Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-11-08 / 41. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 8, 2001 Olvasóink írják Jótettért ne várj jót! A közmondás fordítottja történt, mint megannyi másszor is. Mert Amerika az állandó jótetteiért bizony rosszat kapott szeptember 11-én. Sokszor már ezelőtt is elkövettek merényle­teket, hidegvérrel megfontolva gyilkos gaztetteiket Amerika ellen, de ekkora méretű még sohasem volt. Ezek az alantas kukacok vagy kígyók, mert azok élnek még a mai világban is odvakban, kövek alá húzódva és barlangokban; hálával tartoznak Amerikának. A gazember szót is sajnálom használni a vezetőjükre, mert abban is az ember elnevezés szerepel. Afganisztán és Irak félrevezetőjei, mert azok nem vezetők, elveszik a népektől az élhetőségi lehetőséget, hogy háborúz­hassanak és a sok pénzüket nem arra fordítják, hogy mások is esetleg boldogulnának. Amikor az 1979-es években a Szovjetunió háborúzott velük, jó volt az amerikai segítség és gyógyszer és élelem. Épp, hogy felnőttek ezek, akkor lehettek vagy 15-17 évesek. Ám, de köszönet helyett terrorral jönnek ránk a legelrettentőbb módon. Amerika mintha most sem tanult volna belőle, most is eteti és gyógyítja őket. Tonna számra küld ételt, pokrócokat és lepedőket. Az utóbbiakat felhasználják pongyolának amikben járkálnak és a párnahuzatokból majd pelenkákat csinálnak a fejükre. Ezek a népek rettenetesen elmaradottak, kb. 1000 évvel is a civilizált világtól. Hát mi lenne, ha mi magyarok is a régimódi köntöseinkben ugrálnánk az utcákon? Nem gúnyolni akarom őket, de hát elővehetjük mi is a kis magyar és székely ruhákat és még akkor is jobban néznénk ki, mint ők. Hát ha azt hitték, hogy Istennek tetsző dolgot követnek el korai öngyilkos halálukkal, akkor miért nem áldozták fel az életüket egyedül, leugorhattak volna a 110-ik emeletről annyi áldozat nélkül. Azok dolgoztak, hogy többet legyen mit adakozzon Amerika. Még egy másik gondolat, természetesen sajnálom az éhező embereket és főleg gyerekeket, de amikor látom őket a TV-n, hogy slafrokokba tekert kicsi testeikkel örömmel égetik az amerikai zászlót és táncolnak meg nevetnek és az amerikai embert ábrázoló kitömött bábut is rugdossák, akkor elmúlik az ember-barátságom. És kérem a kicsi Magyarországra egyelőre betelepített 2000 afganisztánit? Szegény kalocsaiak megvannak ijedve, de azzal nem törődik senki. Hát mit vétett a magyar nép? Hallottuk a statisztikai adatokat, hogy a magyarok egyre fogynak és lassan kihalunk, de hát ezekkel az afgánokkal kell minket kipótolni? Ki tudja mi lesz ennek az eredménye, mert azok az iskolázatlan buták nem tudják megérteni hol vannak, azt hiszik Amerika valamilyen részén és el kezdik ölni a magyarokat is. Azokban nincs hála. És nem csak ez, de ebből politikai problémák is lehetnek. Vigyék őket Szibériába ott tágasabb és ott majd lehűl egy kicsit a vérük. Vihetik akár Romániába is, az is nagyobb területileg a hozzácsatolt Erdéllyel. Lassan minden napra fog jutni egy szomorú megemlékezés október 11, a New York-i borzalmak fordulója, október 12-a a 17 tengerész halálának fordulója, vajon meddig bírjuk idegekkel a sok szomorú fordulót? Kovács Ince MAGYAR UROLÓGUS DR. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐ: 157 East 72nd Street; New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTACIO Bányaberendezés Verespatakon. Már a rómaiak is... Aranyláz Romániában Három éve folyó geológiai kutatások eredményeként egy kanadai-román vegyesvállalat bejelentette, hogy Európában egyedülálló, minimum 300 tonnányi arany- és 1600 tonnányi ezüstkészletre lelt a Nyugati Kárpátokban található Verespatakon, ám a kitermelés megindítása előtt több száz ház lakóit ki kellene költöztetni. Dokumnetumok tanúsít- . ják, hogy itt már 1310-ben is bányásztak aranyat, hogy Európában egyedülállóan ■ gazdag arany- és ezüstkészle­tekre lelt a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesválla­lat. S ez a bejelentés órák alatt feje tetejére állította a helybeliek békés hétköznap­jait. Jóllehet azt mindenki tudta, hogy "valami külföl­diek" 1997 óta próbafúrások­kal lékelik a környék feny­vesekkel borított hegyeit, arra senki sem számított, hogy a távolból jött emberek gyökeresen forgatják fel a verespatakiak életét. Persze a kanadaiak nem úgy jöttek ebbe az eldugott erdélyi völgybe, hogy rábök- . tek Európa térképére. A RMGC-t 80 százalékban bir­tokló kanadai Gabriel Re­sources Ltd. igazgatója ugya­nis egy Frank Timis nevű, idegenben szakadt román, aki négy évvel ezelőtt 3 mil­lió dollárért körülbelül 80 négyzetkilométernyi területet vett koncesszióba a román államtól, majd megbízta az ausztrál GRD Minproc Ltd-t megvalósíhatósági tanulmány elkészítésével. Timis annyira bizott a sikerben, hogy egy ausztrál vállalkozásnak kiad­ta a bányatervezési munká- . kát, egy brit-kanadai céggel pedig környezethatás-tanul­mányt készíttetett. A RMGC-ben a román államot 18.8 százalékkal a dévai székhelyű Minvest bánya- vállalat képviseli, amely je­lenleg is üzemelteti a régi verespataki aranybányát, míg a megmaradó 1,1 százalékon magánszemélyek osztoznak. "Közel kétezer éve még a patakból is mosták az ara­nyat, aztán csákánnyal hasí­tották a hegyeket, apró a- ranyszemcséket keresve" - magyaráz a csöpögő tárnába lemenet a helytörténet ava­tott ismerője. Ma gyakorlati­lag külszíni fejtésből hordják ezertonnaszámra a követ a feldolgozóüzembe, ahol ha-; talmas tartályokban össze­zúzzák, majd higanyt adnak hozzá, amely magához vonz­za a parányi aranyszemcsé­ket. A ma is üzemelő arany­bánya "termését" a Minvest a jegybanknak adja le, ami fedezi a fenntartási, üzemel-! tetési költségeket. Az elkészített tanulmány j szerint a helység lakói "ara-!- nyon sétálgatnak", ezért ha a fejtéssel odaérnek, mintegy hatszáz házat és négy temp­lomot kell lerombolni. "Ha az igényeket kielégítik a fel­kínált javak, akkor minden megoldódik" -mondják. Ve­respatakon azonban sokan - elsősorban a magányos idő­sek - hallani sem akarnak a kiköltözésről. Az emberek egymás szavába vágva mesél­ték, hogy minden család ka­pott egy űrlapot, amelyre ráírhatták, mit szeretnének ingatlanukért: anyagi kártérí­tést, házat az új településen, esetleg másik ingatlant vagy lakást az ország általuk meg jelölt részén. A többgene­rációs családokban persze máris komoly veszekedések robbantak ki. A fiatalok azt hajtogatják, végre itt a lehe­tőség, hogy egy nagyvárosba meneküljenek a szülők vi­szont maradnának. Ám, hogy a Gabriel Resources honnan varázsol elő ennyi pénzt, arról az érdekeltek, üzleti titokra hivatkozva hallgat­nak. Tény, hogy a torontói tőzsdén jegyzett kanadai cég a tavalyi esztendőt 10.4 miliő dolláros vészteséggel zárta, ezért a szakemberek jogosan kérdik, miben bízva lépett be az RMGC-be a Minvest. Stanca a cég fejlesztési igazgatója állítja, hogy a köz­ségben megjelent ingatlan­spekulánsok csak a mesében léteznek,, ám a helybeliek tudnak kolozsvári, bukaresti művészek, üzletemberek la­kásvásárlásairól Verespata­kon. T.V. Megjelent Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) új verseskötete HIT, REMÉNY ÉS SZERETET magyar és angol kötetben. Kaprinyák Gyuláné HU . Rl.MKNY l.S SZERÉTÉI FAITH. HÓIT: AND LOVE yT. Kaprinyák Gyuláné EMLÉKEZZ" ára: $ 12.95 A két könyv ára: $15.00 Megrendelhető szállítással: USA-címen, USD beküldésével személyi csekken vagy nemzet­közi pénzesutalványon. Az EMLÉKEZZ című verseskötet ára: $ 7.95 Kaprinyák Gyuláné 25 W. Flynn Lane Phoenix, AZ 85013 E-mail: kaprinyaks@webTV.net WEBSITE: http://hoine.light.att.net/ kaprinyak/

Next

/
Thumbnails
Contents