Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-02-14 / 7. szám

Thursday, Feb. 14, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. OHIO Boldog Klára Riverdale orvosa Az Amerikai Magyar Szó 2002-ben a 100 éves évfordulóját ünnepli. Nagy előkészületek folynak hiszen 100 esz­tendőben nagyon sok minden belefér. Első világháború, a második világhábo­rú, az 56-os forradalom, 2001 szeptem­ber 11-e. Sokan ezekről a nagyvilágot rengető eseményekről fognak írni, de nem úgy én. Én megmaradok a min­dennapi hőseink mellett, akik az életünket igyekeztek szebbé és jobbá tenni és kedvenc újságunk olvasói voltak, hosszú éveken keresztül. Dr. Honig Sándorról szól most a történetem, akit még ma is, halála után egy évtizeddel úgy emlegetnek, mint a Riverda­le Orvosa. Szív, lélek és test orvosa volt. Nem csak náthával, reumával, szív panaszokkal keresték fel az emberek, de lelki problémáikra is mindig találtak gyógyírt Honig doktornál. Lelkileg megrendült páciensekkel órákig foglalkozott, úgy személyesen mint telefonon keresztül - egy fillér nélkül -. Pár évvel a halála előtt még "housecall-t" is csinált. Éjjel, nappal, hétköznap és vasárnap egyaránt ment gyógyítani a betegeket. Egy vasárnap, amikor egy bereg gyerektől jött haza, felesége, Mimiké megkérdezte, hogy vasárnapi díjat számított-e fel "nem éppen" jött a válasz "még én adtam pár dollárt, hogy a gyógyszert ki tudják váltani". Ilyen ember volt Honig doktor! Már gyereknek elhatározta, hogy orvos lesz. Ezen elhatározását az akkor zsidótörvények keresztül húzták. De a jó Isten és csoda útján gondoskodott róla, hogy mégis doktor lett. Kis családi házukban Miskolcon egyre nagyobb aggodalommal szemlélték Hitler növekvő hatalmát, de élték a mindennapi életüket. Az édesanya elláta a családot úgy ahogy szokta; sütött, főzött takarított. A ház elejét is minden reggel felsöpörte, nem akat hinni a szemének, amikor a hervadó falevelek közt egy pénztárcát talált. Felvette, kinyitot­ta, a pénzt megszólta. Nagy összeg volt. Elég volt arra, hogy • Sanyi Bécsbe menjen és megkezdje az orvosi egyetemen a tanulmányait. Kiválóan végzett, orvos lett, ahogyan azt megálmodta. Egész életét a csoda jegyében élte le. Segítette, gyógyította az embereket, akik hálával és szeretettel emlékeznek még ma is Riverdale Orvosára Bittó Boldog Klára Levél Magyarországból Itt rendkívül hideg volt, a templomban is legalább mínusz hat fok volt. Ezért egyes kopasz emberek a fejükön hagyták sapkájukat. Nem tudom, hogy a szent liturgia ilyen esetekre mit ír elő. Végtére az északi sarkon sem lehet megkövetelni a fejfedő nélküliséget.Egyébként nem tudom a sapka ideoló­giáját sem, a nőknek miért lehet viselni, holott nekik van több hajuk, és a férfiaknak miért kell levenni, holott a zsinagógá­ban direkt felteszik. Mindig az jut eszembe erről a sapkaviselési következetlen­ségről, hogy vettem egyszer a Lukács fürdőben a bátorságot és fedetlen fejjel (némileg kopaszon) úszkáltam. Egyszercsak rámfütyült a fürdőmester. Követelőzött, hogy öltsek fejfedőt. Mellettem úszott egv szakállas ember, szép . félméteres szakálla, mint medúzafej gorgószétterültfeje körül, rámutat­tam, őneki nem kellene valami "szörvédelem?" "Az más, mondta a szigorú szerv, a szakáll az mehet". A hidegről eszembejut, mennyit szórakoztunk finnországi együttlétünkkor azzal, hogy a finn nyelv milyen jó rokona a magyarnak! Olvastuk, hogy mümelle, s megtudtuk, hogy ez üzletet jelent. Olvastuk, hogy jenö és ez nyulat jelent. Bár becsülöm a nyelvészeket a finn-magyar nyelvrokonság felfede­zése miatt, azért a százötven közös finn-magyar szóért nem tenném tűzbe a kezemet. A germán nyelvekből ennek legalább a kétszeresét vettük át, s nem is beszélve a szlávról. De az, hogy egy szép könyv cime így hangozzék: Laulu tulaipunaises- ta kukástaa (dal a tűzpiros virágról), bármennyire dallamos, nem igazi bizonyítéka rokonságunknak. Cellmeyer Ferenc Az alma kirgizül is alma A csabanok, a szakállas hegyi pásztorok földje, ahol távoli rokonként üdvözlik a magyart Magyar embert talán még nem is látott ez a határőr, egyáltalán, külföldiből is ke­veset, hiszen a Kína eldugott szegletéből Kirgizisztán eldu­gott szegletébe vezető 3;752 méter magas Torugart-hágón a nyári főszezonban is csak . legfeljebb heti 20-25 külföldi halad át. Lehet, hogy kevés magyar jár erre, de a félig még min­dig nomád kirgizek nagyon szívesen látnak bennünket: úgy tanulják az iskolában, hogy távoli rokonok vagyunk. Ezt emlegeti az első város­ban, Narynban az önkor­mányzati tisztviselő, a magas­hegyi legelőn a jurtában élő pásztor, de még a fővárosban is az étterem vezetője. A közép-ázsiai türk népek bizony mind a mai napig büszkén állítják: a messzi Európában van egy nép az ő fajtájukból. Ha a négymilliós nép fiaira-lányaira nézünk, nehéz elgondolni a legtávo­labbi rokonságot is, hiszen a kirgizek jellegzetesen ázsiai . arcúak, nagyon erős mongol hatással. De egy maréknyi szó nagyon árulkodó: balta, alma, szakáll vagy éppen a "kicsi", ezek ebben a formá­ban érthetők kirgizül is.- Tudjátok, a kirgizek még valamikor régen az Eni- szej - vagyis "anya-völgy" - folyó környékén halásztak- vadásztak, és a magyarok is ott éltek azon a környéken - magyaráz lelkesen Murat, egy biskeki használtautó-ke­reskedő. Hisszük is meg nem is a történetet, hiszen a mi hivatalos változatunk szerinti Ural 800-1000 kilométerrel nyugatabbra van. Őstörténetben igen gaz­dag Kirgizisztán, annál is inkább, mert "rendes" törté­nelme nem nagyon volt a népnek. Nincsenek itt régi romvárosok, egykori nagy uralkodók sem voltak ezen a nomád vidéken. A XIX. szá­zad második felében törték meg az oroszok a pásztorko- dó hagyományokat, azt is leginkább csak az ország é- szaki részében. Az egyik őstörténeti monda éppen a nép nevét próbálja magyarázni. "A messzi múltban volt negyven leány - kir kiz -, aki leeresz­kedett a Meleg tó (Issyk Kul) köré, és az ő utódaik­ból származik a negyven kir­giz klán." Szó, ami szó, min­den könyvesboltban kapható egy kis plakát, amely ponto­san negyven nagycsaládot nevez meg név szerint, és rSen . -x'‘ Jurta a kirgiz hegyekben elvileg minden magára vala­mit is adó kirgiznek tudnia kell, melyikhez is tartozik. Az ország zászlaja pedig - immár tíz éve, a függetlenség elnyerése óta - vörös alapon a tűző Napot ábrázolja, melynek éppen negyven su­gara van. A nemzeti őstörténeti kultusz netovábbja azonban nem ez, hanem a legendás hősről, a Manaszról szóló hőseposz. Ez amolyan kibő­vített csodaszarvasmonda, versben elbeszélve, méghoz­zá igen hosszú versben. Becslések szerint az Odüsszeia terjedelmét húsz-. szorosan haladja meg ez az epikus költemény. A kirgiz társadalom leginkább megbe­csült tagjai a manaszcsik, akik igen hosszú szakaszokat képesek átadni az eposzból emlékezetből, nagy révülettel átélve. A nomád-vadászó ősiség azonban nemcsak szavakban él. A közutak mentén har­minc-negyven kilométeren­ként vadállatokat ábrázoló • szobrok üdvözlik a Ladák és Volgák vezetőit. Leggyako­ribb a szarvas, de kedvelt egy sasféle madár is. A városo­kon belül viszont még min­dig ott mutatja a helyesnek vélt utat Lenin. Más közép­ázsiai államokkal szemben itt senkit sem zavar a szovjet múlt, az orosz kötődés. Ha nyelvi rokonság nem is állapítható meg egyértel­műen, egy dolog biztos: vala­milyen lelki közösség, mély barátság hamar kialakul ma­gyarok és kirgizek között. A negyvenöt körüli Galina a peresztrojka ideje alatt még idegenvezetőként csoporto­kat is vitt Magyarországra. Itt tanulta meg az egyetlen magyar mondatot, amelyet napokon át nem árult el és a legvégére tartogatott: Búcsú­zom önöktől, kedves vendé­geim. Bán Csaba ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba ' Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel!

Next

/
Thumbnails
Contents