Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-12-12 / 48. szám
Thursday, Dec. 12, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Egy temetés emléke Félkerek hatvanöt éve, 1937 végén halt meg József Attila. Hatósági és egyházi vélemény szerint öngyilkosként, némelyek azonban úgy vélik, hogy baleset történt, A költő anyakönyvileg az ortodox keresztény, régebbi nevén: görög-keleti egyházhoz tartozott. De a temetésén református lelkész szolgált. Tényeket nem ismerő emléke- zők úgy gondolják, hogy szervezési okokból, ti. messze környéken nem találhattak pópát, Talán nem is volt az ország területén magyarul prédikálni tudó ortodox pap. (A Magyar Ortodox Adminisztratúra későbbi szervezés) Ám a tájékozottabbak szerint más volt az ok: a görögkerleti egyház nem vállalta az öngyilkos gyászszertartását. Meghökkentő, hiszen a szerencsétlen ember nem tudatosan ölte meg magát. Hasonló esetben a katolikus egyház vita nélkül eltemette a halottat, legfeljebb a pompát nem engedélyezte - ahogyan Teleki Pál temetésének példája mutatja. A pap nélküli temetés akkor a halottnak (!) a társadalomból való kiközösítettségét jelezte volna. A református lelkész szép és emberséges vállalást tett a szertartás elvégzésével, szégyentől mentette meg a költőt és egy keserves emléktől a hozzátartozókat. Kevés gyászoló és az eseményről így-úgy értesülő személy tudta, hogy Attila melyik egyházhoz tartozott, tehát a református temetés nem okozhatott feltűnést. A költő, aki néhány versében mély és meginti beszélgetést folytatott az Istennel, megérdemelte, hogy sírjánál imát mondjanak. Csicsery-Rónay István Bethlen Gábor díjat kapott Csicsery-Rónay István volt az Occidental Press Kiadó tulajdonosa, akinek sokat köszönhetnek a magyar fiatalok is. Szellemi tájékozódásukban ugyanis jónéhány akkoriban tiltott műhöz jutottak általa: Teilhard de Chardin, a számű- zöttek naptárán és a forradalom költőin át, Máray Sándor Naplójáig. Ő fordíttatta le és adta ki magyarul Gaeton Picon: "Korunk szellemi körképe" cimű híres összeállítást a nyugat világot foglalkoztató társadalmi, bölcseleti kérdésekről. Azt a könyvet, amihez a hatvanas évek végén titokban és ingyen juthatott a magyarországi értelmiség. De neki köszönhetjük Illyés Gyula verseinek francia és angol kiadását, Gara László: Az ismeretlen Illyés cimű kitűnő életrajzának megjelentetését, s még azt is, hogy magától Illyés Gyulától hallhatjuk az Egy mondat a zsarnokságról cimű örökérvényű versét, amelyet István magnószalagra vett és - Szalay Lajos által illusztrált borítóval - lemezen is kiadott. Aki ismeri, hallotta, olvasta, az tudja, hogy Csicscry-Rónai István 43 évi emigráeiós létében, s 1990-es hazatelepülése óta is hő képviselője, szószólója maradt a magyar szabadság, függetlenség és demokrácia eszményének amelyért ifjú korától elkötelezte magát Családjától, elődeitől - köztük Kazinczytól, Zichi Mihály- tól és más jeles történelmi személyiségektől - örökölt hivatását s nevelése során elsajátított műveltségét a Bécsi Konzuli Akadémián, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd Washingtonban a Katolikus Egyetem Könyvtári Karán gyarapította, Rendkívül széleskörű, alapos tudását a magyar függetlenség, a haladás és a demokrácia érdekében igyekezett, és mind a mai napig fáradhatatlanul igyekszik közéleti szerepvállalásaiban hasznosítani. a Magyar Színház Művészeti Fónun-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Száz éve született Wigner Jenő- Az atomkor kezdete, 1942-1945. Nobel-díj 1963. nA tudomány destruktívvá válhat" - mondotta Dr. Wigner Jenő. Princeton Egyetem matematikai fizika emeritusz professzora 1980. április 26-án. "Ötven évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a nukleáris fizika atomfegyvereket eredményezhet". Ez a mondat a Rutgers Egyetemen hangzott ei. A Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör Tanúk - koruktól szóbeli történelem előadásán, melynek "Az atomkor kezdete" volt a címe. Wigner Jenő "oral history" tanúbeszámolóiának meehívóia számára az előadó a kővetkező rövid önéieiraizot írta: 1902-ben születtem Budapesten. Az édesapámnak vezető állása volt a Mauth- ner bőrgyárban, így elég jólétben éltünk. Az ő szülei korán meghaltak - nem is ismerte az édesapját. De édesanyám szüleinek hosz- szabb volt az élete - Kismartonban éltek és nyaranta elég gyakran odalátogattunk. Nagyapám orvos volt és sok bölcsességet tanultunk tőle. Kismartonban élve nagyszüleink sokkal jobban beszéltek németül mint magyarul és ennek a nyelvnek a használatát is eiég jói megtanultuk tőlük. Két nővéremmel sokat játszottunk együtt és meleg volt a barátság közöttünk. Az elemi iskola harmadik és negyedik évét a Szív utcai iskolában töltöttem, a gimnáziumi tanulmányaimat a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végeztem. Nagyon, nagyon jó iskola volt az, a tanárok személyesen ismerték a diákokat és sokat segítettek nekik. Kii Ionosén sokat köszönhetek a matematika tanáromnak, Rátz Lászlónak. Könyveket adott olvasásra és ezekből nemcsak sokat tanultam, de érdeklődésem a matematika és a fizika irányában is nagyon emelkedett. Fizikus állás nem nagyon ígérkezett akkor, és így azt határoztuk, hogy vegyész- mérnök leszek. Egy évet a búd apest i mű egye temen töltöttem, de a tanulmányaimat a berlini Technische Hochschulen fejeztem be. A doktori disszertációmat Po- lányi Mihály védnöksége alatt írtam a kémiai reakciók elméletéről. Mint mérnök-doktor másfél évig a Mauthner bőrgyárban dolgoztam. De amikor a kvantummechanika megalapításáról értesültem, elfogadtam egy állásajánlatot a berlini Technische Hochschulen mint az elméleti fizika tanárának, Richard Beckcrnek asszisztense. Egy pár év után ott tanári címet kaptam, de csak címet, és így nagy meglepetés volt, amikor 1929 őszén meghívtak Prin- ceton-ba. Eg)' pár évig, azután félével Berlinbe, félévet Princetonban töltöttem mint az elméleti fizika tanára. Hitler hatalomraj utása cl küldött Németországból és azóta itt élek Amerikában. Ennek megvolt az a jó következménye is, hogy egész családomat - szüléimét és egyik nővérem családját - kihozhattam Amerikába, és így nem szenvedték át Hitler uralmának következményeit Magyarországon. Mindnyájan hálásak lettünk ennek az országnak. A tudományos pályám sok sikert hozott, de még több boldogságot okozott házasságom. Nemcsak bői dogságot adott, kél gyermekei is. Persze, éles fájdalmat is okozott, .amikor a feleségem elhunyt. De erre elő kellett készülnöm. Sok meleg emlék Jűz most is Magyarországhoz és a magyar irodalom sok élvezetet okoz, Vörösmarty és Petőfi a kedvenceim. November 16-án a Szövetség Rutgers Magyar Intézetével és az Amerikai Magyar Alapítvány Bolyai előadadássoroza- lávai közösen szervezeti egy előadási a centenárium alkalmából. A Szövetség tagja, Bergon János, a Hunter College fizika professzora vetített képekkel iiiuszlráil, gazdag tartalmi, érclekfeszííő előadásának ez voll a címe: "Az atomkorszak kezdete magyar tudósai". A Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör tagjai november 17-én, születése centenáriuma napján megkoszorúzták Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus sírját Princeton-ban Összeállította: Nagy Károly
