Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-07-26 / 30. szám
Thursday, July 26, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Királyi rezidenciánk gazdag és zivataros múltja A budai várpalota A királyi palota a Vár déli részével 1470-ben (fametszet H. Schedel világkrónikájából, 1493) Ha Egyiptom a Nílus a- jándéka, akkor Magyarország és Budapest a Dunáé - állítják a történetírók. A közép- korbanltália-szerteúgy vélekedtek, Európának három város a gyöngyszeme: Velence a vizeken, Firenze a síkon, Buda a hegyen. A várnegyed aranykorát IV. Béla király nagyméretű város- és palotaépítési tervei alapozták meg, amikor a tatárok újabb betörésétől rettegve Pestről és Óbudáról ide, a jórészt még falusias környezetű hegyvidékre menekítette a polgárokat. A várhegy nyugati lankáin korábban is pompás szőlő- és gyümölcsöskertek virultak, a Duna felőli részen a halászok örvendeztek gazdag zsákmánynak. Nem sok idő telt el, s a várost körülölelő erődfalakon belül egymás után emelkedtek magasba a templom- tornyok, felépült a Nagybol- dogasszony-templom (ma Mátyástemplom), a Domonkos-rend kolostora, a magyarok lakta északi részen pedig a Mária Magdolna- templom. A régészeti feltárások és írásos emlékek szerint a vidéket már Árpád-kori eleink is lakták, hiszen különleges földtani adottságai vannak. A Duna itt a Gellért-hegy sziklatömegei miatt összeszűkül, ez a pesti síkság és a Dunántúl fontos átkelőhelye. A hegy különleges előnye, hogy belsejében több kilométer hosszant pincerendszer húzódik, olyan vízlelőhelyekkel és kutakkal, amelyekből még az 1920-as években is tizenhármat épségben találtak. Mátyás király és a szertelen fényűzéssel vádolt Beatrix korában olyan nagymérvű volt az olaszok beáramlása és meggazdagodása, hogy tartani kellett a lakosság i- rigységétől, bosszúállásától. Ekkortájt érkezett Budára a tudós Chimenti Camicia építész és vízműépítő, aki a Duna partján emeltetett vízművel oldotta meg az egész várnegyed vízellátását. A számos gazdasági e- lőnyt, kiváltságot élvező várnegyedet többségében németek és magyarok lakták. A mai Dísz téren volt a főpiac és a kivégzések színhelye. A korábbi királyi székhelyek, Székesfehérvár és Esztergom fokozatosan elveszítették jelentőségüket. Budát a körülötte kialakuló koronabirtokok, települések, a polgárvárosban hetente háromszor megtartott élénk piac felvirágoztatták. A királyi palota továbbépítését az 1490-ben trónra került II. Ulászló folytatta, ám a vesztes mohácsi csata után a Csele patakba fúlt Lajos király özvegye a koronázási ékszereket és kincstári javakat magával vivé Pozsony, majd Bécs felé távozott. A törökök 1526-ban felégették Óbudát, a budai várat pedig 1541-ig többször is megostromolták. Amikor csellel elfoglalták, már lakatlanvolt, lecsupaszított termei omladoztak. Az Anjouk és Mátyás király palotájából, a világhírű Corvina könyvtárból, a palota körüli épületekből a törökök kiűzése után szinte semmi sem maradt. A romokból töltötték fel a Várhegy vizessárkait, döngölték simává a talajt. Mária Terézia 1748-ban kiadott rendeleté után 1749 tavaszán kezdték el építeni az újabb szárnyat, amely, ha a koronás fő Budán tartózkodott, tágasabb, lakályosabb hajlékot nyújtott az uralkodóknak. Ide telepítették Nagyszombatról az egyetemet, az angol kisasszonyok apácarendjét. Mária Terézia rendelte el azt is, hogy a Raguzából (ma Dubrovnik) visszaszerzett szent jobb őrzésére építsék meg a Szent Jobb-kápolnát. A császárnő 1751-ben Budán járt, akkor ment el az innen egynapi járásra levő Gödöllőre, hogy kedvelt udvari emberét, Grassalkovich Antalt pazar kasztélyában meglátogassa. A palota azonban még hosszú ideig nem volt állandó királyi rezidencia. A magyarországi nádorrá kinevezett Sándor Lipót főherceg költözött be először a Duna felőli szárnyépületbe, majd korai halála után József nádor lett a helytartó, viselte a király után legmagasabb tisztséget. Életrajzírója - Do- manovszky Sándor - szerint József nádor, aki "Habsburgnak született, magyarnak halt meg", közkedvelt személyiség volt, megbecsülés ö- vezte, hiszen országvezető munkássága öszszeforrt a XIX. század első felének magyar reformtörekvéseivel. A várpalota az 1849-es magyar szabadságharc napjaiban ismét romba dőlt. Elpusztult a déli szárnya és a középső része. Újabb, lassú felépítése 1853-ban elkezdődött, de csak 1881-ben gyorsult fel a munka, amikor Ybl Miklóst bízták meg, hogy a koronázási ceremóniákhoz már kicsinek bizonyult palotát a Krisztinaváros felé tovább bővítse. Halála után Hauszmann Alajos folytatta az építkezést, alakította ki a palota nagy, zárt udvarát, ahol vasárnaponként katonazenekar játszott, szórakoztatta a vársétai korzózásról összesereglett közönséget. Az 1900-as évek elején a királyi palota még több reprezentatív helyiséggel bővült, ahol Magyarországra érkezett Ferenc József császár és király és Erzsébet királyné többször is tartózkodott. A vár királyi lakosztályát utoljára az 1916 decemberében Budán megkoronázott IV. Károly és Zita királyné lakta. Az épület következő lakója 1920-tól Horthy Miklós és családja volt. Az érintetlenül maradt királyi rezidenciát a látogatók vasárnaponként idegenvezetéssel megtekinthették. A második világháború utolsó napjaiban, 1944-45 telén és tavaszán a szörnyűséges ostromban, amikor a németek és a magyar nyilasok Pest elvesztése után itt rendezték be makacs, utolsó védelmi állásukat - a Vár alatti labirintusban pedig a helybeli lakosok, üldözöttek, menekülő katonák tízezrei rejtőztek el-, a palota ismét leégett, romba dőlt, megmaradt berendezését széthordták. Az azóta újjáépített, barokk alapokat őrző építészeti együttes, a napjainkban is folytatott ásatások a felszínre került több száz éves épületmaradványok, szobortöredékek, a hajdani mindennapi élet emlékanyaga valóságos szabadtéri múzeum, sokakat vonzó turisztikai látványosság. Potocky Júlia A budai vár (A várat 1849 május 21-én szabadították fel a honvédek) Úgy jól,rosszul ficánkol és dobál az éj. Csodálom azt.ami forralja bennünk az érzéseket; tudod,amit úgy hívunk,hogy szerelem. De ha lelkűnkbe belévásik az éj; akkor rohanjunk ki az erdőbe és hóval mosssuk le arcunk színét; üdüljünk fel,ébredjen újra bennünk az a kép... Tudod,amit akkor festettünk, amikor először hajoltam föléd s ami még ma is úgy ég.. Vidáman araszol velünk a rét; szitakötők röpködnek; szemedben ott az a fény, amit akkor lobbantottam fel én. A budai várban voltunk. Te mondtad,hogy szép volna itt Budán az esküvő; azonban bennünket szétbomlasztott a szél,az idő. Buda vára még áll,és Mátyás király kertjében is; még szedhetnénk virágot,ha csodák csodájára visszarepülhetnénk öt évszázadot.. Csodálatos lehetett akkor ez a vár. Könyvtára volt.könyveket másoltak és írtak-, s tudósok hada nyüzsgött ott. A király innen irányította,védte a hazát; a török ellen egész Európát. Mátyás királynak két felesége volt, s fiát,Corvin Jánost,egy német polgári asszony szülte; nem a budai várban ám;messze,Bécsújhelyen. Ezt a fiút nevelte,irányította jótettekre, s akarta utódjául Mátyás király.. A magyar nemesség akkor még szabad volt és királyt-választó joggal is bírt. Mátyás király ötven éves volt, amikor hirtelen eljött érte a halál. A nemesség megdolgozására már nem jutott idő s így jött Lengyelországból II. Ulászló... és a szép budai vár, Mátyás fényét sosem kapta vissza már, csak amikor Görgey honvédéi mászták a falakat, akkor virult fel Buda vára fölött újra a fényes ég; Mátyásra gondoltak bizonyára a honvédek meg Batthyány Ádámra;ők győztek; s ezért fontos nekünk a budai vár. New York 2001 Kleiner Béla r A Várhegy az 1840-es években a Rakpiac felől (kőnyomat)
