Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-07-18 / 29. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, July 18, 2002 DENEVER Johann Strauss "Denevérjével" nyitja meg Cserey Erzsi Magyar Színháza őszi évdját 2002 július 19-én, pénteken este 7 órai kezdettel, a 82. utcai Református Egyház léghűtéses dísztermében. Az operett nagymesterét szükségtelen bemutatni a közönségnek, hiszen őt mindenki jól ismeri. A Denevér cimű darabját pedig már nem egy operaház tűzte műsorára. Sokan máig vitatkoznak, hogy ez a szerzemény operett vagy pedig egy vigopera. Akárhogy is a "Denevér" remek szórakoztatást igér a kedves közönségnek, hiszen fordulatokban és komikumban egyaránt bővelkedő, nem csak remek operett slágerek tarkítják, hanem kacagtató jelenetek, cselekmények teszik emlékezetessé a darabot. A tizenkilencedik évébe lépő Magyar Színház Cserey Erzsi vezetése alatt igen színes reportoart produkált közönségének. Láthattak drámát verses estét, kabarét, írók, költők, művészek életét bemutató fordulatos cselekményű darabokat. Most a színház elérkezett vagy inkább visszatért az operetthez. Ez a műfaj a magyarok szívéhez mindig is közel állt, humorával és édesen szárnyaló melódiával. Cserey Erzsi reméli, hogy ez a kezdeményezés éppen ügy megtölti a színház nézőterét, mint az olyan nagysikerű előadásai más műfajban. Természetesen Cserey sohasem előadásokban, hanem szezonban gondolkozik. Ha a Denevér sikeres lesz a magyar közönség előtt, akkor Strausst, Kálmán Imre és más nagyszerű szerzők munkái követik majd a színház színpadán, Július 19-én este 7 órakor egy fiatal nagyon tehetséges gárda lép majd színre, hogy bemutatkozzon a New York-i közönségnek. A fiatalok Cserey Erzsi és Megyeri Izabella, a színház jól ismert primadonnájának, aki mellesleg a 2002 Metropolitán Opera énekversenyének győztese, felfedezettjei. Kiválóan i énekelnek és játszanak, olyanok, akik a tűzkeresztségen vagy inkább a tapsviharon egyaránt keresztül estek már. Most szívesen lépnek fel hazai közönség előtt, hiszen mindegyikük családjában ott vannak a magyar leszármazottak. Ezt az 1 alkafmat megragadva szeretné Cserey Erzsi a magyar fiatalok tudomására hozni, hogy a New York-i Magyar Színháa új arcokat új tehetségeket keres. A színházi gyakorlat nem követelmény. Bárki aki szorgalmat és megfelelő alázatot érez a művészi elhivatottsághoz szívesen látott tanulója lehet Cserey színházának. A New York-i Magyar Színház így akarja teljessé tenni azt a munkát, amit már tizenkilenc éve fáradhatatlanul vágez a közönség szolgálatában. Csak, hogy egy pár nevet említsek azok közül a tehetségek közül, akik a színháznál kezdték pályafutásukat. Berecz Kriszta, Horváth Ádám, aki jelenleg a miskolci operaházban Bartók kékszakállú herceg várában, főszerepet énekel, Kovács Szilvia. Reméljük, hogy a lista még bővülni fog a színház szerető közönség örömére. Tehát, aki kedvet érez ehhez az egyáltalán nem könnyű tanuláshoz és munkához, az jelentkezzen a színház telefonszámán: 212-861-7981 Tisztelt közönség, mégegyszer az előadás időpontja:2002 július 19. péntek este 7 óra. A 82. utcai Református Egyház díszterme. Johann Staruss: Denevér. Jó szórakozást, viszontlátásra az előadáson! Deák Pál A két könyv ára: $15.00 Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Gyuláné 25 W. Flynn Lane Phoenix, AZ 85013 E-mail: kaprinyaks@webTV.net USA-címen, USD beküldésével személyi csekken vagy nemzetközi pénzesutalványon. Website: http://home . lightatt.net/~kaprinyak/ Kedvező árakkal hívhat haza !!! ► Előfizetett hívó kártya : 1 5.9 cent/perc (Magyarországon hívott Mobil és házi telefonra !!!!) ► (80Ö) elő hívó számmal : i f .9 cent/perc ► Direkt hivás( 011-): 20 cent/perc ( Magyarországon hívott Mobil és házi telefonra !!!!!!) ► USA-n belül: 5.9 cent/perc ► Magyarországról az ÜSA-ba: 27 cent/perc MAGYARORSZAG 11 Románia 18.9 c/p Bucharest 12.9c/p előhívó számmal Románia direkt hívás (011) 22 cent/perc Bucha rest 15 cent/p ■ Németország, Ausztria, Kanada, Ausztrália, Swéd, Svájc, Francia, UK= 6.9c/m Bővebb info a web en: WWW.kovaCSbiz.com I non CQQ H'X/ÍQ Kérem hívja Mónikát vagy Gvuszit “OOÖ“JÖÖ“ / az ingyenes számunkon fi!! Izland egy magyar utazó szemével 2 rész Európa utoljára betelepült földje Izland, amely vikingek nek köszönheti az ősi és a mai civilizációt. ír szerzetesek hoztak először hírt a távoli szigetről, de rejtélynek tűnhet, hogy a középkor legjobb hajósai, a brit szigetektől Bizáncig kalandozó és életélvező vikingek miért települtek át nagy tömegben ilyen zord távoli szigetre. A mai utazó hallhat az idegenvezetőktől egy népi hagyományú és egy prózaibb magyarázatot. Az első szerint a IX. század derekán Harald, a legerősebb viking törzsfő felvette a királyi címet és egységes országgá - Norvégiává - kezdte szervezni a törzseket és nemzetségeket. A Skandinávia közepén élő Arnar vezérnek nem fűlött a foga függetlensége feladásához, de a balszerencse úgy hozta, hogy nem tudott fegyverrel szembeszállni Haralddal. Az egyik télen, amikor a befagyott fjordokon szokás szerint lóháton közlekedtek, Arnar pásztorai előbb marhákat hajtottak át. A tehenek meleg lepényeitől helyenként felpuhult a vékonyodó jég, s mire a törzs vezére rávágtatott, beszakadt alatta és elnyelte a fjord. Fia, Ingólfur még fiatal volt, hogy csatasorba állítsa népét Harald ellen, ezért inkább hajókra szálltak és Izlandra vitorláztak. Ingólfur Arnarson lett 870 táján Reykjavik és Izland megalapítója, s kései utódai az ő születésnapját tették a szigetország nemzeti ünnepévé. Az utazó hallhat egy meglepőbb magyarázatot is. Izland éghajlata a IX. század végén mediterrán jellegűen langyos volt, a sziget háromnegyedét lombos erdő fedte, kiválóan lehetett rajta gabonát termeszteni, állatokat tartani. A vikingek tehát nagy számban jöttek és a törzsfők csakhamar elhatározták, hogy nem hadakoznak egymással, inkább békésen meghányják vetik a közös gondokat és együtt határoznak. Ezzel 930-ban létrehozták Európa első parlamentjét és köztársaságát. Reykjavíktól nem messze egy szép folyóvölgyben, ahová a nagy geológia törésvonal egyik festői szurdokja vezet, ThingveHírben ült össze először az Althingi, a parlament, amely aztán minden nyáron két hétig tanácskozott. Békésen, pogánylázadások, vérontás nélkül határozták el a kereszténység felvételét is, körülbelül akkor, amikor a magyarok első királya is az új hitre térítette népét. Ugyanezen tájt, 1000 körül vágott neki a tengereknek az izlandi Vörös Erik és a Föld legnagyobb szigetén, Grönlandon létrehozta az első viking településeket. Fia, Leifur Erikson még merészebb volt és Kolumbusz előtt 500 évvel elhajózott Amerikába, ha tartós telepet nem is tudott létrehozni az Újvilágban. A viking hősei tetteit azokból a sagakból és dalokból tudjuk, amelyek a középkori irodalom szinte páratlan remekeiként megörökítették az izlandi nép történetét, s az elzártságban megőrizték az ősi skandináv nyelvet, amely a szókincs modern bővítésével ma is a kis nép nyelve. folytatjuk László Balázs Belgium Mégis Vissza Vágyom Életemben messze vágyva Vándor lelkem tovavisz, Odahagyva szülőhazám És ifjúságom társait Visz a remény üde szárnya Hit és szeretet is, Megyek, nem nézek vissza Utam nyugatra visz Elém vad ár zajlik Óceánok állják utam, Hullámok sós zivatara Visz engem egy új hazába Egy új hazába, mely ismeretlen Távol, valahol a messzeségben Idegen emberek fogadják kezem És érzem otthont ad nekem Itt élem meg öregségem De mégis vissza vágyom És egy nagy víz tűn előttem Minden éjszakákon Kaprinyák Gyuláné é ára: $12.95 Az EMLÉKEZZ című verseskötet ára: $ 7.95 S5533BEBSBBHHSPE3
