Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-05-23 / 21-22. szám
18. Amerikai Magyar Szó Thursday, May 23-30, 2002 Gondolatok az európai egyesüléssel kapcsolatban Mindjárt bevezetésképen mondhatnám, hogy minden hozzászólás jelenleg igen nehéz, mert még nem tudjuk az európai egyesülés végső alkotmányát. Ha egy Európai Egyesült Államokról beszélhetnénk, hasonlóan az Amei-. kai Egyesült Államokhoz, akkor ez megnyugtató lenne, j mert itt minden állam jelen-! tős függetlenséget élvez ma | is, több mint 200 évvel az U.S.A. megalapítása után. De ha "integrációról" beszélünk, mint ahogy ezt Magyarországon előszeretettel nevezik, akkor egy fokozottabb összeolvadásról is lehet szó, amely nagy veszélyt jelenthet a kis nemzeteknek. Még eddig sehol se láttam és olvastam egy tárgyilagos mérlegét az előnyöknek és hátrányoknak, amelyek a Nyugat Európához való csatlakozásnak lesznek a következményei Magyarország számára. Magyarország jelenleg a kormány vezetésével ! szinte vakon fejest ugrik egy j olyan leendő elrendezésbe,' ami ténylegesen csak a csatlakozás után fog végleg kialakulni. Ebben a nagy csatlakozási felbuzdulásban szinte mindenki meg van győződve arról, hogy csatlakozás után Magyarországon a lakosság életszintje hirtelen Nyugat- Európa-ira fog emelkedni és mindenki boldog lesz. DE mik a lehetőségek? Megkísérlem a lehető előnyöket és hátrányokat tekintetbe venni. Valószínű előnyök: 1. Egy nagy gazdasági egységben, nagy piaccal, Magyar- országnak is meg lesz a lehetősége, hogy iparát, kereskedelmét fejlessze és ezzel'a lakosság életszintjét emelje. 2. Egy Egyesült Európa keretében katonai, illetve védelmi biztonsága növekedni fog. Annyi vesztett háború és megaláztatás után a nemzet nyugodtabb, biztonságosabb jövőben tekinthet. 3. A határok megszűntével a Kárpát medencében élő magyar nemzet tagjai és szervezetei között nagyobb összműködés jöhet létre és a kisebbségi jogok nagyobb biztosításával a magyarság elleni elnyomó és megsemmisítő intézkedések megszűnése, vagy legalább is csökkentése remélhető. Valószínű hátrányok: 1. Magyarországon a magyar lakosságnak gyakorlatilag nincs tőkéje. Tehát csatlakozás után a külföldi tőke fel fogja vásárolni a még megmaradt értékeket, főleg a szántóföldeket, erdőket. A magyar föld külföldiek kezébe fog kerülni. 2. A magyar tőke hiány azt is jelenti, hogy újonnan létesített vállalkozások külföldi tőkét fognak használni. Ez lehet, hogy több munkaalkalmat jelent majd Magyarországon, de a nyereség, mint már most is, - külföldre fog visszatérni és Magyarország csak gyarmatja lesz a német, angol, stb. tőkének. 3. Nem tudhatjuk azt, hogy az Egyesült Európa a jövőben milyen háborúkba fog belekeveredni, de fontos volna az alkotmányba beven- . ni, hogy az egyes tagok csak népességük arányában kötelesek az egységes európai hadsereg számára harcoló fegyveres erőt szolgáltatni. 4. Magyarország és Nyugat között ma jelentékeny különbség van a fizetésekben. Ez valószínűleg azzal a következménnyel fog járni, hogy csatlakozás után a magyar szakértelem nyugaton igyekszik majd magasabb fizetésért elhelyezkedni és ez a szakértők táborában súlyos veszteséget jelenthet az országnak. Ha a magyar szakértők és általában a közép- osztály kivándorlásával előálló hiányt a magyar vezetőség keletről behozott népséggel kívánja majd pótolni, ez viszont a magyar nemzet állagának a felhígítását jelentené. 5. Magyarországon már működik egy angol nyelvű amarikai egyetem. Szó van német, angol és francia egyetemek létesítéséről is. Hány magyar ifjú fog magyar egyetemre beiratkozni, amikor a nyugati nyelven képzett szakembernek kétségkívül nagy előnyük lesz állásokban elhelyezkedni. Tehát mi a jövője a magyar nyelvű szaktudásnak és szakirodalomnak? 6. A jelen magyar területen megmarad-e a magyar köz- igazgatás? Ezzel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy igen nyugtalanító kijelentést tett. Az "Ezredforduló" 1999 évi első számában Glatz Ferenc egy történelem tudományi cikkben foglalkozik a "Történetszemléleti Tematikai Kihívások az Ezredfordulón" kérdésével. írása szerint a nemzet-államoknak az ideje lejárt és hogy iskoláinkban T diákjainkat tanítsuk arra, hogy lássák a "nemzet-államok átalakításának történelmi követelményét. Hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a nemzet-államoknak egy kontinentális gazdasági, kulturális, vagy egy interkontinentális biztonságpolitikai integrációban számos jogosítványukat kell majd átadniuk. Átadni részben az integratív kontinentális igazgatási egységnek, a területigazgatási autonómiáknak". (Ezt az eszperantó hangzású mondatot, ha teljesen elfogadnám véleményét, igy imám magyarul: "Hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a nemzet-államoknak egy földrészre kiterjedő gazdasági és műveltségi, vagy egy földrészek közötti biztonságpolitikaiegyesítésében számos jogosítványukat kell majd átadniuk. Átadni részben az egyesítő igazgatási egységeknek, a terület i- gazgatási önkormányzatoknak." Ez a magyar mondat is teljesen érthető, ugye? Kár, hogy a MTA tagjai elfelejtenek már magyarul. Tehát mit jelent ez a mondat? Azt, hogy Glatz Ferenc szerint diákjaink fogadják el tényként, hogy ha Magyarország csatlakozik a nyugat-europaiegyesüléshez, akkor természetes, hogy e- setleg Csonka Magyarország határai is megváltoznak mint közigazgatási önrendelkező terület és új közigazgatási határok léphetnek életbe. Például a Dunántúlt Ausztriával csapnánk össze? Vagy a Tiszántúlt Romániával? Tehát csonka hazánk területe se maradna egységes magyar igazgatás alatt! Vagyis, a csonka haza esetleges újabb Trianonját fogadjuk el és tanítsuk iskoláinkban mint "történelmi követelményt"! Összefoglaló képen, valószínű, hogy a magyar föld felvásárlásával és munkakeresőként számos idegen telepes fog beáradni a magyar területre. Az idegen nyelvű egyetemek működésével e- gyütt mindez a magyar nyelv használatának a csökkenésére vezethet és a még megmaradó nyelv használatában is az idegen szavak tömegesebb használatára, vagyis szép magyar nyelvünk fokozottabb megrontására vezet- • hét. Hosszabb távon, néhány száz év múlva lesz e még magyarul beszélő lakosság és lesz e még magyar nemzeti öntudat? Lehet, hogy már “ nem lesz. A kis nemzetek beolvadnak majd Európába. MAGYARUL Miféle beszéd ez? Idegen nem érti S aki csak ezt beszéli mindenütt idegen. Vízözön örvényében elárvult égi fészek, hogy tudtál megmaradni, keselyük őrületében, . lomb-szőtte gerle-szállás testvériden magányban? Ki hoz neked naponként olajágat? Ki nógat a partra: megtérhetsz szárazon? Hisz vérhabos sziklák közt értél partot te mindig s örök forgásban kerülget a téboly, mint pontot a pörgő tér, a bezárult kör közepében.. Nap. Ég. Hal. Kő. Szél. Víz... Szeretsz? Szeretlek! Viszlek magammal, anyám sütötte kenyérkét. Megáztatlak idegen tengerekben, s tisztán kiemellek a hullám-törte hínárból. Mint testté lett csoda - létem a rendjeled: százszor kiirtott néped - ki tudja hogy? élve maradt! No lám, a boldogabbak bámulva körülállnak - s egy árva szót sem értenek az egészből. De mint élő vizet ízlellek én: hitvallásom vagy, s álorcám, ha kell; lég-gyökerem, megtartóm, messzi-földön, s haza-vezérlő pásztor-csillagom. Garai Gábor Budapest Álom a magyar tavaszról Új hazámban is rólad álmodom , Szülőföldem kikeletje Te voltál ott ifjú szívem Délibábja, s minden szentje. Mámorosítottál első szerelemmel, S múlhatatlanul csábod űz, Az emlékek arany szála, Szakadatlan hozzád fűz. Ott ezüst színű volt a harmat Gyöngyszem volt minden rög Aranymadár szürke veréb Selyem fátyol az esti köd. A fűzesekben a csonka fatörzs Karcsú leánnyá változott S a szívem a szerelemnek Nagy titkairól álmodott. Magyar földön csábos a tavasz A vadvirágos kikelet Ha el is jöttem messze tőled De otthagytam a szívemet. Itt a tavasz vitorlásán Álom sajkán szunnyadok Ó ne ébresszetek a valóságra Mert bánatomban meghalok I Lutherén István, New York ! 1930 A különleges nemzeti öntudatot európai öntudat veszi majd át. Más szóval, ha a kis nemzetek már előre nem kötnek ki belépési feltételként területi felségjogokat és nemzetvédelmi jogokat, ! akkor a kis nemzetek, hosszú távon, valószínűleg nemzeti öngyilkosságot követnek el ~l és megsemmisülnek. Dr. Viczián Albert
