Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18, 2002 Amerikai Magyar Szó 3. Egyházak a választásokról BUDAPEST. Harmati Béla evangélikus püspök véleménye szerint az elkövetkezendő időszakban azt az utat kell folytatnunk, amelyen a legútóbbi négy évben haladtunk. Szavai szerint az elmúlt négy év talán nem volt mindenben tökéletes, "de az biztos, hogy jobb volt, mint az előző". Hangsúlyozta, . hogy az egyháznak közéleti felelőssége van, s arra biztatott mindenkit: az országgyűlési választások második fordulójában is adja le szavazatát. Mint mondta, a rendszerváltás után az egyházak olyan szabadságot kaptak, amelyet korábban nem is reméltek, és a mai helyzetben védeni kell ezt a szabadságot. Szavai szerint az egyház nem áll oda egyik vagy másik politikai * erő mellé, de azt meg tudja Ítélni, melyik csoport segiti és melyik rombolja az általa képviselt értékeket * A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége felhívást tett közzé az országgyűési választások második fordulójára. Az idei országgyűlési választásokon két dolog derült ki: a magas részvételi arány bizonyítja, hogy hazánk lakossága megértette a választások fontosságát. Az eredmény pedig azt, hogy megosztott az ország. A folyamatnak még nincs vége. Változatlanul nagy a tét. Változhatnak az erőviszonyok a parlamenti pártok között. Tudnunk kell, hogy a második fordulóba bekerült egyéni jelöltek az első fordulóban szerzett szavazataikat elvesztik. Mindketten vagy mindhárman nulláról indulnak április 21-én. Kérjük, hogy mindazon körzetekben, ahol még nem zárult ■ le a választás, minél többen menjenek el szavazni és erre buzdítsanak másokat is. Dr. Kálmán Attila, dr. Bölcskei Gusztáv püspök. Szétesett a montenegrói kormány BELGRÁD. Szétesett a montenegrói kormány, miután a kisebbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) Ígéretét beváltva kilépett a koalíciós kabinetből. Az SDP miniszterei; azért léptek ki a kormányból, mert a montenegrói parlament elfogadta Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatait átalakító belgrádi megállapodást. Az SDP már hetekkel ezelőtt bejelentett, hogy nem ért egyet a megállapodással s kilép a kormányból. Egyelőre nem tudni, hogy a kormány szétesése miatt rendkívüli választásokra kerül-e sor a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban. Ranko Krivokapic, a szociáldemokraták pártvezetője közölte: nem hisz abban, hogy együtt marad a kormánypárti szövetség, s valószínűleg rendkívüli választások lesznek. Amerikai Magyar USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Klára Bittó Boldog New Jersey, Pál Deák New York, Klára Györgyey New Haven, Balázs László Brüsszel Ábrahám Nagy PoughkeepsieKároly Nagy New Brunswick, László Papp New Canaan, Zita Vilmányi N.Y Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. . I MINIBOMB AC SKA Részvétteljesen, a szomorú emlékhez méltón ünnepelte meg Amerika a közelmúltban szeptember 11-e félesztendős fordulóját. Eközben azonban a Fehér Házban és a Pentagonnak már egészen másutt jártak a gondolatai. A minibombácskán. Azon a parányi szerkezeten, amely elméletileg nem nukleáris fegyver, de a gyakorlatban mégis az, csak a pusztítása korlátozott. Kifejezetten a"lator államoknak"- ha netán a terror jutna az eszükbe - minden kitelik. Szép lassan, anélkül, hogy amúgy igazában észreven- nénk, fordulat megy végbe a világ állapotában. Bin Laden és az al-Kaida arra hatalmazza föl az Egyesült Államok mai vezetését, Bush elnököt és csapatát, hogy ott büntessen, ahol a kedve tartja, ott csapjon le, ahol éppen valamiért szorongattatva érezheti magát. Ott ahol latrokra lel, vagy úgy véli, ezek a latrok fenyegetik. Teheti, hiszem esztendők óta, az Egyesült Államomnál nagyobb hatalom nincs a világon. Szuperhatalom ve- télytárs nélkül. Befolyásának kifogásolói megpróbálhatnak itt-ott ártani neki, de hatalmát nem tudják csorbítani vagy kétségessé tenni. Kína volt eddig az egyetlen, amely éppen hogy szóvá tette, baj lehet a minibombácskából, mert nem a vezetőkre sújthat le, hanem, a szenvedőkre. Miképpen Irak embargója sem Szaddam Husszeint sanyargatja, hanem az úgynevezett nélkülöző, egyszerű embert. De mert rendszere szerint Kína is "lator" lehet, eloszlott a szava, kevesen ügyeltek a figyelmeztetésére. Holott értelme lett volna. Az amerikai szuperhatalom ugyanis nem csupán elképzelhetetlen gazdagság, hanem félelmetes katonai erő is. Amellyel a mai világban senki nem veheti föl a versenyt. , j Akadtak, akik azt hitték, hogy az előbb-utóbb ocsúdó Oroszország megtépázásai után eszmélni kezd. Az ambiciózus Putyin nem nyugszik bele a hanyatlásba, és mert végül is nukleáris hatalom, alkudozásra szoríthatja a túlzottan magabiztos Egyesült Államokat. Ugyan mivel? Valamit sikerült visszaszereznie az összeomlását megelőző gazdasági erejéből, de ez sem több, mint Belgium egy főre jutó nemzeti termékének az egyharmada. Katonai erő? Volt idő, amikor a Pentagon csakugyan hitte, hogy Moszkva legalább fölemeli szavát, ha közvetlen érdekeit érzi veszélyeztetve, de csakhamar tovatűnt ez a hiedelem is. Grúziában amerikai csapatok vannak jelen, és a Kreml ennek szerfölött örül, mert Washington szétzúzta azt az afgán ellenállást, amire áz oroszok annak idején és önmagukban esztendőkön át nem voltak képesek, és a jenkik védik most őket a csecsenföldi tragédia továbbterjedésétől. Putyin arról álmodik, hogy Ázsia sejtett kőolajkincsein talán hamarosan az amerikaiakkal osztozkodhat, zavartalan kiaknázásukat éppen az amerikai katonai jelenlét garantálhatja. Hát Európa? Ha az arányokat nézzük, a helyzete talán még siralmasabb. Az afganisztáni kaland kezdetén nagylelkűen elhangzott, hogy a Fehér Ház igényt tart a NATO-szerződés ötödik cikkelyének alkalmazására, a szövetségesek együttműködésére, de szép szó maradt csupán, a Pentagon tudta nélkülözni. Bush elnök megteremtette már a két amerikai kontinens szabadkereskedelmi övezetét, amely az Északi-sarkkörtől a Horn fokig 800 millió fogyasztót foglal magába; ha Európa kiszélesül új tagjaival, ennek akkor is csak a kétharmada lesz. És ez csupán a gazdasági erő. A katonai kiadásokra fordított amerikai összeg egymagában a 40 százaléka annak, mint amennyit az egész világ szán védelmi célokra. A 2003-as előirányzat 380 milliárd dollár, több mint a tizenöt legjelentősebb ország fegyverkezési kiadásai együttvéve; pedig ebben benne van Kína, Japán, O- roszország, Európa egésze. Ez áll a minibombácska hátterében. Bush Amerikájával mindenki - vagy csaknem mindenki - jóban akar lenni, mert egyrészt valóban a világ egyik legszabadabb, legdemokratikusabb birodalma, másrészt éppen ezért elhihetjük alapjában békés szándékait. Az arányok akkor is ijesztők. Várkonyi Tibor, Budapest Orosz maflozó volt a tálibok egyik fegyverszállítója Belgiumban kiterjedt nyomozás folyik Viktor Butt volt orosz KGB tiszt fegyverkereskedő hálózata után, mert a jelek szerint ez bonyolította le Belgiumból az afganisztáni tálib rendszer fegyverellátását. A belga vizsgálóbíró utasítására 18 helyen rendeztek házkutatásokat, főleg Brüsszelben, de Verviers-benés Flandriában is. Számos számlát és más dokumentumot találtak, négy bolgár állampolgárt előállítottak. A nyomozás szerint annak a fegyverkereskedő hálózatnak a tagjai, amely az elmúlt évtized második felében illegális fegyverkereskedelemmel és pénzmosással foglalkozott. Orosz fegyvereket szállítottak számos afrikai országba és a tálib rendszernek is Afganisztánba. A belga katonai elhárítás évek óta figyelte az országban tevékenykedő fegyverkereskedő hálózatot, amely minden valamirevaló afrikai háborúhoz szállított fegyvereket. Élükön Viktor Butt, volt orosz titkosszolálati tiszt állt. Butt a 90-es évek közepén jelent meg Ostendében, előbb vett egy fényűző villát a belga kikötővárosban, majd létrehozta Trans Aviation Network nevű vállalatát és kapcsolatot létesített Afrikában járatos belga és francia állampolgárokkal. Ekkor figyeltek fel rá először a belgák, mert azt gyanították hogy Afrikából kicsempészett gyémántért szállít fegyvereket. Butt vállalatának volt egy Boeing 707 típusú repülőgépe, amely svájci legénységgel repült, a Kongói Demokratikus Köztársaságban volt bejegyezve és Ostende repülőterén állomásozott. Ennek a gépnek a megvételét feltehetőleg már afgán hadurak pénzelték. Fegyverszállításainak haszna feltehetőleg 50 millió dollárra rúgott. , „ ,, _ . . László Balazs, Belgium a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108
