Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-11-07 / 43. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 7, 2002 Némethy Kesserű Judit Az Argentina-i magyarokról Lakossága ma 36 millió, a fővárosé, Buenos Airesé külvárosaival együtt 13 millió. Egész Magyarország lakossága bőven elférne Nagy Buenos Airesben Az évek óta menekülttáborokban tengődő közép- és kelet-európai "dípík" számára elsőnek Argentína nyitotta meg kapuit. Perón elnöknek akkortájt'tervszerű népesítési szándéka volt, ugyanis évente 50 ezer személyt akart betelepíteni Spanyolországból és Olaszországból. Kellő számú jelentkező hiányában a hivatalos verbuváló megbízottak a nyugat-európai menekülttáborokba mentek érdeklődők után nézni. Finnek eredményeként 1947 és 1949 között több ezer magyar menekült érkezett Buenos Aires kikötőjébe. Az akkori igen jó gazdasági viszonyok között szinte mindenki azonnal talált munkát és bérlakást is. Ebben páratlan segítségükre volt a már ott élő ún. "régi" magyarok széles rétege, akik tolmácsolással, tanáccsal, összeköttetéssel, sok esetben pénzkölcsönnel, kezeskedéssel, bútorral, vagy egyéb háztartási felszereléssel önzetlenül ellátták az újonnan érkezetteket. A "régi" és "új" magyarok társadalmi háttere és érdeklődési köre viszont merőben különbözött. Az újonnan jöttek nem szívesen vettek részt a már meglévő magyar klubok életében: saját gyülekezőhelyre, kulturális intézményekre vágytak. így történt, hogy két éven belül, - a semmiből - hatalmas szellemi életet hoztak! létre: központi székházat nyitottak Centro Húngaro néven, működött szabadegyetem, tudományos akadémia, színház, volt magyar könyvkiadás, sajtó, s emellett számos társaság alakult: a Magyar HarcosokBajtársi Közössége (MHBK), a férficserkészek, az argentin-magyar kulturális társaság, később a tüzérek, a mérnökök egyesülete. Egy kis statisztika: Könyvek: 7 könyvkiadó az évek' során (1948 és 1968 között) 155 magyar könyvet adott ki: kiváltaképpen magyar| klasszikusokat és olyan szer- j zők műveit, akik otthon tilt- . va voltak. Sajtó: 1948 és 1968 között , 62 emigrációs lap jelent meg Argentínában, amelynek 34 százaléka öt évnél tovább élt. Ma az egyedüli túlélő a Dél- Amerikai Magyar .Hírlap, amely az 1929-ben megala pított Dél-Amerikai Magyarságnak egyenesen jogfolytonos utóda. Szerkesztője évtizedek óta a ma már 82 éves Czanyó Adorján. Létrejött a Mindszenty Akadémia és Pázmány Péter Szabadegyetem, ahol előadás-sorozatok, ankétok, vitaesetek, tanfolyamok zajlottak. Voltak ezenkívül színi- előadások is. Magyarország legjelesebb színészeivel (Pá- ger Antal, Vaszary Piroska, Szeleczky Zita, Hajmássy Miklós, Cselle Lajos, Szilassy László, Komár Júlia, Eszényi Olga játszott - eleinte együtt, egy színpadon!) Húsz év alatt összesen 117 előadást tartottak Argentínában, és 99 darabot adtak elő. A színjátszó nagyszámú vendégszereplést rendezett Brazíliában, sőt még Venezueláig is eljutott. Hajmássy és Komár kivételével mindnyájan továbbvándoroltak. Ezen a téren az argentínai emigráció érte el a legnagyobb eredményeket. Az odaérkezett nagyszámú pedagógus és nevelő között dr. Girsik Géza és felesége, Piri néni kezdtek hozzá elsőkként - már 1949-ben - a kolónia apró gyerekei oktatásának, folytatva azt a munkát, amelyet 1945-ben, az innsbrucki menekülttáborban indítottak. Magyar gyereknyaraltatást is szerveztek, kihasználva a Fundación Éva Perón ingyenes programját. így adódhatott, hogy 1950-ben egy egész kis csapat emigráns magyar gyerek együtt nyaralhatott ingyen. Emellett nagy volt az ifjúság kulturális igénye és ez irányban való szervezkedése. így indult be a Centro Húngaro ifjúsági csoportja. 1950-ben havi irodalmi délutánokat rendeztek, szavala- tokkaltarkítottelőadásokkal. Ebben a Mindszenty Akadémia tagjai is közreműködtek, előadásokat tartottak. így jött létre 1952-ben a Pázmány Péter Szabadegyetem, az ifjúság igényeit kielégítendő. Ifjúsági vonalon az Argentínába érkezett katolikus Angolkisasszonyok Rend végezte a legjelentősebb munkát. Ők teremtették meg a Plátanosi Intézetet, amely eleinte bentalkóként fogadta a kolónia gyerekeit. Az intézet nagyrészt az egész kolónia közadakozásából jöhetett, létre: az apácák családról családra járták végig a kolóniát, és mindenki anyagi le-' he tőségeihez mérten vásárolt tőlük ún. "téglajegyeket". Máter Juhász Mária is angolkisasszony volt és az ő leleményességének, személyes varázsának, és nem utolsó sorban pedagógiai tehetségének köszönhető a Zrínyi Ifjúsági Kör megteremtése 1952-ben. Utolsónak említem u- gyan, de fontosságban elsődleges a külföldön működő Magyar Cserkészszövetség munkája, amelynek elejétől kezdve Bodnár Gábor volt a spiritus rectora, egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig. Az e szövetség kötelékébe cserkészcsapatoknak meghatározó szerepük volt - és van még ma is! - az ifjúságnevelésben, valamint az utánpótlás biztosításában. Argentínában már 1948- ban megindult a szervezkedés, a valódi cserkészmunka pedig ifjúsági szinten 1952- ben kezdődött el. Ekkor érkezett ugyanis Argentínába Nt. Leskó Léla ev. lelkész, aki Buenos Airesben fiú cserkészcsapatot alapított. Buenos Airesben a fiú- cserkész-szeivezkedés' nemsokára a lánycserkészmunka is követte, a szintén angolkisasszony Máter Bodolai Margitnak köszönhetően. 1955- ben már négy cserkészcsapat működött. A 60-as évek elején együttesen 250-nél több aktív cserkészt tartottak számon. Argentína állandó jellegű politikai és gazdasági válsággal küzd. Ezek óhatatlanul kihatással voltak (és vannak ma is!) a magyar koloniális életre. Már az 50-es évek végén, az első gazdasági krízis alatt, egész családok kezdtek továbbvándorolni az Egyesült Államokba és Kanadába. Igen sok fiatal került így el Argentínából. Már akkor kezdett csökkenni a kolónia létszáma. Többnyire minden emigrációról megállapítható, hogy a második generáció után tö rvé nysze r űe n fe lgyorsu 1 egy természetes asszimilációs folyamat: a kezdeti beilleszkedés után szükségképpen bekövetkezik a környező világba való felszívódás, amely általában "a nyelv és gyakran az identitástudat elvesztését jelenti. Az asszimiláció tehát elkerülhetetlen, magyar berkekben is. Ezért érdekes tünet, hogy Dél-Amerikára vonatkozóan mindez csak részben érvényes. Némiképpen ugyanis kitolódott ez az asszimilációs folyamat, jóllehet semmi "friss vér" nem érkezett a kolóniákba az 1956-os magyar forradalom óta. Churchill és Magyarország John Lukács, a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel jutalmazott amerikai történészprofesszor és író a budapesti Brit Nagykövetségen tartott előadást a fenti címmel. Megemlítette, hogy az angol államférfiaknak elképesztő tárgyi tudása volt a világtörténelem adatairól és fordulatairól, s amikor fiatalon családtörténeti könyvet írt, abban oldalakon át foglalkozott Magyarországgal, különösen a Rákóczi felkeléssel, Dikács szerint Churchill leírásai nemcsak pontosak, de teljesen elfogadhatóak még a sok mindenre kényes magyar történészek számára is. 1919-ben, mint Lloyd George kormány tagja, egy kabinet ülésen az osztrák-magyar birodalom feloszlását negatív fejleményként ítélte meg, s megjósolta, hogy "Kelet-Európa új államai szorongatott helyzetbe kerülnek a bolsevik Oroszország és a háborús vereségből magáhoztérő Németország között. Churchill az 1920- as évékben szinte egyedül állt a vezető nyugati polittkusoK sorában azzal a nézetével, hogy a versaillesi és a trianoni egyezmény egyaránt elhibázott volt, és revízióra szorul. Mintegy tíz évvel később pedig azt írta egy cikkében, hogy "két területi problémát feltétlenül revizíó alá kell venni Európában. Az egyik Danzig, a másik Erdély kérdése." Winston Churchill Sztálint és Rooseveltet egyaránt helyreigazította, amikor Magyarországról tévedéseket állítottak. Sztálin arról beszélt neki, hogy Oroszország határos Magyarországgal, Roosevelt pedig a Balkánra helyezte országunkat. John Dikács szerint Churchill előre látta, hogy a kommunizmus egy idő után meg fog bukni, a szovjet birodalom pedig fel fog oszlani. 1944-ben Franciaország felszabadulása után, de Gaulle tábornokkal beszélgetett. De Gualle aggodalmát fejezte ki, mert az Egyesült Államok nem akadályozza meg, hogy a Szovjeliunió Kelet-Európábán úgy garázdálkodjon, mint "egy éhes farkas a birkák között". Churchill azt felelte, hogy a farkas falánkságát majd kemény gyomorégés fogja követni. Moszkva nem lesz képes megemészteni a felfalt Kelet-Európát. 1952-ben pedig azt mondta személyi titkárának, Jock Colville-nek, hogy ha megéri a hetvenet, akkor még láthatja majd hogyan tűnik el a kommunizmus Európa e részéről. Sajnos Colville viszonylag fiatalon meghalt, de a nyolcvanas években lett volna hetven. John Lukács Bismareckot idézte, aki úgy vélte, hogy egy nagyon bölcs államférfi a legjobb esetben öt évre lát előre. Ehhez tette hozzá, hogy Churchill több mint harminc évre kitekintve is tudott helytállónak bizonyult jóslatokat tenni. Sárközi Mátyás Richard Hislop MAGYARORSZÁG 1956 Ahol a rabság láncai lehulltak, Most élni kezd a lelkiismeret. Fölkelt egy nép és romjain a múltnak Kossuth nevével kezd új életei. Kik holt apáik örökébe léptek, Kiket hajdan a nagy Kossuth dicsért, Harcolnak újra, Európa, érted, S a szabadságért hullatják a vért. Fennen lobog a porba hullott zászló, A szabad népek büszke . zászlaja . Csodáid Nyugat - a némasága vádló, Ki fé! világgal harcol egymaga. Hát állj meiié és sújtsál ie a drága Szabadságunknak újabb zsarnokára! Angolból fordította: Toiias Tibor Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattao. CabeI-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly
