Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Származás és / vagy nyelveredet Megint késve kell észrevételt írnom: Deák Pál könyvismertetése az Amerikai Magyar Szó 2002 január 10-i számában jelent meg, és Marschalek Ákos magyar őstörténeti munkájáról szól, amely kéziratban várja a nyomtatást. A szerző szerint a magyarság a szkíták (szittyák) és a hunok népköréből származik, ezeknek a népnek a közvetlen rokona, és a finnugor rokonság elmélete a népünk előkelő ősmúltját lefokozó találmány. Kényes feladat olyan műről írni, amelyik nyomtatásban még nem jelent meg. Nem is bocsátkozom részletes vitába, egyetlen - de alapvető - tévedését próbálóm magyarázni. Ebbe a tévedésbe még mindenki beleeset, aki buzgalomból próbálta felderíteni népünk eredetét, de még egyik-másik valóban tudományos munka is elfelejti tisztázni, hogy: a nép és a nyelv eredete két külön ügy, a kettőnek néha alig van köze egymáshoz, és a magyarság esetében bizonyosan ez a helyzet. A Kárpát-medencébe érkező magyarság többféle eredetet hordozott magában, ősei több népi kötelékben éltek. A törzsnevek közül hat törökségi, egy finnugor, már ez is az egységes eredet ellen szól. Keveredett a törzsekhez szkíta (szittya) "töredék" is? Ha igen, még tarkább az összetétel. Hun felmenőkhöz tudományosan értékelhető nyom nem vezet, de azt nem járhatjuk ki, hogy a magyar előnép egy ideig a hun birodalom valamelyik keleti tartományában élt. A honfoglalók aztán keveredtek az itt talált, főleg szláv lakossággal (amelynek létszámról viták folynak), ahogyan Ady a nemes-úri "felsőbbrendűséget" arcul csapó versében a Gyáva Barla diákban megírta. Folyamatosan telepedtek hozzánk jövevények, szinte minden irányból. A mai magyarok ősei tehát tucatnyi etnikumhoz tartoztak. A jelenlegi lakosság génállományának igen nagy része, talán többsége indoeurópai. (A szkíta is indoeurópai nép volt!) Származás szerint tehát nem vagyunk vadidegenek Európában. A magyar nyelv azonban nem indoeurópai eredetű és jellegű. A tudomány a nyelvek származási (genetikai) - rokonságára vonatkozóan olyan kritériumokat állapított meg, amelyek csak az uráli eredet elvére alkalmazhatók. (A "finnugor" helyett manapság, a szamojédkutatás jóvoltából, inkább az "uráli" elnevezést használják.) Szerkezeti rokonságban vagyunk - az egész uráli családdal együtt - a Finn-öböltől Japánig terjedő hatalmas térség nyelveivel, de ez nem jelent közös származást, a nyelvészet más kategóriaként tartja számon. A magyar nyelv, a "vér"- örökségtől eltérően, keményen tartja a környezettől való különállást. Bár Auré- lien Sauvageot. a nagy francia nyelvész szerint a magyar irodalmi nyelv a finnugor hagyaték latinizált változata. Ha erőnek erejével szabadulni akarnánk az uráli eredet elvétől, akár az indoeurópai ősrokonságot is felvehetnénk. Néhány szavunk közös az ősindoeurópai vagy talán preindoeuropai nyelv azonos szavaival: nem (tagadószó), viz, ki (névmás) stb. Valószínűleg nem szóátvételek. Az őskapcsolatnak olyan formájáról lehet szó, amelyre a nyelvtudomány még nem talált kategóriát. Dr. Bán Ervin a nyelvtudomány kandidátusa ====:^ ---------- ... r.--............■■■■■&:■■ a.i a ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661^2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Emlékezés Breuer Marcel építészre Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.,. Úgy fekszik ő, ki küzdve tört jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti fel sem könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. Kosztolányi Halotti Beszéd című verse jól fejezi ki azt a fájdalmat és veszteséget, amit egy körünkből eltávozott kedves ismerős, barát hiánya jelent számunkra. Most, 2002 május 21-én, születésének századik évére emlékezve, Breuer Marcel Lajos huszonegy évvel ezelőtti halála juttatja e sorokat eszünkbe. A magyar építészek példaképüket, a nagyvilágot meghódító tehetség megtestesítőjét látjuk benne. Tizennyolc éves korában Pécsről indult el, hogy Bécs. a Weimar-i Bauhaus, majd a Cambridge-i Harvard Egyetemen eltöltött évek után megérkezzen a világ közepét jelentő New Yorkba és a sokkal csendesebb New Englands kisvárosba, New Ca- naan-ba. Élete éppen olyan ellentmondásos volt, mint a szakma. amely életét betöltötte. Versben így próbálta megörökíteni az építészet ellentmondásait: Építészet: Fülünkkel hallható színek,/ Szemünkkel látható hangok, / A dimenziók illata, /A kicsavart kő leve... Lajkó, mert így, gyerekkori becenevén ismerték, szólították barátai élete végéig, eredetileg szobrász, vagy festő szeretett volna lenni. A Bauhausban eltöltött évek alatt, főleg Walter Gropius igazgató hatására fordult érdeklődése előbb a bútortervezés, majd az építészet felé. Az a befolyás, amit Breuer a Bauhaus évei alatt kapott, mindenek előtt a művészet szerepét hangsúlyozta az iparosodás gépesítő, emberte-- len hatásával szemoen. U- gyanakkor ahogy a "boldog békeidők", viktoriánus, fe- rene-józsefi korát elfújta a nagy háború szele, ez a fiatal művész-építész gárda hadat üzent a régi divatú, áporo- dott stílusoknak is. A csecsebecsékkel zsúfolt szobákat, a nehézkes, faragott bútorokat, az ornamentikával teleaggatott épületeket sima falakkal, könnyű, új anyagokból készült bútorokkal, nemes arányú, díszítés nélküli épületekkel akarták felcserélni. Nem igazán "stílusról", hanem egy új felfogásról, szemléletről van itt szó. Ez ragadta meg a fiatal építészt Breuer háza New Canaanban és maradt irányító eszméje élete végéig. Vele együtt számos magyar fordult meg a Bauhaus falai között. Az ismertebbek között Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Bort- nyik Sándor, Tóth Imre (A- merigo). Breuer egyike volt azoknak az aránylag keveseknek, akik nemcsak megfordultak a Bauhaus falai között, hanem el is végezték az iskolát. Azután ott maradt mint tanár. A belsőépítész-szakot és az asztalos műhelyt vezette. Az iskola megszűnése után 1928-ban Berlinben próbált építészi gyakorlatot kezdeni. Az egyre romló gazdasági és politikai helyzet következtében ez nem tartott sokáig. Majd Spanyolországban, Marokkóban, Görögországban, Svájcban próbált szerencsét. Egy évet Magyarországon is eltöltött és bár Fisher Józseffel és Molnár Farkassal pályázatot is nyertek, itt sem tudott meggyökerezni. Ö- römmel vette 1937 nyarán régi tanárának, Gropiusnak a hívását és Amerikába, a Harvard Egyetemre jött tanítani. Az ország legnevesebbé vált építészei kerültek ki a keze alól. New York-i irodáját 1946-ban nyitotta meg, nevét a Modern Múzeumbeli kiállításon bemutatott családi háza tette ott ismertté. U- gyanakkor európai megbízásai is voltak. Magyarországon az ötvenes években külföldi folyóiratok- • ban fedeztük fel a nevét. így nem lehet csodálkozni azon, hogy 1956-ban New Yorkba ' érkezve első utunk hozzá vezetett. Csodálkoztunk azon, hogy annyi év után kitűnően beszélt magyarul. Évekkel később a véletlen úgy hozta, hogy én is ebbe a városba költöztem, ahol ő megtelepedett. New Canaan, mint a modern építészek (és építészet) Mekkája lett világhírű, mióta Breuer tanítványa Eliot Noyes rábeszélésére az eredeti "Harvard ötök" ide költöztek. Ma is, talán a világban egyedülállóan, 80 modern ház áll itt, amelyeket a helyi tanács igyekszik a telekspekuláció ellen védeni. Breuer legismertebb épületei a párizsi UNESCO központ (harmadmagával), a Minnesota-i SL John’s Abbey templom és a New York-i Whitney Múzeum. New Canaanban négy házat tervezett, amelyek közül kettő áldozatul esett a telek üzérek tevékenységének, lebontották őket. Második saját házát viszont új tulajdonosai nagy gonddal bővítették meg, Breuer volt társa Herbert Beckhard tervei szerint. Itt tervezzük a város vezetőivel és a mostani tulajdonos Arlene Stern segítségével a centenáriumi emlékezést megrendezni. Ezt megelőzően júniusban egy nagyobb szabású Breuer kiállítás lesz Minneapolisban. Goethe nevezte az építészetet "megfagyott zenének". Valóban, bár látszólag egy teljesen más műveszi alkotásról van szó, mind a kettő lényegében azonos elemekkel éri el a hatását. A motívumok ismétlődése, kölcsönhatása, a harmónia, az alapformák összjátéka adja meg . az építészet művészi értékét, csakúgy mint a zenei művét is. Ennek volt Breuer virtu- • óza, nevét az amerikai építészet nagyjai között fogják számon tartani. Emlékezzünk ' rá, mint a világot meghódított magyar honfitársra. Papp László
