Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-08-23 / 31. szám
Thursday, Aug. 23, 2001 Amerikai Magyar Szó 3. Nemeskürty István Hit és önérzet A magyar nép ezer évvel ezelőtt elhatározta, hogy megmarad. Megmarad mint állam, és megmarad mint nyelv. Megmaradtunk. Minden korábban idéérkezett, keleti pusztákról jött nép - szarmaták, hunok, besenyők, mások - elpusztult, nyomuk veszett. A nyelvük is elenyészett. A magyar törzsszövetségnek az évezredes harci begyakorlásától és szokásoktól megszabadulni nem tudó részei 955-ben Augsburgnál a császári hadaktól végzetes vereséget szenvedtek. Úgy tűnt, hogy ezzel megindult a pusztulás folyamata. Pusztulás helyett azonban a hadjáratban részt sem vett magyar fejedelem, Taksony, Árpád unokája megkezdte a letelepült nép államszervezetbe tömörítését. 973 húsvétján Taksony utódja Géza eleget tett Ottó császár kérésének, és az akkortájt szerveződő közép- és észak európai államok fejedelmeivel együtt népes küldöttséget küldött a császárhoz. Világosan tudta, hogy a keresztény eszmerendszerbe való bekapcsolódás nélkül elveszünk. Szerencsére a magyar népet nem kellett könyörtelen erőszakkal a kereszténységre kényszeríteni. Véres trónutódlás harcok és felkelések között és ellenére, a kereszténység fogalmával már Etelközben vagy még korábban megismerkedett magyarság hajlandónak mutatkozott a befogadásra. Megmaradtunk. Mi adta ezt az erőt? Hiszen történelmünk bizonyítja, hogy általában fél évszázadonként, bizonyos fokig földrajzi helyzetünk miatt is, tragédiákból kellett újra és újra feltápászkod- nunk. Hogyan tápászkodtunk föl? A hit és az önbizalom erejével. Legnagyobb királyaink, Szent István, Szent László, III. és IV. Béla, Hunyadi Mátyás nem tudták volna elérni az országgal azt, amit akartak, ha nem támogatja őket feltétel nélkül egy összefogott nemzet. Az 1700-as évek elején, amikor Magyarország kivérzett a török hódoltság, a felszabadító harcok pusztításai, a Rákóczi- felkelés véres tragédiája után, negyven négyzetkilométerenként akadt csak egy falú az országban, és a Duna-Tisza közén, a Kiskunságban. Györffy István professzor tanúsága szerint, összesen tizenkét falu. Mintha végleg el kellett volna pusztulnunk. És az emberi logika szerint fel is lehetett volna adni. Mégis: húsz év múlva Bécs velencei követe azt jelenti Velencének: érthetetlen, hogy Magyarország milyen hamar mekkora erőre kapott. Ekkor épültek azok a hatalmas barokk templomok, amelyek most is állnak. Akkor még üresen kongott az épület, de ők a jövőnek építettek. Tudták, hogy ötven-száz év múlva már nem lesz hely a templomban. Ezt az építeni tudást, amihez hit és önérzet kell, ezt kell megtanulnunk tőlük. A napóleoni háborúk idején Ferenc császár zord, fantáziátlan és a maga passzív módján kegyetlen uralma alatt a Budára költöztetett egyetemnek 1802 és 1807 között öt év alatt hatvanegy beiratkozott magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója volt. Tíz év múlva, az 1810-es évek közepén, hála Révai Miklós szinte kétségbeejtően lelkes munkásságának és annak, hogy a nép között elterjedt a híre a Budára költöztetett egyetemnek, már több száz, majd később ezer hallgatója volt, és ezek közül kerültek ki a ’48 és a ’67-es kiegyezés politikus hősei. Mi kellett tehát ehhez? Újra mondom: hit és önérzet. Át kell venni az újat a nagyvilágtól, mert ez a haladás feltétele: de ne feledjük, hogy Szent István megtartotta magyar nemzeti önállásunkat a jellegben is. Ezért olyan fontos számunkra, mondhatnám történelmi és politikai fontosságú: a nyelvünk. Ravasz László a nevezetes református püspök írta a harmincas években: Nekünk azért legnagyobb kincsünk a nyelv, mert a földet elvehetik tőlünk, szerzett vagyonúnktól megfoszthatnak, országrészeket is vehetnek el tőlünk, de a nyelvünket nem vehetik el, azt legföljebb föladhatjuk magunktól! Ugyanez vonatkozik a történelmünkre is. Történelmünk elvehetetlen. Minden fának akkora a gyökérzete, amekkora a lombja. Ha a gyökérzet elsatnyul, a lombkorona is elpusztul. Tehát történelmi tudattal kell élnünk, és így néznünk a jövőbe. Petőfi Sándor 1848 július 4-én, a nemzetgyűlés megnyitásakor A nemzetgyűléshez címen költeményt írt, amelynek egyik gondolata így hangzik: "Hazát kell nektek is teremteni! - Egy új hazát, mely szebb a réginél." Nekünk most a harmadik évezred elején, az a J feladatunk, hogy Szent Isván és a többi nagy államférfi által rakott alapokon építsünk egy új hazát, mely szebb a réginél. A szent király városa: Esztergom f|» . Szent város ez: szent és gyámoltalan - írta Esztergomról Babits Mihály több mint hatvan esztendeje, s úgy tűnik, két jelzője mind a mai napig érvényes a Duna mentén emelkedő településre. A millennium évében sem vívott ki magának akkora érdeklődést a keresztény államát köszöntő magyarságban, mint amekkorát első, szent királyunkszülővárosaként, az ezer esztendővel ezelőtti koronázás színhelyeként feltétlenül megérdemelne. Talán majd a millenniumi ünnepségek "második felvonásában", kellő figyelem jut Esztergomnak is, és egyre több országlakost foglalkoztat, hogyan festhetett ezer esztendővel ezelőtt az a város, amelyben államiságunk bölcsőjét is ringatták, nem csak István királyét. A tudós kutatók szemléletes választ adhatnak az ilyesfajta kíváncsis- kodásokra, a régészeti leletek alapján ugyanis szépen kirajzolódik, hol emelkedtek épületek a X-XI. században. Szinte az egész késő középkori város területét lakták ekkor is, sőt egyik-másik településrésznek a honfoglalás kori előzménye is nyilvánvaló. A Szent István korabeli építkezésekből is fontos kövületek kerültek a felszínre, templomokra, lakóépületre utaló maradványok. Ritkásan lakott, összefüggő terület lehetett itt első királyunk életében. Központja - természetesen - a Várhegy volt, amelyről jól lehetett látni a szárazföldi és vízi utakat. A rómaiak idejében castrum állt e vidéken, ennek a helyén építette az első gerenda- vázas földsáncvárat Géza fejedelem, amelynek maradványait 1999-ben találták meg. De kőből emelt építmények is álltak itt már Géza fejedelem idejében, írásos források említik Szent István vértanú templomát, amelynek alapjait, korábbi századokban még jól látható falmaradványait elhordták az Esztergomot ma messziről hirdető bazilika építésekor. Szerencsére ezt megelőzően pontos felmérések készültek alapjairól, ezek segítségével állapították meg a mai kutatók, hol állt a templom oltára, hol ívelhetett a szentély körvonala. Az államalapítás ezredik évfordulóján szabadtéri oltárt állítottak e helyen, örökzöld növényekkel jelölték meg a szentély félkörívét. Olyan emlékhelyet létesítettek itt, amely Szent István életének fontos eseményeihez kapcsolódik. Középkori forrásokból tudni lehet, hogy Szent István vértanú templomában keresztelték, bérmálták, és új évezred első napján, 1001. január elsején ennél az oltárnál tették a fejére a koronát. (A történészek között ismét felpezsdült a vita, karácsonykor vagy újév napján koronázták- e meg az első keresztény magyar királyt. A legmodernebb felfogás újév napja mellett "kardoskodott", e dátum mellett érvelt a nemrégiben elhunyt Györffy György is.) Aki tehát Esztergomban, első szent királyunk városában a keresztény Magyarországot megalapító u- ralkodó nyomait kutatja, e szabadtéri oltárhoz zarándokoljon el legelőször. A millennium több országos rendezvényének Esztergom volt a színtere, s a 2001- es esztendő sem múlt el jeles napok nélkül. Az ezer éves magyar állam ünnepének mintegy zűrókővéül tartották meg az esztergomi vár fokára helyezett emlékmű felavatását augusztus 15-én. Melocco Miklós alkotása azt a pillanatot örökíti meg monumentális szoborkompozíciójában, amikor István király fejére helyezi Isten szolgája a koronát. "Európa főutcáján", a Dunán haladva mindenki megcsodálhatja majd a süttői márványból faragott "históriát". Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 o*o*o*c*o^i Titkok és bűnök Walkó Bözsi, egyik legszebb művét vetette papírra. Az élet titkai, a féltékenységből komoly tragédia lesz. Mint hazaárúló börtönbe kell szenvednie. Romantika, bánat, küzdelem életünk beosztása. Máris meg lehet rendelni! Ára: $12.- postaköltséggel együtt WALKO BÖZSI 35-16 34 Street, Long Island City, N.Y. 11106 Tel: 718-361-2463 l;^oaoecaoeoeoaoacaoac«oao«o«oecaG«oacacaoao*oacaceo«Daoacaoaoaoi
