Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-11-08 / 41. szám
Thursday, Nov. 8, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Könyvszemle Üdvrivalgás és füttykoncert Molnár Ferenc már életében legenda volt: személyisége is jól példáztamunkáinakerényeités hiányosságait. Ellentmondásos jelleme és életműve szélsőséges érzelmeket váltott ki, pályafutását lelkes hódolók és ádáz ellenségek kisérték. Mind Magyarországon, mind külföldön megosztotta a kritikusok táborát; sikerének delelőjén minden darabját üdvrivalgás és füttykoncert, áradozás és megvetés fogadta. Barátai és ellenfelei egyaránt megpróbálták megfejteni Molnár Ferenc népszerűségének titkát, ám korhoz kötött értékeléseiket mindig az érzelmi indítékok, valamint a szociális és politikai hozzátartozás határozta meg; az ítéleteket aztán a rákövetkező korszakok folyvást felülvizsgálták és újraértékelték Ennek köszönhető, hogy mind a mai napig nem született sem átfogó Molnár-életrajz, sem pedig tárgyszerű kritikai elemzés. Ezen kíván segíteni Györgyei Klárának a Magvető kiadásában megjelent Molnár Ferenc című monográfiája. A mű 1980-ban már napvilágot látott angol nyelven az Egyesült Államokban, magyarra Hajnal T Anna fordította le. Az 1956 óta az USA-ban élő szerző nem véletlenül választotta Molnár Ferenc életét és munkásságát könyve témájául, hiszen Molnár az egyetlen drámaíró, akit az Egyesült Államokban szinte mindenki ismer. Színművei mellett olyan világsikerek fűződnek nevéhez, mint a Pál utcai fiúk című regény. (És akkor még nem szóltunk haditudósításairól, amelyeket a galíciai frontról küldött, és a világ minden részén közölték őket, sem lélegzetelállító novelláiról és újságcikkeiről.) Stílusa pedig a cinizmusnak a könnyed kávéházi humornak és az általa mindig (sikertelenül) rejtegetni próbált szentimentalizmusnak olyan egyvelege, amelynek nagy a divatja modern korunkban is. Györgyei Klára monográfiája hagyományos módon építkezik, először az író életét mutatja be, majd újságcikkeiről, novelláiról szól. Regényei után szíműveit veszi sorra, kiemelve közülük Molnár Ferenc mesterművét a Liliomot. Végezetül az író tizenkét évnyire nyúlt amerikai "szabadságának" történetével ismertet meg bennünket a szerző, akinek célja: átfogó képet adni a Molnár-életműről. Györgyei Klára nem törekedett minden egyes mű alapos elemzésére, sokkal inkább arra, hogy Molnár Ferenc-írásokat jelentőségükhöz mérten hosz- szabb vagy rövidebb terjedelemben tárgyalja. Fontos szerepet szán viszont a művek amerikai és hazai fogadtatásának. A monográfia több mint húsz évvel ezelőtt angol neylvű kiadása rendkívül sikeres volt, néhány hónap alatt elfogyott az Egyesült Államokban és több mint harminc- kizárólag dicsérő - kritika született róla. A magyar lapokban azonban alig-alig szóltak Györgyei Klára művéről. Nem csoda, hiszen hazánkban Molnár Ferenc azokban az években nem lehetett igazán népszerű. A nyolcvanas években azonban méltatlanul elfeledett írónk színdarabjai szép fokozatosan visszatértek a színházakba, sorra következtek a vele fogalalkozó tudományos konferenciák és egymás után jelentek meg elbeszélései. Egyre több tanulmányt olvashatni műveiről a hazai folyóiratokban is. Molnár Ferenc mostanra végleg hazatalált. Lázár Fruzsina 1956 - Washington-i történészkonferencia WASHINGTON, D.C. 2001 október 26. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc fordulópontot jelentett a hidegháború történetében - állapította meg John Lukács világhírű magyar származású amerikai történész azon az október 25-i történészkonferencián, amelyet a washingtoni magyar nagykövetségen rendeztek, amerikai, amerikaimagyar, illetve magyarországi tudományos kutatók részvételével. Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y-10023 A rendezvényen Bianca Adair (Alabamai Egyetem) az oszrták államszerződés és a semlegesség kérdésének összefüggéseiről beszélt. Charles Gáti (John Hopkins Egyetem) a forradalom célkitűzéseiről szólva, a függetlenség követelésének kiemelkedő fontosságára hívta fel a figyelmet. Anna Balogh (Fletcher School) a nyugati titkosszolgálatok (az amerikai CIA és a brit MI-6) lehetséges szerepét boncolgatta az 56-os eseményekben. Megemített olyan állításokat, miszerint a britek fegyveres kiképzéstnyújtottak egyeseknek (még jóval az 56-os események előtt), az amerikaiak pedig elképzelhetőleg kis mennyiségben fegyvereket tároltak titkos helyeken Magyarországon, és a fegyverek részben a felkelők kezébe is juthattak. Mark Kramer (Harvard Egyetem) a szovjet vezetés habozásáról - a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról október végén hozott döntésről, illetve e döntés gyors megváltoztatásáról - beszélt. Békés Csaba (aki az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Intézetét képviselte a vitában) úgy vélekedett, hogy a kivonási döntés aligha jelentette Moszkva részéről "a magyarok szabadjára engedését", hanem inkább azt hogy egy ideig a szovjetek remélték: maguk a magyar kommunisták képesek lesznek megőrizni a kommunista rendszer fő elemeit és Magyarországot a Varsói Szerződés keretein belül tudják tartani. Paul Hollander (Massachusetts-! Egyetem) az 56-os forradalmat kiváltó társadalmi elégedetlenség megnyilvánulási formáit elemezte. Horváth János, aki kisgazda képviselőként tagja volt a kommunista diktatúra előtti demokratikus magyar parlamentnek, majd börtönbüntetést szenvedett 1956 után Amerikában élt, ma pedig ismét országgyűlési képviselő, személyes visszaemlékezései alapján 1956 tartós üzenetéről szólt, amelynek tömörített lényegét abban fogalmazta meg, hogy a diktatúrák önmagukban hordozzák saját bukásukat. A vitát összegező Lukács professzor 1956 méltatásakor egyfelől kiemelte a magyar történelemben példátlan nemzeti egységet, amely abban á rövid időszakban megmutatkozott, másfelől utalt arra, hogy a történtek milyen súlyos kiábrándulást okoztak a kommunizmus eszméi felé hajló nyugati értelmiségiek között. Ennél is sokkal jelentősebbnek mondta azonban azt, hogy az 1956-os események fordulópontot jelentettek a hidegháborúban, és Magyarország ennyiben a világpolitika fókuszába került. Kiderült u- gyanis, hogy az Egyesült Államok nem intéz kihívást Moszkva olyan lépései ellen, amelyek a szovjet befolyási övezeten belül történnek. Lukács helyesli, hogy Washington nem kockáztatott nukleáris háborút Magyarország miatt. Megjegyezte a- zonban, hogy Magyarország szovjet részről történő "szabadon engedése" - a szovjet erők tényleges kivonása - csak a Nyugat-Európában állomásozó amerikai erők csökkentése árán lett volna elképzelhető, ám ilyen alkura az Egyesült Államok külügyminisztere gondolni sem volt hajlandó. John Lukács szerint a Fehér Ház fellélegzett, amikor az orosz tankok eltiporták a magyar forradalmat: az Egyesült Államoknak semmiben nem kellett engedményt tennie és hatalmas propagandalehetőséghez jutott a szovjetek brutalitásának megnyilvánulása révén. MTI Washingtonban is kiállítják a Forradalom képeit New Brunswick-i nagysikerű bemutatója után a Washington-i Magyar Nagykövetségen is kiállítják az ötvenhatos forradalom napjainak drámai dokumentációját. A Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör és az Amerikai Mgyar Alapítvány októberi kiállításának sokszáz látogatója látta a mosolygó fiatal tűnt '.tőket, a lyukas zászlókat, a véres csütörtök menekülőit és halottait. Nagy Imrét, a szovjet tisztekkel tárgyaló Maiétert és a szovjet tankok által rommá lőtt épületeket az Alapítvány New Brunswick-i múzeumában. Megjegyzéseik szerint nagy hatással voltak a látogatókra az angol nyelvű dokumentumok is: Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról” című verse, az ifjúság tizenhat pontja, Bibó István kiáltványa és az ENSZ 1957-es Jelentése részletei. Rutgers egyetemi és Princeton-i, meg helyi újságok és New Jersey televíziója Djilas szavait idézték a negyvenötödik évfordulón.: "Az 1956-os magyarországi forradalom a kommunizmus végének kezdetét jelenti." November 12-én este 7 órakor dr. Jeszenszky Géza nagykövet nyitja meg a kiállítás Washington-i bemutatóját a követség ■ nagytermében - ő vezette be a New Brunswick-i megnyitót is szeptember 30-án. Előtte a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör alelnöke: dr. Vermes Gábor történész professzor tart angolnyelvű előadást a Nagykövetség vendég hallgatóságának. MÖSz tudósító BUDAPEST. Az őszi idény végéig szóló szerződést kötött a Ferencváros labdarugó csapatát működtető kft. a rendőrséggel. Ennek értelmében a legrizikósabb találkozásokon 150-200 rendőr valamint 130-140 biztonsági szolgálatos lesz jelen. A kevésbé veszélyes bajnokikon a várható nézőszám 1 százalékát teszik majd ki a rendőrök, de ekkor is lesz legalább 80 egyenruhás a stadionban. Hívja Magyarországot 15 .9 cent/p Szolgáltatásunk Egyszerű és Nagyszerű isterra Direkt hívás 20 cent/perc Előhívó számmal 18 cent Előfizetett kártya 15.9 cent Internet: S14.95 /hónap Pontos számlázás I Szuper gyors internet a ***** két irányú SATELLITE-on keresztül. Nem kell hozzá telefon vonal, 24 órán keresztül üzemel. !!!! $69.99 havonta, !!!!!!! Románia 25 cent Németorsz. 8 cent Ausztria 9 cent Jugoszlávia 29 cent Cseh. Rep. 23 cent Izrael 12 cent
