Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-11 / 15. szám
Thursday, April 11, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Költészet Napja április 11. Tóth Árpád Lélektől lélekig Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amig rácsukom Fáradt pillám koporsófedelét Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok, finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ad hírt az égi fény. Magamra zárom, véremmé iszom, És csönmdben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messzeségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szívek! yA A Szirius van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik! Pilinszky János Zsoltár Aki több napos éhezés után S aki egy vánkosra borulva kenyérre gondol nem érzi magát egyedül valódi kenyérre gondol. valóban nincsen egyedül. Aki egy kínzókamra mélyén gyengédségre áhítozik valódi gyengédségre vágyik & Kazinczy Ferenc Híven szeretni... Híven szeretni a jót, Gyűlölni vesztig a gonoszt, Eszköze lenni az isteni kéznek, Egy nem haszontalan tagja az Egésznek Férfiak! ez gyönyörű jutalom !L Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan j Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan _______Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő _________ 11 Védjük meg a magyar nyelv Néhány hónappal ezelőtt már megemlitettem az "Anyanyelvi Konferencia" hivatalos nyilatkozatával kapcsolatban, ami számos idegen szavat tartalmazott, hogy nem csak anyanyelv megőrzése fontos, de az anyanyelv minőségének a megőrzése is. Nem bírálat képen, inkább mint kérelem, arra kértem az írókat, hogy ha magyarul írunk, Írjunk magyarul. Sanálatos helyzet, hogy ma Magyarországon az irók, szakírók, ujságirókegyáltalán nem törődnek a nyelv tisztaságával és az idegen szavak tömegét használják teljesen feleslegesen. Vannak szavak, mint "globális" vagy "integráció" (Nyugat Európához való csatlakozás) stb., amiknek a használata szinte kötelező minden szakcikkben, különben az túl egyszerűnek, tudatlannak látszana. A veszély az, hogy, Nyugat Európához való csatlakozás megtörténte után ez az idegen szó áradat csak fokozódni fog és a magyar nyelvet tovább rontja. Ma Magyarországon nagyon nagy az idegen imádat. Ha az ember este megérkezik a Nyugati pályaudvarra és kilép a Körútra, a sok száz fényes hirdetés mind idegen hangzású dolgot hirdet. Jóformán egyetlen magyar hirdetés sincs. Az ember csodálkozik, hogy ugyan melyik nyugat európai városba érkezett. A nyelvújítás mellett, ami sokat segített a magyar nyelv fejlesztésén, a XX. század irói, Vörösmarty, Petőfi, A- rany, Jókai fejlesztették tovább a nyelvet. Gróf Széchenyi István 1825-ben alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát azzal a céllal, hogy a magyar nyelv fejlesztését elősegítse. Hogyan teljesiti az Akadémia a fő feladatát? Sajnos, nem teljesiti. Ellenkezőleg, elöl jár a nyelv rontásában. Vegyük csak elő az Akadémia kiadásában megjelenő "Ezredforduló" című folyóiratot. Találomra én három cikket vettem vizsgálat alá. Az első értekezés 5 oldalnyi, 45 idegen szavat tartalmaz. A második értekezés szintén 5 oldalnyi, 50 idegen szóval. A harmadik értekezés 7 oldalnyi, 59 idegen szóval. A legtöbb idegen szó töb- ször is előfordul, tehát annál inkább hemzsegnek a magyar szövegben. Az "ártatlanabb", vagy megszokott idegen szavak mellett, mint: radikális, privatizáció, tradicionális, tisztaságát! stb., a legfülsértőbb szavak is szerepelnek. Például: frontier, retardált, transznacionális, centrum, dominancia, diszkontinuus, periferizaló- dás, marginalizálódik, konszenzus, szcenárió, skála, |. reguláció, mediterrán, allo- j káció, direktívák, reciklálás, ökóadó, prognosztizált, trend, extrapolálás, rekultiváció, stb. stb. És ezeket a rettenetes szavakat a Magyar Tudományos Akadémia tagjai használják? Ezekkel "fejlesztik" a magyar nyelvet? Azt hiszem ez botrányos. Van e szükség ilyen idegen szavakra, hogy értelmes, érthető magyar szöveget Írjunk? Nincs. Mindenre van magyar kifejezés. Tavaly egy cikket Írtam a magyar nyelv tisztaságának megóvásáról és elküldtem több magyarországi napilapnak. Egyik sem volt hajlandó leközölni. Ez ma nem érdekes otthon. Szeretném javasolni és kíséreljük meg az "Amerikai Magyar Szó"-val: Ezentúl minden magyar szöveg a lapban kizárólag magyar szavakat használjon. Tehát, idegen szavak használatát kerüljük el teljesen. Ha a szerkesztőség, a lap munkatársai és mindenki, aki ir a lapban hajlandó elfogadni és alkalmazni a javaslatomat, az "Amerikai Magyar Szó" a világ legmagyarabb újsága lehet és ezzel dicsekedhetne is. Talán követője is akadna. Kíséreljük meg és tegyük meg az "Amerikai Magyar Szó"-t a világ legmagyarabb újságjának. Legyen a jelmondatunk: "Ha magyarul Írunk, Írjunk magyarul!" Dr. Viczian Albert Tisztelt Szerkesztőség! Múlt század derekán jelent meg egyik New Jerseyben szerkesztett hetilap hasábjain: Munkával dicsérd a napot, Előfizetéssel a Lapot! Szavaimmal már megdicsértem a Magyar Szó-t, most mellékelt cikkemmel és előfizetésemmel kívánom dicsérni az önzetlen amerikai magyar erőfeszítést. A Magyar Szó ugyanis hézagpótló feladatot vállal azáltal, hogy hasábjain helyet ad az amerikai magyar közélet építését szolgáló írásoknak. A szerkesztő rovata is erre hívatott: Szót adni az olvasónak. A szó viszont mindig szót vált. így van ez rendjén. Nos, Csornán Endre, a február 14-i számban szót kért és kapott. Megjegyzésemmel szaván kívánom fogni. Papp Lászlót idézi: "Testvér Segítő Egyesületek is alakultak itt (Connecticut), amelyek közül az Amerikai Magyar Református Egyesület ma is virágzik"... Csornán Endre ebben a kitételben kettős tévedést lát. Egyik, hogy a Református Egysület nem számít azok közé. Helyesbítés: A Református Egyesület Bridgeport-i fiókja 1-es számmal jelzett, ami azt jelenti, hogy a századfordulón alakult. Mint az Egyesület volt főtisztviselőjének azt tudnia illik, hogy a Református Egyesület az egyedüli a sokszáz hasonló intézmény között, amelynek "Charter"-ét az Egyesült Államok elnöke, Theodore Roosevelt adta az ország minden államára vonatkoztatva. "Az pedig, hogy ma is virágzik Washingtonban - mondja - attól függ, honnan nézzük". Ha nem virágzik - mondom én - ő is okozója, mint akinek 8 éven át köze volt a termeléshez. Innen nézve virágzik, és ebben neki is része volt, lásd az egyre terebélyesedő fraternális tevékenységet, főleg szeretet otthona, a Bethlen Otthon küszöbön álló óriásméretű újjáépítését és a Kossuth Ház központú kultúrális tevékenységét. A megjegyzés időzítése is rossz, mert ma a két testvér intézmény, a William Penn, melyet Csornán Endre most szolgál és Református Egyesület, mindnyájunk örömére, egymásban végre igazán a testvért látja és tiszteli. Bertalan Imre a Református Egyesület tiszteletbeli elnöke "...----, hogy a magyar annyi tenger viszontagság közt sem olvadt még össze más nemzetekkel, nem egyéb mint legtermészetesebb következése nyelve erejének, melyet idegen halandó elgázolni nem képes....." Széchenyi István Beküldte: Nagy Johanna
