Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-05-23 / 21-22. szám
Thursday, May 23-30, 2002 Amerikai Magyar Szó A két ikertorony New Yorkban Aranyrózsa, tündéri ház; a bejáratnál állsz Csak úgy figyel a lelkem, mint a fény a gyertya lángján. Bennünk is valami rezzen. Az élő világunkban az élet csak csöppnyi fény; kialszik, mint most szeptember 11-én. Ott álltam a Washington Square Parkban; bámultam a napot, és a füsthelhő talán téged is magával ragadott. Együtt voltunk még napokkal előtte; s két nap, az események után, elvitt téged az angyalok kara; Én mint tanú szeptember 11-én néztem az összeomló, két ölellkező tornyot. Akkor nem gondoltam volna, hogy nem fogjuk többé együtt bámulni a downtown-i ágaskodókat, hiszen mindig örültünk, amikor kimentünk a laborból az utcára, és olykor néztük az örök természet egén, hogy ágaskodik a két ikertorony, s hogy égett lelkűnkben a szép, ami csörgője volt vágyunknak, s talán sokszor megérintett bennünket a tengeri szula (lúd) (gannet) lármázó hangja is, hogy az eletnek életet kell adni; akar a szikla tetejen, a tenger mélyén és itt, ebben a városban is; a tornyokban; ott ahol a világ szórta a pénzt, és adott fényt, és bűvöt és értelmet és reményt; szegényeknek is kis kenyérdarabot; a könyörtelen mohóságát már megemésztette vagy megemészti majd az idő. A két ikertorony legnagyobb értéke a lélek; a két New York-i torony, a szárnyaló ember nagy tündéri háza volt. Nekem is volt benne garasom, dollárom; testvérré ötvöződő, de füstbe fojtott barátom és eszményem. Siratom, amit nem lehet elsiratni; szeretem ami szép, ami jó; szeretem azt, ami életet adó. Kell nekünk a tiszta, emberi láng; kell az Isten, a mindent adó; kell a szerelem; kell a béke a Földre; kell, hogy vigyázzunk szerelmünkre, társainkra, gyermekeinkre; társadalmunkra, az emberre, a jóra, de nem szabad hallgatnunk Bin Ladenekre, a világnak hátatfordító, értelmetlen emberekre. New York 2001 Kleiner Béla "A Mi Nyelvünk" "Isteni bája a szép Hellasnak/római nagyság, Francia csin és német erő s / heve Hesperiánalq/ És lengyel lágyság! Titeket szép / nyelvem irigyel. S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa/ határin, Mely szent lantotokat ily híven/ zengve követné? Dörg ő és nem csikorog; fut, ha kell/ mint férfi fut a cél nem tört pályáján: De szaladva, szökellve; sikamva.... (Kazinczy Ferenc: A Mi Nyelvünk) Vajon miért aggódunk mi, magyarok talán egy kicsit jobban más nemzeteknél, nyelvünk megőrzéséért? Könnyű a válaszunk! A világ nyelveinek tengerében a miénk csak egy picinyke csepp, amelyet alig néhány millió ember beszél, s ez a szám is egyre zsugorodik. Az óhazán kívüli másod, harmad generáció, lassan már azt sem tudja, hogy neve magyar eredetű. Nyelvünknek és kultúránknak azonban mindig voltak és bizonyára teremnek újabb és újabb "apostolai". Az amerikai magyarok különböző időszakokban kerültek ide. A legkorábbi telepeseket leszámítva, az első világháború előtt " másfél millió kitántorgott Amerikába". Az "írástudók" közül a protestáns lelkészek jártak élen az iskolateremtésben és • a magyar nyelv ápolásában. Egy-egy "amerikai egyháztesten" belül, az ő segítségükkel ' működnek jórészt a ma' napig is ezek a magyar isko Iák. Működésük feltétele rendkívül összetett. Mindenek előtt szükségeltetik egy karizmatikus képességű "a- postol", akinek személyisége köré gyűlnek a tanítványok. Ugyanakkor jó kapcsolatot kell fenntartani a legtöbb esetben otthont adó amerikai egyházzal, képesnek kell lennie a pénzügyi eszközök előteremtésében, és természetesen olyan területen, ahol nagyobb számban él még magyar közösség. Az "elfeketedő és elspanyolosodó" környékekről például eltűnnek a magyarok. A "szerencsés körülmények" adódtak össze, többek között, a New Brunswick-i Amerikai Magyar Alapítvány esetében, amely az Államok . egyik legpéldaszerűbben működő intézménye. < Az ötvenes évek elején főbb amerikai magyar szervezetek, egyházak, vezető értelmiségiek és üzletemberek hívták életre az alapítványt. Közreműködésükkel számos amerikai egyetemen indult hungarológiai témával foglalkozó program, így például a New Jersey állami egyetemen a Rutgersen 1959-ben. Az Alapítvány adia át a Washington-díjat is, professzor, aki a kezdetektől fogva igazgatója is az alapítványnak. Az összegyűjtött pénzből építették és nyitották meg 1989-ben "saját otthonukat", a Magyar Örökség Központját. Állandó múzeumot tartanak fenn, egy óriási értékű könyvtár és levéltáruk van, elsősorban kutatók számára, valamint rendszeresen kiállításokat rendeznek. A város egyik kulturális nevezetessége. Molnár professzor, ("Guszti hárci"\ iavf»kc7Ílí- a ÍÖVŐrŐl ÍS ::1959. Rutgers Egyetem a magyar program elindítói: .. jobbról a harmadik Molnár Ágoston professzor az amerikai magyar kapcsolatok ápolásában kiemelkedő munkát végző személyeknek. Az általuk fenntartott Magyar Örökség Központ egyedülálló az Egyesült Államokban. Mindennek a "lelke és mozgatója" August J. Molnár gondoskodni. Javaslatára Debrecen lett New Brunswick testvérvárosa, s a két egyetemi intézmény kapcsolatait is ő szorgalmazza. A magyar nyelvi oktatás része, az orosz és kelet-eurőpai nyelvekkel és irodalommal foglalkozó tagozatnak. Nyelvünk tanulását nem csak a magyar származású szülők gyermekei választják, hanem olyan amerikaiak is, akiket vonz a magyar kultúra, vagy újdonságot és "kihívást" jelent számukra ennek a különös nyelvnek megismerése. A nyelvtanuláshoz, ne felejtsük el, különleges tehetség és érzék is kell, a magyar nyelvet a legnehezebbek között tartják számon. A Rutgers egyetemre Magyarországról érkező tanárokon múlik minden! Munkájuk összetett, egyéniségük, személyes varázsuk kulcsa az egész magyar nyelvű programnak! Helyzetük korántsem rózsás, az egyetemen, a különböző kihívásoknak, összehasonlításoknak nem könnyű megfelelni. Mint ezt az utolsó két évben itt tartózkodó kiváló munkát végző, Dr. Hajnal Ward Judit- , tói, a program igazgatójától tudtam meg. Kedves működő és jövőbeni, reményteljes "apostolok"! Értelemmel és érzékkel, tiszta szívvel ápoljátok ékes magyar nyelvünket, mert csak is úgy érdemes! Vilmányi Zita __________M*
