Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-23 / 21-22. szám

18. Amerikai Magyar Szó Thursday, May 23-30, 2002 Gondolatok az európai egyesüléssel kapcsolatban Mindjárt bevezetésképen mondhatnám, hogy minden hozzászólás jelenleg igen nehéz, mert még nem tudjuk az európai egyesülés végső alkotmányát. Ha egy Európai Egyesült Államokról beszél­hetnénk, hasonlóan az Amei-. kai Egyesült Államokhoz, akkor ez megnyugtató lenne, j mert itt minden állam jelen-! tős függetlenséget élvez ma | is, több mint 200 évvel az U.S.A. megalapítása után. De ha "integrációról" beszé­lünk, mint ahogy ezt Ma­gyarországon előszeretettel nevezik, akkor egy fokozot­tabb összeolvadásról is lehet szó, amely nagy veszélyt je­lenthet a kis nemzeteknek. Még eddig sehol se lát­tam és olvastam egy tárgyila­gos mérlegét az előnyöknek és hátrányoknak, amelyek a Nyugat Európához való csat­lakozásnak lesznek a követ­kezményei Magyarország számára. Magyarország je­lenleg a kormány vezetésével ! szinte vakon fejest ugrik egy j olyan leendő elrendezésbe,' ami ténylegesen csak a csat­lakozás után fog végleg kia­lakulni. Ebben a nagy csatla­kozási felbuzdulásban szinte mindenki meg van győződve arról, hogy csatlakozás után Magyarországon a lakosság életszintje hirtelen Nyugat- Európa-ira fog emelkedni és mindenki boldog lesz. DE mik a lehetőségek? Megkí­sérlem a lehető előnyöket és hátrányokat tekintetbe ven­ni. Valószínű előnyök: 1. Egy nagy gazdasági egység­ben, nagy piaccal, Magyar- országnak is meg lesz a lehe­tősége, hogy iparát, kereske­delmét fejlessze és ezzel'a lakosság életszintjét emelje. 2. Egy Egyesült Európa ke­retében katonai, illetve vé­delmi biztonsága növekedni fog. Annyi vesztett háború és megaláztatás után a nemzet nyugodtabb, biztonságosabb jövőben tekinthet. 3. A ha­tárok megszűntével a Kárpát medencében élő magyar nemzet tagjai és szervezetei között nagyobb összműködés jöhet létre és a kisebbségi jogok nagyobb biztosításával a magyarság elleni elnyomó és megsemmisítő intézkedé­sek megszűnése, vagy lega­lább is csökkentése remélhe­tő. Valószínű hátrányok: 1. Magyarországon a magyar lakosságnak gyakorlatilag nincs tőkéje. Tehát csatlako­zás után a külföldi tőke fel fogja vásárolni a még meg­maradt értékeket, főleg a szántóföldeket, erdőket. A magyar föld külföldiek kezé­be fog kerülni. 2. A magyar tőke hiány azt is jelenti, hogy újonnan létesített vállalkozá­sok külföldi tőkét fognak használni. Ez lehet, hogy több munkaalkalmat jelent majd Magyarországon, de a nyereség, mint már most is, - külföldre fog visszatérni és Magyarország csak gyarmatja lesz a német, angol, stb. tő­kének. 3. Nem tudhatjuk azt, hogy az Egyesült Európa a jövőben milyen háborúkba fog belekeveredni, de fontos volna az alkotmányba beven- . ni, hogy az egyes tagok csak népességük arányában köte­lesek az egységes európai hadsereg számára harcoló fegyveres erőt szolgáltatni. 4. Magyarország és Nyugat között ma jelentékeny kü­lönbség van a fizetésekben. Ez valószínűleg azzal a kö­vetkezménnyel fog járni, hogy csatlakozás után a ma­gyar szakértelem nyugaton igyekszik majd magasabb fizetésért elhelyezkedni és ez a szakértők táborában súlyos veszteséget jelenthet az or­szágnak. Ha a magyar szak­értők és általában a közép- osztály kivándorlásával előál­ló hiányt a magyar vezetőség keletről behozott népséggel kívánja majd pótolni, ez vi­szont a magyar nemzet álla­gának a felhígítását jelente­né. 5. Magyarországon már működik egy angol nyelvű amarikai egyetem. Szó van német, angol és francia egye­temek létesítéséről is. Hány magyar ifjú fog magyar egye­temre beiratkozni, amikor a nyugati nyelven képzett szak­embernek kétségkívül nagy előnyük lesz állásokban elhe­lyezkedni. Tehát mi a jövője a magyar nyelvű szaktudás­nak és szakirodalomnak? 6. A jelen magyar területen megmarad-e a magyar köz- igazgatás? Ezzel kapcsolat­ban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy igen nyugtalanító kijelentést tett. Az "Ezredforduló" 1999 évi első számában Glatz Ferenc egy történelem tudományi cikkben foglalkozik a "Törté­netszemléleti Tematikai Ki­hívások az Ezredfordulón" kérdésével. írása szerint a nemzet-államoknak az ideje lejárt és hogy iskoláinkban T diákjainkat tanítsuk arra, hogy lássák a "nemzet-álla­mok átalakításának történel­mi követelményét. Hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a nemzet-államoknak egy kontinentális gazdasági, kulturális, vagy egy interkon­tinentális biztonságpolitikai integrációban számos jogosít­ványukat kell majd átadniuk. Átadni részben az integratív kontinentális igazgatási egy­ségnek, a területigazgatási autonómiáknak". (Ezt az esz­perantó hangzású mondatot, ha teljesen elfogadnám véle­ményét, igy imám magyarul: "Hiszen mindenki előtt isme­retes, hogy a nemzet-álla­moknak egy földrészre kiter­jedő gazdasági és műveltségi, vagy egy földrészek közötti biztonságpolitikaiegyesítésé­ben számos jogosítványukat kell majd átadniuk. Átadni részben az egyesítő igazgatá­si egységeknek, a terület i- gazgatási önkormányzatok­nak." Ez a magyar mondat is teljesen érthető, ugye? Kár, hogy a MTA tagjai elfelejte­nek már magyarul. Tehát mit jelent ez a mondat? Azt, hogy Glatz Ferenc szerint diákjaink fo­gadják el tényként, hogy ha Magyarország csatlakozik a nyugat-europaiegyesüléshez, akkor természetes, hogy e- setleg Csonka Magyarország határai is megváltoznak mint közigazgatási önrendelkező terület és új közigazgatási határok léphetnek életbe. Például a Dunántúlt Ausztri­ával csapnánk össze? Vagy a Tiszántúlt Romániával? Tehát csonka hazánk terüle­te se maradna egységes ma­gyar igazgatás alatt! Vagyis, a csonka haza esetleges újabb Trianonját fogadjuk el és tanítsuk iskoláinkban mint "történelmi követelményt"! Összefoglaló képen, való­színű, hogy a magyar föld felvásárlásával és munkake­resőként számos idegen tele­pes fog beáradni a magyar területre. Az idegen nyelvű egyetemek működésével e- gyütt mindez a magyar nyelv használatának a csökkenésé­re vezethet és a még meg­maradó nyelv használatában is az idegen szavak tömege­sebb használatára, vagyis szép magyar nyelvünk foko­zottabb megrontására vezet- • hét. Hosszabb távon, néhány száz év múlva lesz e még magyarul beszélő lakosság és lesz e még magyar nemzeti öntudat? Lehet, hogy már “ nem lesz. A kis nemzetek beolvadnak majd Európába. MAGYARUL Miféle beszéd ez? Idegen nem érti S aki csak ezt beszéli ­mindenütt idegen. Vízözön örvényében elárvult égi fészek, hogy tudtál megmaradni, keselyük őrületében, . lomb-szőtte gerle-szállás testvériden magányban? Ki hoz neked naponként olajágat? Ki nógat a partra: megtérhetsz szárazon? Hisz vérhabos sziklák közt értél partot te mindig s örök forgásban kerülget a téboly, mint pontot a pörgő tér, a bezárult kör közepében.. Nap. Ég. Hal. Kő. Szél. Víz... Szeretsz? Szeretlek! Viszlek magammal, anyám sütötte kenyérkét. Megáztatlak idegen tengerekben, s tisztán kiemellek a hullám-törte hínárból. Mint testté lett csoda - létem a rendjeled: százszor kiirtott néped - ki tudja hogy? élve maradt! No lám, a boldogabbak bámulva körülállnak - s egy árva szót sem értenek az egészből. De mint élő vizet ízlellek én: hitvallásom vagy, s álorcám, ha kell; lég-gyökerem, megtartóm, messzi-földön, s haza-vezérlő pásztor-csillagom. Garai Gábor Budapest Álom a magyar tavaszról Új hazámban is rólad álmodom , Szülőföldem kikeletje Te voltál ott ifjú szívem Délibábja, s minden szentje. Mámorosítottál első szerelemmel, S múlhatatlanul csábod űz, Az emlékek arany szála, Szakadatlan hozzád fűz. Ott ezüst színű volt a harmat Gyöngyszem volt minden rög Aranymadár szürke veréb Selyem fátyol az esti köd. A fűzesekben a csonka fatörzs Karcsú leánnyá változott S a szívem a szerelemnek Nagy titkairól álmodott. Magyar földön csábos a tavasz A vadvirágos kikelet Ha el is jöttem messze tőled De otthagytam a szívemet. Itt a tavasz vitorlásán Álom sajkán szunnyadok Ó ne ébresszetek a valóságra Mert bánatomban meghalok I Lutherén István, New York ! 1930 A különleges nemzeti öntu­datot európai öntudat veszi majd át. Más szóval, ha a kis nemzetek már előre nem kötnek ki belépési feltétel­ként területi felségjogokat és nemzetvédelmi jogokat, ! akkor a kis nemzetek, hosszú távon, valószínűleg nemzeti öngyilkosságot követnek el ~l és megsemmisülnek. Dr. Viczián Albert

Next

/
Thumbnails
Contents