk óta eltelt több mint száz esz­tendő óta nagyszámú kisebb egyesülés működött, amely helyi adottságok és igények kiszolgálásával indokolta lé­tezését és igyekezett fenntar­tani magát. Ezeknek a szervezési for­máknak a kialakulásában rendkívül nagy szerepe volt annak a körülménynek, hogy a magyarság, különösen a magyar társadalomnak azok az osztályai és foglalkozás­beli csoportjai, amelyekből az amerikai magyar társada­lomnak lassanként az egy milliót is meghaladó tömegei verbuválódtak, tehát a föld­művesekből lett gyári mun- kásokés bányászok, mostoha gyermekei voltak az Osztrák- Magyar Monarchiának, de azon belül még a saját hazá­juknak is. Az Amerikába való kiutazásukat általában nem tekintették kivándorlás­nak, mert remélt meggazda­godás után, amelyért a leg­nehezebb munkára is hajlan­dók voltak vállalkozni, túl­nyomó nagy többségük vissza akart térni hazájába, hogy otthon, rendes körülmények között, az amerikai farmer új módszereivel és magasabb életszintjén, de a magyar mezőgazdaságban működjék tovább, egy kis saját családi birtok tulajdonosaként. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy ez a terv teljesítet­len vágyálom fog maradni. Már jóval az első világhábo­rú előtt kialakultak Magyar- országon az Amerikába ki­vándorolt magyar tömegeket különböző szemszögből meg­ítélt frontok: azoké a magyar közéleti erőké, amelyek lehe­tőleg minél előbb vissza a- kartákvándoroltatni az ame­rikai magyarságot, mert az általuk elhagyott falvakba helyükre özönlő más nemze­tiségű tömegek láttán az or­szág történelmi területeinek az elveszítésétől féltek (ami­ben hamarosan tragikus módon igazuk is lett), és a több álláspontok sokszor nagyon is nem önzetlen hí­veié: azoké, akik a "parasz­tok" távozásában semmi veszteséget nem láttak, sőt attól a szociális elégedetlen­ség csökkenését és a maguk uralkodó helyzetének a meg­erősödését remélték, végül pedig azoké, akik a magyar­ság elméletileg könnyen el- lenőrizhethető és irányítható euro-amerikai ingavándorlá­sában az amerikai dollárbe­vétel emelkedésének új lehe­tőségeit és ezzel a magyar financiális érdekek jobb biz­tosítását látták. Dr. Bakó Elemér FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMAS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. , Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család sziynára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk

Next

/
Thumbnails
Contents