Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-06-13 / 24. szám
Thursday, June 13, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. * Újabb magyar arcképe amerikai bélyegen Kossuth Lajos volt az első magyar, akinek a tiszteletére az Amerikai Posta bélyeget bocsátott ki a "Champions of Liberty" sorozatban. Utána Kármán Tódornak a léghajtásos repülés "atyjának" szentelt bélyeget az amerikai Posta. Ormándyjenő és Széli György képe a Nagy Karmesterek, Lugosi Béláé pedig a Filmek szörnyei sorozatban jelent meg. Most pedig Harry Houdini érdemelte ki ezt a kitüntetést. Mi köze "Amerika legnagyobb bűvészének a magyarsághoz"? . Az, hogy ő Weiss Erich néven Magyarországon született 1874 március 24-én. 1926-ban Detroitban halt meg. Négy éves volt, amikor szülei, Sámuel és Cecilia, a gyermekekkel és testvéreivel emigrált és Appletonban, Wisconsin államban telepedett le. A család nagy szegénységben élt, és sok belső viszályt látott. Egyik konfliktusra adó ok volt, hogy a zsidó vallású Harry, katolikus lányt vett feleségül. Bess-t később ezért Houdini végrendelete ellenére nem engedték mellé temetni a New York-i Machpelah temetőbe, hanem Hawthorne (NY)- ban talált végső nyugodalmat olyan neves emberek mellett, mint Babe Ruth és Jimmy Cagney. Gyermekük nem volt A kistermetű és iskolázatlan Houdini rendkívül atlétikus és eltökéltvolt. Gyermekkora óta vonzotta a bűvészet és nevét is egy akkoriban híres bűvésztől kölcsönözte. Eleinte' mindenféle mutatvánnyal próbálkozott, különösebb siker nélkül. Ettől annyira elkedvetlenedett, hogy 1896-ban abba akarta hagyni a pályát és húsz dollárért hirdette felszerelését és trükkjeit eladásra. Szerencsére senki sem ajánlkozott . vevőként. Két évvel később azonban megtalálta igazi hivatását, és élete további során mint a nagy "megmenekülő" lett ismert. Minden elképzelhető kötelékből, bilincsből, láncokból, kényszerzubbonyból pillanatok alatt ki tudott szabadulni. Élete vége felé új mutatványt talált ki: élve eltemette magát és másfél órát töltött vízalatti koporsóban. Végül ebben is temették el. Houdini (Weiss Erich) képessége, hogy a leglehetetlenebb helyekről is ki tudott menekülni és az a tehetsége, hogy mutatványait a legnagyobb hírveréssel népszerűsítette, kiérdemelte azt a posthumus kitüntetést, hogy képe (amelyet egy korabeli hirdetésből másoltak le) az amerikai posta 2002- es kiadású bélyegén szerepeljen. P.L. ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönne Ír az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, ‘Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondos ággal dolgozik, keressen fel! Terjessze a Magyar Szó-t BEMUTATÓ UTÁN BemutattákBudapesten a Bánk bánból, Erkel Frerenc operájából készült filmet. Látványos előadás, ünnepé-* lyes premier. Nemzeti eseményként hirdette a kormányoldal, választási kampányeseményként az ellenzék. Elkészítésére korlátlanul költöttek, egymilliárd forintnál többet - az adófizetők pénzéből. Színészektől, újságíróktól azt hallottuk, hogy elég jó film. Művészi értékének megítélése az esztétákra tartozik. Én a benne kódolt politikai üzenetről elmélkedem, amelyet megrendelői kívántak tőle, és amelytől a m agu k nemze ttanának igazo- lását várták. Valóban a nemzet önvallomása lenne? Olyan érvénnyel szólna magyarságról, mint Verdi operái az olasz nemzet születéséről? A műválasztás és a körülmények meggondolását figyelembe véve, azt kell mondanom: kételkedem benne. Erkel Ferenc kiváló zenei tehetség volt. Talán nem kisebb tehetség Liszt Ferencnél (aki nagyra becsülte őt). Ám a két muzsikust két teljesen különböző módon irányította a sors. Liszt elment a nagyvilágba, vitte magával a magyar emlékeit (vagy amit magyarnak tartott), és egzotikumként beépítette őket a maga nagy nyugati romantikájába. Erkel Magyarországon maradt, és hűségesen komponált a nemesi közönségnek meg annak a polgárságnak, amely magyar érzésben a nemességhez akart hasonulni. Mint operaszerzőnek ez a hazai közeg szabta meg a mozgásterét. Az Erkel-operák előadásában zökkenőket okoz a prozódiai eltolódás: a zene nem "fekszik rá" pontosan a szövegre. Mihály András, az Opera egykori igazgatója, azt mondta egyszer a televízióban: "Mennyivel jobban hangzanának ezek az áriák, kettősök olasz szöveggel!" (Gondoljunk Bartók Kékszakállújának pontos prozódiai összhangjára!) A hazai nagyopera-komponálás első komoly próbája, a külföldi mintáknak a kezdetre jellemző erős hatásával. A Bánk bánt természetesen így is filmre lehetett volna vinni, különösen, ha a szövegkönyvíró elsimítja a zökkenőket. Hiszen a hazai szellemi fejlődés egy értékes útjelzőjéről van szó. Történelmi vonatkozása: az ország önszemlélete ilyen volt másfélszáz évvel ezelőtt. De a film mai aktualizálás céljából készült! Aki megismerhette a huszadik századot, értetlenül kérdi: miért nem Kodály- művet választottak megfilmesítésre? A Háry János kevéssé jöhetne szóba, mert már legalább kétszer vászonra vitték, de van Székelyfonó, és Kodály két színműhöz írt kísérőzenét. Megint idézem Mihály Andrást; Kodályról azt mondta: "Csodálatos, hogy ez a zene mennyire magyar!" A Zenei lexikon azt írja róla: "ez már nem ma- ; gyáros, hanem magyar zene." Vagyis nemzeti szempontból egyetemes érvényű, hiteles magyar hang, nem egy ren- dé, egy világnézeti szféráé. A huszonegyedik század világközösségébe kerülve csak az | ilyen szellemi vértezetvédhet meg bennünket az önelvesztéstől. Dr. Bán Ervin A nagy cél Nemzedékek nőttek fel magyar- és világirodalomtörténetén. Nemzedékeket tanított meg az olvasás, az irodalom szeretetére, az álmodozás fontosságára. Nemzedékeknek volt kedves könyve több szépirodalmi munkája, különösen utolsó regénye, az Utas és holdvilág. Ha élne, bizonyára csöndes iróniával nézné a művei ellen áskáló- dókat, akik a "tudós" és "mély" elemzéseket hiányolják irodalomtörténeteiből, miközben mindaz, amit tudományosnak eladott köntösben írnak, olvashatatlan. Szerb Antal 1941 és 1943 között írt Naplójegyzetei most jelennek meg először könyv alakban - az író születésének 100 évfordulójára. Piarista diákként 1914 március 19-én vetette papírra először a nagy célt: "Elhatároztam, hogy részletesen fogok naplót vezetni . . ." Kiadásra nem szánta, amit leírt, a Petőfi Irodalmi Múzeumban lévő kéziraton nincsenek javítások, változtatások. De a tény, hogy megőrizte a füzeteket, feljogosítja az utókort a publikálásra - mondja az előszóban Tompa Mária, a szöveg kutatója és gondozója. Kamaszkori vágyak és álmok, az írás kényszere és gyötrelme, a test parancsai, folytonos azonosságkeresés: mit akarok? miért vagyok? milyen vagyok? milyen legyek? A barátság fontossága, félelem az emberektől, misztikus és vallási hajlamok, hipochondria. A szerelem megpróbáltatásai, törekvés az önfegyelemre. Szellemi útkeresés, iszonyodás az absztrakt spekulációktól, a benne megszülető "scienza nuova". A mágikus idealizmus kora, amikor "minden Szerb Antal azon múlik", hogyan tudja "megtalálni a szálakat, melyekkel a dolog az éggel összefüggenek". Az igényes ember felfedezése: "a kiábrándultság nem a dolog elégtelenségében van, hanem a magam elégtelenségében". Filozófiára, erkölcsre, vallásra vonatkozó gondolattöredékek 1924 végéig. Akkor a napló megszakad. A fonalat 1927-ben veszi fel újra írója, de innen az már nagyokat szakadozik. 1930-tól csak "szúrószavakban" folytatódik a napló, aforizmaszerű vagy emlékeztetőnek látszó feljegyzésekkel, mintha Szerb Antal azt remélte volna, hogy később kibonthatja őket. A kötet függelékében hét olyan írást (tanulmányok, egy novella, egy interjú) olvashatunk, amelyek a Naplójegyzetek megértését segítik. A "maga fölött Ítélkezés" könyvét, az önpszichoanali- zálás megragadó és megható dokumentumát tartja kezében az olvasó. Ha belefogott, aligha teszi le. Legyen a Szerb Antal-művek forrásvidékét kutató irodalomtörté- j nész vagy bárki, akit érdekel j a XX századi ember sorsa. Szerb Antal: Napló jegyzetek, 1914-1943 Magvető, Budapest, 2001. Margittal Gábor
