Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-25 / 17. szám
Thursday, April 25, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Ti vagytok a föld sója IFJÚSÁGI GYALOGZARÁNDOKLAT A torontói XVII. Ifjúsági Világtalálkozó előkészületeként 2002 május 3 és 5 között idén huszonharmadik alkalommal; ifjúsági zarándoklatot rendeznek Márianosztrára. A torontói találkozó mottója lesz a zarándoklat vezérgondolata: Ti vagytok a föld sója..., ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,13-14) Vargha Miklós Péter atya - aki kezdettől, vagyis 1980-tól a zarándoklat szervezője, résztvevője - a mottóról szólva elmondta, hogy a fiatalokat, családokat éppen azért hívják meg évről évre, hogy az imádság, a csend, az Úristennel történő párbeszéd által váljanak a föld sójává, ízévé a világ számára. Vargha Miklós Péter tapasztalatai szerint a zarándoklat az évek során egyre imádságosabbá, összeszedettebbé vált. "A zarándoklat egészét is magyar hazánk, a családok, az egyház egységéért ajánjuk fel". Rosdy Pál Trauner előtt tisztelegtek Franciaországban Egy hónapos kiállítással és több filmvetítéssel tisztelegnek Franciaországban az egyik leghíresebb magyar származású Oszkár- és César-díjas díszlettervező Alexandre Trauner, azaz Trauner Sándor előtt. A március 9-től április 14-ig tartott kiállításon Trauner számos festménye, díszletterve volt látható, a különböző forgatásokon készült fotókkal és a díszletek eredeti makettjeivel kiegészítve. Ez az egyedülálló kiállítás több mint 80 film tükrében a mozi 50 évén vezet keresztül. A világhírű díszlettervező művész Magyarországon született, majd 1929-ben Franciaországban telepedett le. Trauner kivételes tehetségével hamarosan nemzetközi szinten is ismertté és elismertté vált a legnagyobb amerikai filmesek hívták dolgozni. Több mint tíz éven át dolgozott Hollywoodban a mozi legnagyobbjaival. 1974-ben visszatért Európába, ahol ismét számos híres filmessel dolgozott együtt. Kodály Zoltán magyar zenei iskolája llüZICIl CJZ.CI ivcs/.uj»cg. A Status-törvény, ami által az anyaország elismeri magyarnak az erdélyi magyarokat, végre hatályba lépett és szerény kis irodákban a merészkedő főleg idősebb magyar emberek kiváltják az igazolványaikat, Ezek az igazolványok előnyökét adnak, munkavállalásra, olcsó vasúti költségre, orvosi ellátás ra. De sokak bevallása szerint csak büszkélkedni fognak az igazolványukkal. Azonban sok román is kiveszi az igazolványt, akik nem tudnak egy szót sem magyarul, csak hogy mehessenek munkát vállalni és az értékesebb forintot hozzák ki az országból. Ezt helytelenítem. Ez a tanulatlan, magyargyűlölő soviniszta Funart hogy hoay évről évre megválasztották, hiszen már 11 éve hatalmon van, ez is dinasztiát akat csinálni mint Ceausescu. Új elnököt is választottak, de ez a rettenetes polgármester maradt, aki kiskirályként viselkedik. A magyargyalázásból soha sem elég neki, és soha bántódása nem esik. Mit vitt végbe a Mátyás szoborral, átíratta a feliratot rajta, román színű hatalmas oszlopokat rakatott melléje zászlórudnak, be akarta olvasztani a szobrot, hogy abból csináltassa meg Avram láncú szobrát. Akik most kiváltják a magyar igazolványaikat, sírva örvendeznek, hogy végre életükben egyszer még leírhatják neveiket magyarul. Kovács Ince Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Ki ne hallott volna a Ko- dály-módszerről, mely otthon és a földkerekség számos országában a XX. század zeneoktatásának, zenei nevelésének példaadó modellje lett? Kodály Zoltán zenetudósi, zenepedagógusi munkásságára iskolák épültek világszerte. Magyarországon egy kiváló tanítványa, Ne- messzeghy Lajosné Szentkirály Márta szervezőmunkája nyomán Kecskeméten önálló intézmény is létrejött Kodály Zoltán és felesége Péczely Sarolta támogatásával a legsötétebb diktatúra idéjen - Rákosi Mátyás és Révai József uralma alatt - alapította, amikor magyarként még levegőt is csak félve lehetett venni. Kodály Zoltán életművének, zeneszerzői és iskolateremtő munkásságának lényege pedig éppen az, hogy a magyar szellem, a magyar kultúra hagyományaiból folyamatosan megújuljon. A harmoncöt éve halott Kodály Zoltánról csakugyan el lehet mondani, hogy mű- véiben él tovább, s életműve által - a legnagyobbakhoz méltón - nemzete műveltségében. Munkásságát a XX. század elején kezdte. A népdalgyűjtés során ismerkedett meg és kötött barátságot Bartók Bélával, s azóta szinte elválaszthatatlanul együtt emlegetjük őket. A Zeneaka* démián zeneszerzést és zeneelméletet tanított, majd 1910-től saját műveivel hódította meg a közönséget. A Psalmus Hungaricus 1923- ban már a nemzetközi sikert és elismertséget is meghozta számára. Ezt követően töretlen zeneszerzői sikere: 1926- ban a Háry János című daljátéka, 1932-ben a Székelyfonó, 1933-ban a Galántai táncok, 1936-ban a Budavári Te Deum (Buda felszabadulásának 250. évfordulójára), 1939-ben a Fölszállott a páva aratott sikert. Közben 1937- ben megjelentette A magyar népzene című monográfiáját. Az 1945-os fordulatot követően a Zeneakadémia igazgatótanácsának elnöke lett, majd 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét töltötte be. Ebben az időszakban közéleti szerepe már csak tisztségeiből következően is jelentős volt. Személyisége és é- letműve azonban különösen az ötvenes években, a diktatúra idején vált közéleti szempontból is pótolhatatlanná. Kodály és Illyés személye jelentett akkori igazodási pontot és fogódzót a magyarságnak. Ok ketten Kodály Zoltán és Illyés Gyula egy kecskeméti szoboravatáson (1962 decembere) voltak a hatalom számára úgyszólván érinthetetlenek. Velük szemben kényes pillanatokban még Révai, sőt Rákosi is kénytelen volt megjuhászodni. így történt akkor is, amikor Rákosi Kodályt és Illyést próbálta megkörnyékezni, hogy új himnuszt írjanak a magyarság nemzeti imája helyett, miután ezt az aljas és gusztustalan ajánlatott mindketten természetesen visszautasították. Kodály az ötvenes években olyan nagyszerű művekkel tette teljessé az életművét, mint például a Kállai kettős vagy Zrínyi szózata, mely a közvetlenül a forradalom előtt született művek közül a legőszintébben szólt a magyar sorsról és ennek megfelelően hatott is a magyar társadalomban. Átélve a Kádár-rendszer legnehezebb éveit, a forradalom utáni megtorlás időszakát, Kodály Zoltán 1967 március 6-án hunyt el. Életműve azonban művészeti és pedagógiai eredményeivel egyaránt - a maga teljességében állt az időben, a történelem viszontagságai közepette - rendíthetetlenül. Bíró Zoltán, Szabad Föld Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő___________ ^ A magyar hajnal ^ Hátán, ha fekszik a fekete éjjel, derengve dörzsöli álmos szemét. Szeretné mosni a hajnali fénnyel, mielőtt húzzák a cigányzenét. Pirkad az élet, friss kenyeret sütnek, pitymallat csiripel a csintalan fán, keleti szelekkel sátrakat ütnek korai madarak és fut a szán. Magyar hajnalt vársz? - Hát magyarul érezz - bárhol is szültek, vég nélkül vérezz -, hidd el, hogy másképp úgy se lehet, mikor a magyarok istene: Hadúr, csillag csikóján vágtatva vadul, é kettészeli a bársony eget. a* Mikes Balázs
