Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-18 / 16. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday April 18, 2002 ocsú A kezdet kezdetén, amikor még sok mindennel nem voltunk tisztában, azért nem, mert az odahaza belénk ivódott formulák, szokások legtöbbször különböztek az itteniektől, így sok csalódásban volt részünk. Pl. amikor egy színvonalasnak ígérkező kedvünkre való kultúrműsor, - főleg koncert, opera előadás, netán egy jó film közvetítésére került sor a tv képernyőjén a család jóelőre felkészült rá, Mindenki igyekezett haza a munkahelyéről s ha kellett még a vacsora időben is változást eszközöltek. Ahhoz hasonlóan ahogy karácsony vigíliáján az angyalt váró kisgyerekek szoktak viselkedni; mi is elfoglaltuk megszokott helyünket a szófán, fotelben a képernyő előtt. Terrierünk is elnyújtotta magát lábunknál a szőnyegen. Bekapcsoltuk a készüléket, tőlünk máris megkezdődhetett az előadás. De naivak is voltunk! Akkor még mit sem sejtettünk a se vége, se hossza reklámokról, hirdetésekről, amivel elhalmozták az adást. A filmet nyiszlikra szabdalták, nem lehetett elmélyedni, gyönyörködni a darab mondanivalójában. Már a legelején gyanús volt az egész. Tizenöt perc eltelt és reklámon kívül mást nem láttunk. Nyügölődtünk, zsörtölődtünk, még a fejünket is elfordítottuk, már semmi részünk nem kívánta azt a sok autó-reklámot. És milyen agyafúrt, behúzós ajánlatokat tettek a "car-dealerek" a nézők felé, csakhogy a portékájukon túladjanak. Legtöbb reklámnak dramatizált része is volt, amit nehéz volt megfejteni. Nagysokára az autóreklámok lefutottak. Fellélegeztünk. Túl korai volt az öröm. Más cégek is kínálták árúikat, amit be kellett mutatni a képernyőn: kozmetikai cikkek, hajfesték, púder, rúzsok, köröm-lakk stb. Aztán a testi higiénával kapcsolatos kellékek, csokoládészínű hableányok fél meztelenre vetkőzve vonultak fel a dobogón, színes-csipkés alsóneműket mutattak a tv nézőknek, 15 percet "fogyasztottak el" a reklámmal a film időből, csak az elején. Amerikában az üzleti világ csak így tud boldogulni, ha hirdeti bemutatja az árút, megkedvelted a nézővel. A kereskedelmi cégeknek mindez nagyon sok pénzbe kerül, de kifizetődő, különben nem csinálnák. Tulajdonképpen egy-egy filmvetítés díját ők fizetik ki, ők a szponzorai a műsornak, indirekt úton. Amit mi otthonunkban a képernyőn láthatunk az ő jóvoltából történik. Nem is lenne ez ellen kifogása senkinek, ha egy műsoron belül a reklámjuk csak egyszer jelenne meg. Viszont a valóság az, hogy ezeket a reklámokat egy filmvetítés ideje alatt sokszor beteszik. Megszakítják a filmet és az az eset áll elő, hogy egy-két órás film három óra hosszat is elhúzódik. A Cable előfizetőkben felmerül a kérdés: a havonta kifizetett díj mire megy? Miért nem lehet az előfizetőktől begyűjtött pénzen fenntartani az állomást, a közvetítés költségeit fedezni. Utóvégre a tv nézők nem reklámokat szeretnének nézni képernyőjükön. Válasszák külön a búzát az ocsútól. Vagy versengésben a magasabb profitszerzés eljárás erre szolgáltat lehetőséget? Nagy Ábrahám ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Búcsú Marosvásárhely grófnőjétől Családjának utolsó élő tagja volt Széki Teleki Gemma grófnő. Abban a Bolyai utcai kapualjban állott és virágot árult amellyel szemben a Bólyaiak szobra és őseitől örökbe hagyott felmérhetetlen értékű szellemi hagyatékával a Teleki Tékával Erdély egyik legnagyobb és legértékesebb könyvtárával szemben állt. Családtagjai az Óperencián innen és azon is túl mindenfelé szétszóródtak, gyermekei is három országban élnek de ő mégsem gondolt soha arra, hogy elhagyja Erdélyt. Tavasszal tulipánokat és jácintot télen szalmavirágot árult. Targoncáján fonott kosarakban még friss zöldség is volt. A jövevények nem tudták kicsoda ez a különös öregasszony aki télen-nyáron ott áll rendületlenül, akinek minden vevőhöz volt egy kedves szava. Ahogy megszólalt, amilyen elegánciával nyújtotta át virágait könnyű volt kitalálni, hogy ő nem csak egyszerű virágos néni. A hatalmas szalmakalap alul kipillantva a franciákkal franciául, a németekkel németül szólt. Bölcs volt és nemes a szó igazi értelmében. Tekintetében benne volt a XX. századi Erdély összes tragédiái és sorsfordulói. A Mezőségen, Sáromberkén élt majd 1945 után kényszerlak helyen, azután Marosvásárhelyen a Teleki Tékában egy benyílóban a szekrény tetején aludt, majd pincelakásban, kertben és melegházban a virágok között. Jöhetett a háború a kitelepítés invázió, lefokozás, megalázás, kisemmizés semmiféle piszok, hivatali packá- zás nem ért fel hozzá. A föld közelében érezte jól magát. Ősei és rokonai három évszázadon át intézték az ország dolgait Budán, Bécsben, Pozsonyban Kolozsvárott és Berlinben. Sorsa az erdélyi nemesi sors volt amely egybemosta ezzel a lecsípett kisvilággal a regényes szép Erdéllyel amelyet a rajongásig szeretett. Kilencvennégy évet élt, élete nagyobbik felét egy olyan világban amely kisem- mizte, megalázta, nem ismerte el örökölt vagyonát, rangját és címeit, de a vásárhelyiek felnéztek rá. Az egyenes gerincet tisztelték benne, amely a történelem ólomcsillagai alatt hajlott meg. Utódai 12 évvel ezelőtt tértek vissza Erdély közelébe és alapítványt tettek a hatalmas szellemi hagyaték gondozására. Gemma néni ahogy a gyerekek ismerték kissé fáradtan kezében az elmaradhatatlan kosárral betér a nevét viselő könytár- ba, egy csokor virágot vett elő és egy könyv mellé csendesen letette. Nem búcsúzott csak elment. Elment egy olyan országba, ahol nincs megalázás és kisemmizés. Útját megjárta dolgait elvégezte és nem is akár hogyan. Mindent megtett amit megtehetett. Kitartása, hazaszeretete mindannyiunk számára példaértékű. Lelki szemeink előtt ő örökké ott fog állni abban a Bolyai útcai kapualjban virágokkal körülvéve. Őt nemcsak Marosvásárhely hanem az egész regényes Erdély gyászolja. Széki Teleki Gemma grófnő született 1907-ben meghalt 2001-ben. Kedves emlékét megőrizzük. Erdei János, New Jersey ORAK Deák Pál Az ember régi vágya mérhetővé tenni a környezetét, megismerni az őt körülvevő világot. így van ez az idővel is. Az ókorban a föníciaiak osztották fel az órát hatvan percre és valahol a görög poliszok vagy a római városok környékén építette meg az első napórát. Ennek a napórának a haladása adta a mintát az óra járásának. Érdekes, ha például a déli féltekén találták volna fel a napórát, akkor pont az ellenkező irányba járna, valahogy úgy mint a futók a stadionokban. Az első mechanikus órát a tizedik században építették. Elterjedtével a testes szerkezetet katedrálisok tornyaiba helyezték el. Ezek a toronyórák kezdetben még csak ütéssel jelezték az időt és nem voltak mutatói. Azok már egy későbbi század találmányaihoz tartoztak. Amikor megjelentek a mutatók a számlapon római számokat alkalmaztak, habár az akkori emberek közül igen kevesen ismerték ezeket a jeleket, leginkább az ujjaikon számlálták hány óra is lehet. Európában már akkor is a huszonnégy órás időszámítás volt a köztudatban, legalábbis a német órások szerint, akik az órák atyjainak számítottak. A tizennegyedik és a tizenötödik században ezt úgy különböztették meg, hogy a délelőtti órákra római számmal, a délutániakra pedig arab számokkal jelölték. A tizennyolcadik és a tizenkilencedik században mégis a római számjegyek terjedtek el az órák számlapján. Ez talán azért volt, mert egy kis nosztalgiát hozott vissza a régi jó időkből, sokkal elegánsabbnak számított és már akkor is mint antikvitás szerepelt. Azóta milyen messze jutottunk ettől a mechanikus, ketyegő világtól. Ma már a digitális, sőt a lézeres kvarc kristályos óra a divat. Nem is kell már gondolkodni mert számokkal írja ki az időt. Nincs már fél, negyed és háromnegyed, csak óra tizenöt harminc stb Kapható ma már óra öt dollártól ötvenezer dollárig, de ami mér az nem változott, se több se kevesebb nem lett. Sőt azt is mondhatnánk, hogy ezek felett is eljár majd egyszer az idő. Mint például ehhez a kis íráshoz is fél óra kellett és tíz óra ötpercet mutat az óra a római számjeS'6“' Deák Pál Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
