Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-07-11 / 28. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, July 11, 2002 Esterházy ízek Connecticutban Van egy ínyenc (gourmet) klub Connecticutban, a Connecticut Women’s Culinary Alliance, ahol a főzés mesterei gyűlnek össze havonta, hogy tapasztalatcsere keretében megtárgyalják egymás receptjeit és meglátogassák a környék kiváló vendéglőit. Nemrégen a Fairfield-i Budapest Gyöngye (Pearl of Budapest) magyar konyhájának főztjével ismerkedtek. Ebben a hónapban a Westport-i Tartine vendéglő francia szakácsa remekelt. Az est meglepetése Szabó Kovács Ella (természetesen klubtag) hozzájárulása volt a vacsorához egy Esterházy szelettel. Szabó Kovács Ella a magyar desszertek művésze. Most rendezi sajtó alá a magyar és szomszédos országok édességei recept gyűjteményét, amelyet Desserts along the Danube címmel előreláthatóan a Harvard Cammon Press ad ki. Külön emelte az est jelentőségét a híres szakácsművész, Rick Rodgers, a megtisztelő Bon Apetit American Food and Entertainment-díj kitüntetettjének részvétele. Éppen aznap érkezett vissza Budapestről., ahol huszon-egynéhányadik könyvéről tárgyalt. A KalTehaus: Exquisite Desserts from the Classic Cafés of Vienna, Budapest and Prague, a Clarkson Potter kiadónál jelent meg. Ebben a diótorta recept Szabó Ella gyűjtéséből származik. Rodgers véleménye szerint Európa legjobb desszertjeit Bécsben és Budapesten csinálják, ezek verik még a híres francia és olasz pékségek készítményeit is, Prágát (szerinte) említeni sem érdemes Rodgers Rick, Szabó K. Ella, Papp László, dr. Hámori Jenő Muzsikaszó a ligetben Amikor feljajdult a harmonikaszó, nem hittem a fülemnek. Talán csak képzelődöm! De nem: tisztán hallom, alig néhány lépésnyire tőlem, egy harsogó igyekezettel lombosodó bokor mögül. Óvatosan félrehúzom a bokor egyik ágát. Semmi kétség. Ismerem azt az alakot, aki a pádon ül, és ismerem a harmonikát is, amit a szájához illesztve oly áhítattal fúj: "A csitári hegyek alján! . . ." Hogye mindennapi jelenség miért döbbentett meg a minap a Városligetben, szokott sétám közben? Mert ráleltem a múltkorjában eltűnt szájharmonikára. Egy Írásom, a babakocsis csavargóról szólt. Egy hontalanról, az együgyű Imre bácsiról, aki minden vagyonkáját egy babakocsiban tolta maga előtt. Hogy ne lopják el tőle. Jóba lettünk. Egy pádon üldögéltünk, s beszélgettünk is. Gyakran harmonikázott nekem, sok szép magyar nótát ismert, azt is elfújta egyszer: "Most van a nap lemenőben, kimegyek a temetőbe . . ." Aztán egyszer csak elmaradt mellőlem. Érdeklődtem utána. így tudtam meg, hogy kórházba került. Sokáig tűnődtem, meglátogassam-e? Hiszen nem barátom. nem rokonom, nem is tudom, ki fia, borja az öreg csavargó, akit legútóbb egy István utcai lakásból telepítettek ki. Amikor mégiscsak az emberség győzött bennem. már elkéstem. Meghalt közben. De a kórház raktárában ott állt a babakocsi és benne minden vagyona az öregnek. Mondták, elvihetem, ha ismerősöm. Nem vittem el, csak a szájharmonikát. Istenem, hogy tudta fújni, két tenyere közé rejtve, ráhajolva, könnyes szemmel fújta, mintha ő zokogna, nem is a szájharmonika. Ugyéreztem, hogy jussom van ehhez a hangszerhez. Sokáig a zsebemben hordtam, mindig nálam volt. amikor a Városligetbe indultam. Hátha jön egyszer, aki tud rajta muzsikálni, akkor neki adom. Közben magam is próbálgattam, bele-belefújtam. így történhetett meg, hogy ellopták tőlem. Vagy talán a pádon felejtettem, az is meglehet. S most jelentkezett a harmonika. felsírt, amikor meglátott. talán régi gazdáját siratta, vagy nekem akart üzenetet átadni. Mit tegyek? Szólhatnék egy rendőrnek is, kérem, biztos úr, ez az idegen, ismeretlen csavargó, ez a hózentrágeres, gubancos hajú. rőt szakállú ellopta ezt a hangszert. Tőlem lopta el egyszer, amikor nem voltam elég óvatos. Vegye el tőle, őt meg verje vasra, vigye a dutyiba, úgyis oda vágyik, mert ott naponta kap meleg ételt. Én meg boldogan raknám zsebre a megkerült harmonikát, otthon megfürdetném, megtisztogatnám, úgy venném a számba. De hát rendőr errefelé nagyon ritkán jár, olykor ugyan elsuhan egy rendőrautó, de semmi értelme nincs megjelenésének. Még a madarak sem riadoz- nak tőle. Végül úgy döntök, legjobb lesz, ha magam veszem a kezembe a dolgok intézését. Széthajtom a bokrot, kilépek a zöld hajtások takarásából, aztán hipp-hopp! a pad mellett termek, és leülök a szájharmonikázó csavargó mellé. Oldalról rám sandít, de nem hagyja abba a muzsi- ' kálást. Figyel csak. Alighanem a menekülésre gondol. Ha elfutna, utói sem érném, fiatalabb nálam, s nem botra támaszkodva jár, mint jó- . magam. A muzsika szól, jajgat, sír, rimánkodik, lobog a tavaszi ég alatt, felhőkön nyargal, a szívembe karmol, ki kellene kapnom a kezéből a szájharmonikát, aztán karjába kapaszkodva jól megrázni: "Nem ismer? Maga lopta el ezt a hangszert tőlem ezen a pádon? No, feleljen, mert ha akadékoskodik vagy tagad, akkor én olyat csinálok . . ." így kellene, bizony. De mit csinálnék, ha letagadná? Gondolom, semmit. Csak dadognék. Talán bocsánatot is kérnék teile, hogy megzavartam. Végre abbahagyja, a zene lehull, a lábunk előtt vonaglik egy ideig, aztán elfut valamerre, már csak a visszhangja él bennem. "Maga ismerte azt a vén csavargót, a babakocsist?" - kérdeztem végül halkan- Csak bólint. Lehet, hogy nem mond igazat, de én elhiszem neki. Ugyanolyan ágrólszakadt ő ■ is, szakasztottan olyan. Testvére is lehetne, vagy régi iskolatársa, földije, kedves rokona, atya-fia. "Meghalt" - mondom nagyon halkan, szinte csak súgva. Intett, hogy tudja. Aztán újra két markába fogta a vézna hang szert. Én meg a bánattól űzve elindultam hazafelé. Elkísért a harmonikaszó. Még most is hallom: "Most van a nap lemenőben . . ." Illés Sándor j Nyár j ) Szilágyi Domokos verse ( ) (1938-1976) \ ) Hajadon fűzek, búzahőhiták ( . ) csupa illat és virág a világ \ < csupa illat és csupa kedv, csupa ) ( libegés: lányokon selyem ruha - ) \ emitt a pipacsok: ? ) piros kis pamacsok, ( ) amott, az ég alatt ( ( pisze szellő szalad, \ a felhő szétszakad, \ 1 s látszik egy kék falat i 1, égholt - alatta sírul el a nyár, 1 (| a pacsirtaszóval frissen kiabál: (1 I Én játszom ugyan, 1 j de ti | Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7'30-kor műsort közvetít a Manhattan^Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Illés Nándor ► Előfizetett hívó kártya : 1 5.9 cent/perc HUhSSUGhéaaéh&BÍSI (Magyarországon hívott Mobil és házi telefonra !!!!) ^' v ► (800) előhívószámmal: ti .9 cent/perc |g. yTL-. ÉjilÉ ► Direkt hivás( 011-) : 20 cent/perc ||; lllfe ( Magyarországon hívott Mobil és házi telefonra !!!!!!) I • ► USA-n belül: 5.9 cent/perc ^ ► Magyarországról az USA-ba: 27 cent/perc-Románia 18.9 c/p Bucharest 12.9c/p előhívó számmal | ~ Ro mánia dj re kt h ív ás (011) 22 cent/perc Bucharest 15 cent/p J Németország, Ausztria, Kanada, Ausztrália, Swéd, Svájc, Francia, UK= 6.9c/m (
