Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-23 / 21-22. szám

Thursday, May 23-30, 2002 Amerikai Magyar Szó GRATULÁCIÓ A New York-i Arany János Magyar Iskola nevében szeret­nénk gratulálni az Amerikai Magyar Szó 100 éves évfordulója alkalmából. Nagy idő száz év, ezalatt több magyar idegenben felnövő generáció olvashatta ezt az igényes hetilapot. Az a tény, hogy ilyen évfordulót ünnepelhetnek a mai konkurens, napról napra változó világunkban is, azt bizonyítja, hogy hozzáértésükkel megalapozták egyre növekvő olvasótáboruk bizalmát. Azonkívül, hogy egy igen érdekes színvonalas hetilap, lelkesen segíti a többi magyar szervezet, egyesület munkáját. Erre példa, hogy iskolánkat is időtlen idők óta támogatja hirdetésekkel, szokásos éves adománygyűjtő, (idén különösen sikeres Tulipános bálunkra) könyvadományokkal és bármiben szorultunk segítségre az évek alatt rájuk mindig számíthattunk. Ezen ünnepi alkalomból szeretnénk megköszönni adományai­kat és támogatásukat. A mi kis közösségünk, szülők, tanárok is hűséges olvasói a lapnak és csak a legőszintébben ajánlhatjuk minden magyar­nak, olvassa e lapot, nem fog csalódni. Tiszta szívből kívánjuk, hogy még nagyon sok ilyen szép évfordulót ünnepelhessünk, hogy a jövőben is sikeresen szolgálhassák az Egyesült Államokban élő magyarságot. Kovács Klára, igazgató Arany János Magyar Iskola, N.Y. A Széchenyi István Társaság vezetősége és tagsága jó kívánságát és támogatását küldi a századik évforduló alkalmá­ból. Gratulálunk! Bihari László, elnök N.Y. CENTENÁRIUM AZ NAGY SZÓ! Gratulálok az Amerikai Magyar Szó fennállásának századik évfordulójára! Michael Szarvasy, N.Y. Hit, remény és szeretet Tudjuk az élet rövid és rideg de ott zeng lelkünk mélyén az ige mely napról napra emlékeztet létünk mivoltára a hit felett Reménység varázsát rejti minden szív melyet álcázva hordoz mindenki az igének bennső szózatja jelzi a hitet, reményt és szeretetet Fénynek fényessége árassza el a szíveket a világ minden sarkából, hogy istenfélő emberként szeressen és fel ne ébredjen a szeretet világából Ha szülőnk vagy szülőföldünk fénye int megnyílik melegen a szív és befogad minden árva lelket, mert tudjuk jól ez a hit, remény és szeretet Kaprinyák Gyuláné Bodnár Szerénke ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönne Ír az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondos Aggal dolgozik, keressen fel! Agykutató az Akadémia élén A Tudóstestület 170. ülésén VIZY E SZILVESZTER-t választotta elnökéül A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legfontosabb feladata a XXI. század elején - amikor Magyarország teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak hogy a leghaté­konyabb nemzeti kincsünket, a szürkeállományt tovább fejlessze - vallja a tudóstestület új elnöke Vizi E. Szilveszter személyében világhírű magyar agykutató került három évre az Akladémia élére. Az elnök interjújában kifejtette a jövő tudós társadalmának kialakításával kapcsolatos elképzeléseit is. Mit tart az Akadémia leg­fontosabb feladatának a ma­gyar tudáskincs megtartásá­ban?- Ez a nyersanyag - a tudás, amelyben tradicionálisan nagyon gazdagok vagyunk - újratermelhető, s erre a mi nemzetközi hírű egyetemeink alkalmasak. Ezt a munkát kell koordinálni a XXI. szá­zad elején a Magyar Tudo­mányos Akadémiának. Akkor tudunk a többi or­szággal egyenrangú félként belépni az Európai Unió közösségébe, ha a tudásun­kat és a megfelelő informá­ciókat úgy tudjuk társítani, hogy abból gazdasági tőke keletkezik itt Magyarorszá­gon, a magyar nemzet szá­mára. Az Akadémia hogyan tudja ebben segíteni a kutatókat?- Többek között úgy, hogy az EU által rövidesen kiíran­dó 6. kutatási keretprogram­ra felkészítjük a felsőoktatási intézményekben lévő, álta­lunk támogatott kutatóhelye­ket és az akadémiai intézete­ket, sőt magukat az egyete­meket és az egész magyar kutatótársadalmat. Gondolok itt az Akadémia köztesterü­letének több mint tízezer tagjára is, akiket abban kell segítenünk, hogy a keret- programra eredményesen pályázzanak. Emellett általá­ban is nagyon fontos feladat­nak tartom a nemzetközi tudományos közéletben való j aktív részvételt, mert meg­győződésem, hogy Magyaror­szágot éppen az említett tra­díciónak megfelelően a régió tudományos központjává kell kiépíteni.- Az ön hároméves elnöki ciklusa elegendő lesz erre?- Azt hiszem, hogy igen. Ebben a munkában azokra a jeles magyar kutatókra is támaszkodhatunk,, akik a mostani közgyűlésen részt vettek, de a nemzetközi ku­tatóközösségekben vezető szerepeket betöltő tudósokra is, hiszen ők egyben a ma­gyarnemzeti imázs részei. Ahogy eddig elfelejtettünk a múlt haladó hagyományai­ból, kiemelkedő tudósaiból és művészeiből igazi nemzeti öntudatot építeni, úgy kell ma a következő generációkra építve a nemzetközi közélet- í ben részt venni, mert ez Ma- j gyarország hírnevét emeli. Vizy E. Szilveszter '- A Magyar Tudományos Akadémia várhatóan az ön vezetése alatt kerül be az országgal együtt Európába. Mi az, amit ennek érdekében az elődjeihez képest máskép­pen tesz majd?- Az előbb elmondottak mellett Magyarországon meg kell honosítani egy európai értékrenden alapuló erkölcsi- séget, amelyet már Glatz Ferenc elkezdett építeni. Én azonban nem hiszem azt, hogy nálunk az Akadémiá­nak a pártoktól egyenlő tá­volságra kell lenni. Ügy tar­tom, hogy a tudóstestületnek kell az európai szakmai és erkölcsi értékrendet felmu­tatni, és a pártok ehhez a mércéhez viszonyulhatnak. A jövőt a magyar alkotó értel­miségre kell építeni, amit egy Illyés Gyulától vett gon­dolattal így fejezhetnék ki: nem azt kell nézni, hogy ki honnan jön, hanem, hogy ki hova megy.- Ez a külföldön élő ma­gyar tudósokra is vonatko­zik? A tudomány soha nem is­mert politikai rendszereket és államhatárokat, így a kö­zépkor óta nemzetközi e- gyüttműködésben él és fejlő­dik. Erre kell építkeznünk nekünk is. A MTA-nak a külső tagság 1998-as beveze­tése óta egyrészt a Kárpát­medence magyar tudósait kell támogatnia, másrészt pedig a világ bármely orszá­gában élő magát magyarnak valló kutatókat kell bevonni a működésbe. Hanczár János <r Berényi Dénes, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottság elnöke a következő levélben értesítette az amerikai magyar tudományos élet jeles képviselőit a Tudományos Akadémia döntéséről. Ezt többek között a Magyar Szó olvasói és támogatói közül: Bartalos Mihály, Györgyei Klára, Nagy Károly, Papp László kapta meg a köztesterület tagságát A Magyar Tudományos Akadémia eltökélt szándéka, hogy mindazokkal a kutató-oktató kollégákkal, akik magukat magyarnak, vagy magyarnak is vallják, szorosabbra fűzük kapcsolatainkat. A magyarság az elmúlt századokban számta­lanszor bizonyította kultúrális erejét, tudományos alkotókész­ségét az egész világ előtt. Az országhatárok a 20. században változtak sokan úgy lettek "külföldivé", hogy ki sem mozdultak szülőhelyükről. A történelem viharai pedig sok nagyszerű embert kényszerítettek külföldre, ahol azután munkájukkal nemzetközi megbecsülést szerezve szülőhazánk jó hírét öregbítették. A mindinkább táguló világban mi csak egy kis nép vagyunk, nemzeti bezárkózással, a határokon belül maradtak erejéből nem juthatunk meszire. Sikert csak összefogással érhetünk el. Ettől a meggyőződéstől áthatva tettük meg az első lépéseket a kultúrnemzeti Akadémia megteremtésére,. A köztestület kiterjesztésével szeretnénk összefogni a határainkon túl élő magyar kutatókat. Kaáli Géza orvoskutató kapta a megbízást a Köztestület Észak-Amerikai Szekció szervezésére A felkérés értelmében a Magyar Tudományos Akadémia azt várja külhoni tagjaitól, hogy "Mint köztestületi tagja, gyarapít­sa ezután is a magyar, s így az egyetemes tudomány eredmé­nyeit, tovább öregbítve ezáltal hazánk jó hírét szerte a világon." A Magyar Színház Művészeti Fóram-a j Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 17.

Next

/
Thumbnails
Contents